Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Róma a köztársaság korában

2012.09.19

Források:

-          a consulok névjegyzéke

-          XII táblás törvények

-          az annalisták művei

 

A köztársaság kora

-510-287: a társadalmi csoportok kialakulása, ordók, Róma hatalmának kiterjesztésének ideje. A városból állam lett, de még nem birodalom. A korszak a patriciusok és plebejusok küzdelmének ideje.

-287-133 virágzás

-133-27 válság, polgárháborúk

 

Róma helyzete a királyság megdöntése után:

A királyság megdöntése után hozzáláttak a köztársasági államrend kialakításához, azonban a kivívott  függetlenség első szakasza politikai, gazdasági, és kulturális téren is hanyatlást eredményezett. Megszakadtak a korábbi gazdasági és kereskedelemi kapcsolatok is.

 

Küzdelem a szomszédos népekkel:

 

 A köztársaság első fél évszázada az etruszk restaurációs törekvésekkel, a határait támadó latin, sabin, aequus és volscus törzsekkel szembeni harccal telt. A latin törzsek ariciai szövetségét Róma elleni célzattal szervezték meg, amellyel a Regillus-tó mellett ütköztek meg a rómaiak.

A csata után kötötték meg 493 a szövetséget, amelynek Róma is a tagja lett.

-          a szövetség megfékezte az aequus és volscus támadást az 5. sz. végére.

Porsenna etruszk király Róma elleni támadása nehézségeket okozott a város vasellátásában, jelentősen befolyásolta a gazdasági élet, a hadsereg  fegyverzetének és harcmodorának alakulására is hatással volt.

A hadsereg a fémhiány miatt könnyebb fegyverek alkalmazására tért át, mozgékonyabb lett, kialakították az ókor egyik legfejlettebb harcmodorát, az ún. manipulus taktikát. A harci szekerek helyébe a mozgékonyabb lovasság lépett, nagyobb jelentőségre tett szert a gyalogság is. A könnyebb fegyverzet lehetővé tett  a társadalom szélesebb körei  számára, hogy a hadsereg tagjai legyenek, a hadsereg demokratizálódott.  A harcok miatt a társadalom militarizálódott, a katonai gyűlés lett a fő közigazgatási szerv.

Az első katonai sikerek Veii etruszk város legyőzése az 5-4.sz. fordulóján. Ezután a rómaiak a Tiberis jobb partján is megvetették a lábukat, a folyó torkolatában pedig erődöt emeltek. Megkezdték előrenyomulásukat az etruszk területek felé.

 

Egyidejűleg a gallok is terjeszkedésbe kezdtek a Pó völgyében. 390-ben a gallok átkeltek az Appeninen és betörtek Közép-Itáliába. A rómaiak segítséget nyújtottak az etruszkoknak, ezért a gallok ellene fordultak. 386-ban Alliai csata római vereség.  a gallok akadálytalanul eljutottak Rómába. Kifosztották és visszavonultak.

 

Itália meghódítása:

A Róma által hódításokkal megszerzett földterületek vmint a kolonizációs tevékenység elősegítette Róma felemelkedését.  358 a korábbi latin szövetség felújítása. Elismerik Róma vezető szerepét. 349 legyőzik a gallokat. Ez tehermentesíti Rómát észak felől és megkönnyítette a déli terjeszkedést. Kiépítik Ostiát, Róma tengeri kikötőjét. Róma sikerei megbontották a latin szövetséget:

340-338 latin háború

-          Római győzelem 3 hadjárat által

A győzelem után egy szerteágazó szövetségi rendszert épített ki.

-           Coloniákat telepítettek,

-          korlátozott polgárjogot kaptak a területen élők,

-           a Rómába költözött latinok polgárjogot nyerhettek és házasságot köthettek a római polgárokkal.

 

4-3. sz. samnis háborúk:

1. samnis háború (343-341):

-          elfoglalják Capuát

2. samnis háború (328-304):

-          Róma elfoglalja  Neapolist

-          kezdeti siker után súlyos vereségek

-          321 Caudiumi-szoros – vereség

-          átszervezik a hadsereget: továbbfejlesztették a manipulus harcrendet, bevezették a rövid kétélű, széles pengéjű kardot, a gladiust, továbbfolytatták a hadiutak építését.

-          308 megfordul a háború menete – békét kötöttek az etruszkokkal

-          304 legyőzték a samnisokat

3. samnis háború (298-290):

-          296 Sentiumi csata római győzelem

-          291 a samnisok megadták magukat

 

Az elfoglalt területek korlátozott polgárjogot kaptak, majd újabb coloniák alapításával Róma megvetette lábát Itália keleti partvidékén. 283-ban győzelmet arattak a kelták felett is, ezzel kiszorították őket az északi területekről.

 

A samnisi hódítások miatt Róma szomszédságba került a dél-itáliai görög területekkel, a Magna Graeciával. Folytatódtak a területszerzési háborúk a görögökkel, majd Tarentummal.

265. lezárult Itália meghódítása.

 

Rendi küzdelmek:

Belpolitika tekintetében róma történetének első két évszázadát a patriciusok és plebejusok küzdelme jellemezte. A 2 rend elkülönülése a királyság megdöntése után mélyült el, mivel a köztársaság irányítását a nemzetsége fejeiből alakult tanács, a senatus vette át. A patríciusok igényt tartottak az állam politikai és kulturális vezetésére.  Hatalmuk alapja az állattenyésztésre használt földek birtoklása és az állatállomány volt. A nagyrészt földműveléssel foglalkozó plebejusokat katonai szolgálatra kötelezték. A plebejusok érdekeik védelmében nem egyszer megtagadták a katonai szolgálatot. Hagyomány: kivonulás a Szent hegyre 494.

Első politikai sikerük annak kivívása volt, hogy évente megválaszthatták 2-2 képviselőjüket, a néptribunusokat, akik a patríciusok önkényével szemben védték az érdekeiket.

 

A tizenkéttáblás törvények:

A rendi harc fontos állomása a törvények írásba foglalása, az ún. tizenkéttáblás törvények összeállítása és közzététele, a törvénykezési formulák és a hivatalos naptár hozzáférhetővé tétele.

1-2. perrendtartás

3. adósjogi eljárás

4. házasságjog

5. örökösödés, gyámság

6-7. birtokjog, adásvétel

8. vagyoni károsodás, kártérítés

9. törvénykezés, joghatóság

10. városrendészeti ügyek, temetkezés szabályozása

11. hivatalos naptár

12. zálogjog, rabszolgák által okozott károk

 

A tv-ek kp.pontjában a magántulajdonnal kapcsolatos kérdések, az adásvétel, a tulajdon és anyagi javak szigorú védelme állt.

Szigorú büntetés járt a magántulajdon megsértéséért, a lopásért, a rablásért.

A tv. szabályozta az adósjogot is. Az adós személyével felelt tartozásáért, ezért a határidő lejárta után adósrabszolgaságba került, ha nem fizetett. (Az adósrabszolgaságot csak 326-ban szüntették meg.)

 

A patrícius plebejus harc útját az 5.sz-tól kezdve egy sor további tv. jelzi. A két rend közötti éles határ eltörlésének feltétele volt a két rend közötti házasság jogszerűségének elismerése.

445 Lex Canuleia

367 3 tv. javaslatot fogadtak el. (Lex Liciniae Sextiae)

1. az adósok terheit enyhítette, mivel elrendelte, hogy a kifizetett kamatokat be kellett számítani az adósság összegébe.

2. tv. az állami közföldekből 1-1 polgár csak legfeljebb 500 holdnyit birtokolhatott.

3. tv. az egyik consulnak minden évben plebejusnak kellett lennie.

 

Licinius féle tv-ek

A plebejusok elérték legfontosabb követeléseik teljesítését és lényegében be is fejeződtek a rendi küzdelmek.

367 felépítették Rómában a Concordia szentélyét.

300-tól már a pontifex és az augur méltóság is elérhető lett a pleb. számára.

339-tól a plebsz. által hozott néphatározatok csak a senatus jóváhagyása után emelkedtek törvényerőre (Lex Publilia).

287 tv. kimondta, hogy a plebs-nek a tribunusként hozott határozatai a senatus jóváhagyása nélkül is tv.erőre emelkednek (Lex Hportensia).

 

A köztársaság állami és politikai szervezete:

Népgyűlés:

  •   megőrizte arisztokratikus jellegét a plebs. közjogi sikerei ellenére is
  •  a legfőbb szerv
  •  itt döntöttek a legfőbb bel- és külpolitikai kérdésekben
  • itt választották a hivatalnokokat
  • csak olyan kérdésekben határozhatott, amelyet az összehívására illetékes magistratus előterjesztett

3 féle népgyűlés létezett:

Comitia curiata:

  • -          ősi
  • -          már csak családjogi ügyekben intézkedhetett
  • -          itt ruházták fel főhatalommal (imperiummal)a magistratusokat

Comitia centuriata:

  • -          Servius Tullius féle vagyoni besorolás alapján létrejött polgárok gyűlése
  • -          a legfőbb hivatalnokok rendelkezésére gyűlt össze a városon kívül, a hadisten mezején
  • -          a határozata tv. volt, de a Lex Hortensia után már csak háború és béke kérdésében döntöttek
  • -          a tv.hozói jogkör lassan a lakóhely szerinti népgyűlések hatáskörébe tartozott.

Comitia tributa:

  • -          lakóhely szerinti népgyűlés
  • -          tv.hozói jogkör
  • -          fokozatosan az egész polgárság népgyűlésévé változott
  • -          a gyűlést v. a curulisi méltóságok, v a plebejus magistratusok hívták össze

 

Magistratusok:

A magistratusok jogköre a királyi hatalom különböző funkcióinak elkülönülése és a városállam terjeszkedése miatt szaporodó feladatok ellátásának megfelelően alakult ki.

  • -          a hivatalok elnyerése választások útján történt
  • -          de viselésük időben korlátozott volt
  • -          a hivatalokat collegalitásban viselték, azaz minden hivatalt egyenlő jogkörrel 2 v több személy viselt
  • -          a magistratusok hivatali idejük alatt nem voltak felelősségre vonhatók.

-          Az állandó magistratusok közül a consulokat illette meg az imperium maius, azaz a legfőbb és korlátlan polgári hatalom, háborúban a hadsereg vezetése. az éveket 472-től a 2 consul nevével jelölték.

366 az egyik consul plebejus volt, a paríciusok 1 praetort választottak soraikból, aki a consulok alárendelt társa és helyettese volt. A fő feladata: a városi rend fenntartása, a polgári és büntetőbíráskodás.

443-tól ötévenként 2-2 censort választottak (351-ig csak partícius).

 

Hatáskör:

  • -          a census lebonyolítása
  • -          a polgárok centuriakba és tribusokba való osztása
  • -          a senatus névjegyzékének összeállítása
  • -          befolyást gyakoroltak a pzügyekre, ők szabták meg az adók, vámok és közmunkák bérletének összegét, elosztását.
  • -          katonai jogkörük nem volt
  • 447-től választották a comitia tribután a consulok pénzügyi segítőit, a 4-4 questort.
  • -          felügyelték az államkincstárat, pzügyet, hivatalos okmányokat
  • -          hadjáratokban kezelték a hadsereg pz-ét

 

Néptribunusok:

  • -          nem, tekinthetők magistratusoknak
  • -          fő feladatuk a plebs érdekeinek védelme volt
  • -          beleszólhattak a magistratusok intézkedéseibe, hatálytalaníthatták azok rendelkezéseit és a senatus határozatait – vétójog
  • -          személye szent és sérthetetlen volt
  • -          számuk 2, majd 4, majd 10

 

Aedilis plebis

  • -          a néptribunusok segítőtársa
  • -          ők kezelték a plebs Ceres szentélyben elhelyezett levéltárat és pztárt
  • 336-tól 2 aedilis curulist is választottak
  • -          a városi rend fenntartása
  • -          a piaci árak ellenőrzése
  • -          élelmiszerellátás biztosítása
  • -          nyilvános játékok rendezése

 

Rendkívüli magisztrátusok

Dictator

  • -          a legjelentősebb
  • -          kezdetben alkalmi teendők ellátása
  • -          majd rendkívüli körülmények esetén az államot fenyegető veszély esetén jelölték ki
  • -          6 hónapi időtartam
  • -          egyesült kezében az államhatalom teljessége
  • -          helyettese lovasság parancsnoka volt

 

 Az ún. curulisi méltóságok (consul, praetor, aedilis curulis) viselői hivataluk lejárta után életfogytig a senatus tagjai lettek.  Ezért a senatus a köztársaság legfontosabb intézménye.

A senatus határozatait:

  • -          szavazás útján hozta meg
  • -          döntött háború és béke kérdésében
  • -          a teljhatalommal felruházás ügyében
  • -          ellenőrizte a külpolitikát és a pz.ügyeket

 

Papi tisztségek:

Rómában nem volt papi rend. A papi méltóságok és papi collegiumok tagjai a legtekintélyesebb senatorok köréből kerültek ki.

 A legfontosabb papi testület: a pontifex collegium.

Élén:

  • -          a pontifex maximus: az állam szakrális feje

 

Augurok:

  • -          madárjósok
  • -          nagy politikai befolyásuk volt
  • -          különböző jelenségek jeleinek értelmezése után az ő tanácsukra tűzték ki a népgyűlés időpontját

 

Fetialisok:

  • -          végezték a diplomácia aktusait

 

Vesta-szüzek:

  • -          Vesta istennő papnői
  • -          részt vettek a hivatalos kultusz ápolásában
  • -          külön előjogokat élveztek
  • -          köztiszteletben álltak

 

Társadalom

 A plebejusoknak a tv-ek biztosították, hogy különböző hivatalokat viseljenek, de mivel a magistratusok viselése nem járt anyagi díjjazással, ezért ellátásuk komoly anyagi terhet jelentett. Ezért a közéleti felemelkedés csak a gazdagabb plebejusok előtt nyílt meg. Ők alkották a patrícius nemzettségek tagjaival együtt a 4.sz. vége felé a zárt kiváltságos rend tagjait.

Az ún. nobilitas a köztársaság vezető rétegét alkotta. A nobilitas szélesebb értelemben az egész arisztokráciát, szűkebb értelemben azonban csak a consularisok utódait jelöli.

Homo novusnak nevezték azt az embert, aki családjából először nyerte el a consulságot.

A 3. sz. végére a patríciusok és a plebejusok jogképesség tekintetében egyenlők, teljes jogú polgárok.

Hivatalos megjelölésük: Quirites.

Polgárjogaik összetevői:

  • -          ius connubii – a házasságkötés joga
  • -          ius commercii – a kereskedés joga
  • -          ius suffragii – a szavazás joga
  • -          ius honorum – a hivatalviselés joga

 

Nem teljes jogú polgárok:

  • -          felszabadított rabszolgák (liberti, libertini), akiket csak a kereskedelem joga illetett meg, vmint korlátozott szavazati jog a városi tribusban.

Jogtalanok:

  • -          rabszolgák (servi): nem tekintették őket személynek, hanem tárgynak, a vagyon részének.
  • -          326-ban szüntették meg az adósrabszolgaságot

 

Közigazgatás:

Az itáliai közösségek, városok egy része megkapta a teljes v szavazati jog nélküli, csökkentett római polgárjogot. Mások csak latin jogot kaptak, többségükben pedig csak szövetségesek lettek, eltérő feltételekkel.  Itália lakói egy-egy falusi tribusba lettek besorolva. Adót fizettek a római kincstárba, katonáskodni tartoztak. Önálló közigazgatással, pz.verési joggal rendelkeztek, de külpolitikájukat Róma határozta meg.

Nagy jelentőségűek voltak a meghódított területeken v a határvidéken létrehozott lati ill. római coloniáknak. Stratégiai célokon kívül a szegényebb római polgárok földdel való ellátását is szolgálták, erősítették a kisbirtokos réteget.

 

A hadsereg fő eszköze volt Róma terjeszkedésének, hatalmának és itáliai vezető szerepének. A vagyontalan polgárokat kivéve minden 17-46 év közötti római férfi hadköteles volt. a hivatalviselésre csak 10 év katonai szolgálat után lehetett jelentkezni.

A hadsereg alapegysége a zömében nehézfegyverzetű gyalogosokból álló légió volt. A légió hadrendje eredetileg a falanx volt, amit az 5.sz végén lazább, kisebb taktikai egységekre(manipulus)  bontottak. Egy légió 30 manipulusra, minden manipulus 2 centuriára tagozódott.

A hadsereg vezetése a consulokat illette meg. A vezetés idővel a praetor kezébe került, akinek a helyettese a legatus volt. a csapattiszti szolgálatot a katonai tribusok látták el. A római haditaktika sajátossága volt a megerősített ún. légiós-táborok építése, amely a támaszpontja volt a hadseregnek.

 

Gazdaság:

A  4-3.sz-ot a rabszolgatartás megszilárdulása jellemzi.  357-ben már szabályozni kellett a radszolga felszabadítását, illetéket róttak ki rá, ami már a rabszolgatartás magasabb fokát jelzi.

A gazd. élet alapja a mezőgazdaság, a földművelés. Aa 4. sz-ra kifejlődött a korlátlan földbirtok-magántulajdon. a meghódított népek földjeinek elkobzása révén jöttek létre az állami közföldek, amit bérlet alapján bocsátottak a római polgárok használatára. Ez elősegítette a földbirtok koncentrációját, de nincstelenek földéhsége ösztönözte a további terjeszkedéseket is.

az etruszk korszak utáni gazdaság ivisszeseés hatott a kézműiparra is. Visszaesett minőség és elszegényedett cserekereskedelem. A 4. sz. kp-ére lendült fel az agyagipar, a bronzművesség és az építészet. a kereskedelem fellendülését segítette az úthálózat kiépítése is.  a római pzkibocsátás is változott a kereskedlem fejlődésével. Kezdetben csak súlyra mért rezet hasábbá öntötték és jelekkel látták el, majd megjelent a latin háborúk idejétől a réz pénzérme, az aes grave. később ezüstpénzt is kezdtek használni.

268-ban vezették be az önálló pénzrendszert, amely pénzei a denarius, sestercius voltak. Megélénkültek az uzsoraügyletek is.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.