Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vaskor

2010.10.25

Vaskor

 

A legkorábbi embermaradványok Afrikából kerültek elő: Olduvai szakadék, Turkana-tó. 1972-ben M. Leakey és B. Wood állította össze a leghíresebb homo habilis koponyáját, az 1470-nek nevezett koponyát. Az ember a  negyedkor, v pleisztocén kezdetén jelent meg kb. 600 ezer évvel ezelőtt. a pleisztocént megelőző harmadkorban a kedvező éghajlati viszonyok tették lehetővé az emberi civilizáció alapjainak kifejlődését.

 

Paleolitikum: A régebbi kőkor (600 ezertől 12 ezerig).az ember a szerszámait kezdetben csak kőből, ütögetéssel, pattintgatással dolgozta ki. Később már készít eszközöket csontból is. Gyűjtögetéssel, vadászattal, majd a korszak végén halászattal teremti elő az élelmet. A munkaeszközök, használati tárgyak fejlődése alapján beszélhetünk különféle kultúrákról. A paleolitikumot 3 részre osztják: alsó, kp.ső, felső.

 

Alsó-Paleolitikum: Embere: Anthropus formák.

-          Az egész korszakra a gyűjtögető és csak részben vadászó életmód jellemző.

-          Primitív kőeszközök, szilánkeszközök

-          tűz ismerete

-          kezdetleges munkamegosztás

-          hordákban, a szabad ég alatt éltek- nincs letelepedés

-          nincs szabályozott együttélés

-          matrilineáris leszármazás

-          temetkezésnek, vallásnak nyoma sincs

 

-          Crag-ipar: (crag= tengeri üledék, amelyben megtalálták a kőeszközöket). Kelet-Angliában kerültek elő nyomai, a korszak legrégibb kultúrája. Csak egyszerű kőszilánkokat készítettek.

-Chopper v. kavics-iparok kultúrája: legismertebb lelőhelye Csukutielan. az eszközeik nagyon egyszerűek, gömbölyű kavicsokra mért ütésekkel készítették őket.

- Abbévilien-kultúra: A pleisztocén melegebb periódusában alakult ki. Jellegzetes eszközei a vaskos mandula alakú marokkövek, a szakócák. Az eszközök mindkét oldalát ütögetéssel domborúra dolgozták ki, alakjuk is elég szabályos. Elterjedési terület: Fr.o., D- és Ny- Eu.

- Acheuléen-kultúra: Az előbbi folytatása, az elterjedése is nagyjából azonos. A mandula alakú szakóca szélét ütögetésekkel élesítették, különböző változatokat készítettek. a szerszámok egyre szabályosabbá váltak.

- Clactonien-kultúra: Ny-Eu-ban terjedt el. E kultúra emberei már pengéket készítettek.

 

Középső-Paleolitikum: 120 ezertől 80ezerig. Embere a primigenius.

-          eszközök továbbfejlődése

-          barlangban laknak

-          nemek közötti munkamegosztás

-          első temetkezések (zsugorított, megkötözött) és vallás kezdeti nyomai

 

-          Mousterien-kultúra: kőeszközeik többnyire háromszög alakú, kőből pattintott lándzsahegyek és a félkör v. trapéz alakú vakarófajták, amiket bőrmegmunkálásra használtak. Temetkezéseik: a koponyát külön temették el, ami vallási képzetekre utal. Elterjedési terület: Eurázsia

 

-          Levalloasien-kultúra: Az előző kultúrából alakult ki. Elterjedési terület: Eurázsia, Közel-Kelet. Szerszámaik: gondosan megmunkált, nagyobb méretű kőpengék.

 

Felső-paleolitikum: 80-12 ezerig. Embere a cro-magnoni. Ebben a korban kezdődik az emberiség valódi története. A kis, törzsi csoportokból a szervezettség megjelenésével a nagyobb egységek kialakulása, a mai népek közvetlenebb elődei. A barlanglakások mellett megjelennek a földbe mélyített kunyhók. A lándzsás vadászat mellett elterjed az íj használata is. Az eszközök száma magnövekedett, a kő- mellett gyorsan fejlődött a csontművesség. Gyakori az ékszerhasználat.

-          Chatelperronien-kultra: jellegzetessége, az ívelt kispenge. Széles kő lándzsahegyeket, tompított hátú pengéket készítettek. Barlangi festményeket készítettek. Elterjedési terület: Fr.o.

-          Aurignacien-kultúra: Eu. egyik legfontosabb műveltsége. Eszközeik: koronként változó- jell. a kőből pattintott pengék, vésők, a csontból készített lándzsahegyek és tőrök. A csontszerszámokon gyakran geometrikus díszítések, ún. vadászjegyek találhatók. Vallásuk: medvekultusz – eltemetett medvekoponyák; de feltűnik a totemizmus és a termékenységi kultusz is.

-          Gravettien-kultúra: A kultúra népe rénszarvasvadász volt. Elterjedesi ter.: K-Eu. Ez a népesség készített először mesterséges lakást. Szerszáma: kőpengeszerű hegyes nyílcsúcs. Vallásuk: totemizmus, termékenységi kultusz. Művészeti tárgyai: kisméretű női szobrocskák: Vénusz-szobrok

-          Magdalénien-kultúra: Elterj. ter.: Fro. Sp.o. Barlagokban éltek. Szerszámaik: csont, agancs lándzsahegyek, szigonyok. Használati tárgyaikon domborműves díszítések. Első lépés az állattartás felé: a csordák követése. Zsugorított temetkezés, vörös festékkel beszórva. pl. Altamíra barlang

-          Capsien-kultúra: Elterj. ter.: É-Afrika,. Vadászat, gyűjtögetés. Szerszám: pattintott kisméretű, félhold alakú pengék, vakarók. Sziklarajzok készítése.

 

Mezolitikum:

Ebben a korban jelennek meg az állattenyésztés kezdeti nyomai- az első háziállatok a kutya, a rénszarvas, kecske, juh. A korszak emberei már vad növények magvait gyűjtögette, nagyobb szerepet kapott az élelemszerzésben a halászat. A kőeszközöket már csiszolták. A korból városias települések nyomai maradtak fenn Jerikóban, Karim Shahirban, Qualat Jarmoban.

 

Neolitikum:

Ez a korszak a letelepült, állattenyésztő földművelő népek korszaka. Az ember termelővé válik. Kialakultak az élelemtermelő közösségek, a gabonafélék domesztikálása. A kőszerszámokat csiszolták és megjelentek az agyagból készült edények. A promiszkuitás helyébe kezdetben az endogámia (egymás közötti házasság) lépett, majd az exogámia, ami megalapozta a patrilineáris leszármazási rendet. Kialakultak a territorriális közösségek, a vezetők és vezetettek rendszere.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.