Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Róma a királyság korában

2012.08.15

Források: róma korai korszakából Titus Livius az Ab urbe condita libri című művében, halikarnassosi Dionysios a Rhomaiké Archaiologia című művében írt bővebben. Utalások találhatók Cicero, Varro, Plutarchos, Fabius Pictor és Cincius Alimentus munkáiban is.

Görög történetírók:

-           Hésiodos: Odysseust és  Kirkét teszi meg a latinok őseinek

-          későbbi írók: Aeneast és a Trójából menekülőket teszik meg ősöknek

-          Romolus és Rémus eredetmonda

Régészeti forrásanyag:

-          sírok

-          építészeti emlékek

-          a görög és etruszk fémművesség emlékei

-          feliratok

 

Róma alapítása:

A római történetírók megegyeznek abban, hogy róma  első államformája királyság volt. Az alapítás idejéről eltérnek a vélemények:

1. Hagyományos elmélet: az annalisták szerint 748-747-ben (Fabius Pictor), v. 729-728-bam (Cincius Alimentus) alapították a várost. Általános dátum: 754-753, melyet M. Terentius Varro állapított meg. Varro a királyság megszűnését  510-509-re tette.

2. Régészet: Müller-Karpe német régész ún. unitarista koncepciója: Róma legrégibb lakói az Alba Longáról érkezett latinok, akik a 10.sz-ban telepedtek le a Palatinuson. A várossá válás folyamata innen indult meg a 8.z-ban.

3. Gjerstad svéd régész ún. synoikista koncepciója: Rómát 575-ben alapították, amikor a görög polisokhoz hasonlóan létrejött az összetelepedés. A királyság végét 450-re teszi. Róma történetét 2 nagy szakaszra osztja: a város előtti kor a részkortól a város alapításáig, a város archaikus kora, vagyis a királyság kora.

4. Pallotino olasz tudós koncepciója: az irodalmi hagyományt és a különböző alapítási elméleteket próbálta egyeztetni. Szerinte as várossá fejlődés a 7.sz-ban történt.

 

A királyság korszakai

Róma hagyomány 7 királyról tud (mágikus szám). Az első 2 király Romulus és Numa Pompilius. A hagyomány szerint Romulus a város alapítója, de tőle származik a város minden ősi társadalmi és politikai intézménye is. Numa a hagyomány szerint sabin volt, akit a hagyomány megtett a vallási intézmények megalapítójának. A 3. király Tullus Hostilius már kevésbé látszik mondai alaknak, akivel a hagyomány a háborút és a háborúval kapcsolatos intézmények alapítását kapcsolták össze. A 4. király Ancus Marcius a hagyomány szerint a legyőzött városok lakosait az Aventinus-hegyen telepítette le.

Róma a mondák világából a királyság második korszakában az etruszk uralom idején lépett át a történeti időkbe, az etruszkok uralma alatt lett városállammá. Az etruszk Tarquinii uralkodóháznak, a Tarquiniusoknak a királysága Rómában történeti tény. A 6. király Servius Tullius nevéhez fűződő centuralista alkotmánnyal az arisztokráciával szemben a timokráciát juttatta uralomra. A7. király a gőgös melléknévvel felruházott Tarquinius Superbus volt.

 

A királyság korszakának társadalma, intézményei:

A társadalom a királyság elején törzsi, nemzetségi szervezet volt, melyek föderatív kapcsolatban álltak egymással.  A 3 ősi tribus: a Ramnes, Tities és Luceres adataiból kevés őrződött meg. 

A nemzettség családokat foglalt magában, melyek 1-1 ős leszármazottainak vallották magukat. A nemzettséghez való tartozás szempontjából az atyától való származás volt az irányadó. Egyedül az atyák leszármazottai számítottak teljes jogú tagoknak. A nemzettségeknek saját vallási kultuszuk volt.

A nemzetségtagokon kívül olyan szabadok is tartoztak a nemzetséghez, akik önként vetették alá magukat a nemzetség hatalmának. ők voltak az engedelmeskedők. A cliens függése egy személye keresztül (patronus) történt.

Az indoeurópai népekre jellemző hármas felosztás itt is jelentkezik. A hagyományok szerint a legrégibb római társadalom 30 curiára és 300 gensre tagozódott. Ezt a tagozódást Romulusnak tulajdonítja a hagyomány. A curia szervezet szoros kapcsolatát a gensi szervezettel az is mutatja, hogy a curiák gensek nevét viselték.

A curiák élén: curiók álltak. A közélet a királyság első korszakában a curiák tevékenységére épült. Feladatuk:

-          a helyi kultuszok végzése

-          a lakosság fegyverbe állítása

A curiák gyűlése:

-          a nemzetségek tagjai hoztak határozatokat

-          a király v a főpap vezette

-          az egész közösséget érintő vallási jellegű kérdésekben v a nemzetségek egymáshoz való viszonyában felmerülő kérdésekben döntöttek.

-          de nem volt tényleges beleszólásuk az állam vezetésébe

Az állam vezetése: a király és a nemzetségfők tanácsa, a senátus hatásköre

A comitia curiatát azonban megillette az a jog, hogy minden fontos állami döntést jóváhagyjon. A királyválasztáskor a legtekintélyesebb nemzetségfő volt a legesélyesebb királynak. Mivel a királyság nem volt örökletes, ezért szerepe volt az interregnumnak és az interrexnek is a római közjogban.

A király hatásköre:

-          a hadsereg vezetése

-          bírói funkció betöltése

-          a legfontosabb áldozatok bemutatása

Az ún. királyi törvények valószínűleg a szokásjog alapján jöttek létre, a király csak megőrzésükről és végrehajtásukról gondoskodott. Az igazságszolgáltatás a nemzetség belügye volt.

 

A királyság második időszaka:

-          etruszk típusú vásosok létrejötte

-          nagy változások mennek végbe a társadalmi és intézményi életben

-          a nemzetségek és a cliensek mellett megnőtt a szerepe az államban a plebsnek, a nemzetségen kívüli kézműves, kereskedő és paraszt rétegnek

A plegs létrejöttének teóriái:

-          a patriciusok a sabinoktól, a plebejusok a  latinpktól származnak

-          a patriciusok az etruszkoktól, a plebejusok a letinoktól

-          a patriciusok ősei állattenyésztők, a plebejusok ősei földművelők voltak

-          a plebejusok szabad születésű, más városokból bevándorolt elemek

-          a leigázott latiumi őslakosság leszármazottai

 

Etruszk központosító törekvések:

-          a települések kapcsolata szorosabbá vált

-          a város kp-ja a Forum

-          a Capitoliumon felépült Jupiter, Juno és Minerva temploma

-          városfal

-          területi felosztást vezettek be, amely már magában foglalta a gentileseket, a clienseket és a plebset egyaránt

-          bevezették az impérium eszméjét (osztatlan és korlátlan királyi hatalom), a vele kapcsolatos hatalmi jelvényeket (sella curulis, toga praetexta, fasces stb.)

 

Servius Tullius reformjai:

-          timokratikus jellegű  centuriális államrend bevezetése

-          a 4 városi tribus (Suburana, Palatina, Esquilina, Collina) megalapítása

-          a latin szövetség védőistene, Diana szentélye, vmint az 1. városfal

-          a római polgárságot vagyoni census alapján 5 osztályba sorolta:

1. 100 ezer as feletti vagyonnal rendelkezők

2. 100 ezer-75 ezer as közötti vagyonnal rendelkezők

3. 75 ezer-50 ezer

4. 50 ezer-25 ezer

5. 12500 v 11000 as fölötti vagyonnal rendelkezők

Az osztályokhoz meghatározott számú centúria tartozott, amelyek katonai lés szavazati egységek voltak. A vagyon alapján osztályozott polgárság gyűlése a comitia centuriata. A timokratikus alkotmány szinte a köztársaság végéig érvényben maradt. Az 1. osztályba 80 centuria, a 2. 3. 4. osztályba 20-20 centuria, az 5. osztályba 30 centuria tartozott. Az 5. osztálky után még 5 centuria következett, melybe a nem vagyoni alapon sorolt polgárok tartoztak. közülük 2 centuriát alkottak a kézművesek, egyet a kürtösök, egyet a fuvolások, és egyet a vagyon nélküli polgárok.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.