Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Etruszkok

2012.08.13

Róma felemelkedése előtt élt Itáliában egy nép, mely történelemformáló szerepet vívott ki magának, az etruszkok.

Eredetteóriák:

1. Az ókori történetírók többsége (pl. Hérodotosz): Kis-Ázsia, Lydia tartományából vándoroltak be Itáliába.

2. Halikarnassosi Dionysios szerint: nem bevándorlók, hanem őslakók

3. Északi eredet teória:  az Itáliába benyomuló törzsek között voltak az etruszkok is, akik a nyelvészek szerint szintén indoeurópaiak voltak.

4. Keleti eredet teória: elterjedt nézet.  Az etruszkok keleti eredetűek. Régészeti és nyelvi bizonyítékokon alapul. lényeges bizonyíték a Villanova kultúra megváltozása a 8.sz-ban. II. Ramszesz „tengeri népek” feletti győzelmének állított emlékoszlopán az etruszk (turusa) népnév szerepel, és egy Lémnoszon talált oszlop.

5. A fenti nézetekkel szemben Pallotino és Altheim egymástól függetlenül kidolgozott elmélete szerint az etruszkok eredete nem tekinthető döntő jelentőségűnek, mivel nincs bizonyíték arra, hogy a nép maga egészében bevándorolt, vagy autochrón nép lett volna. Ezért inkább annak a vizsgálatát helyezték előtérbe, hogy milyen népi összetevőkből jött létre az etruszk nép. Arra a megállapításra jutottak, hogy az etruszk nép már Itáliában jött létre. A régi Villanova-kultúra átvette az újonnan érkezettek nyelvét, kultúráját.

 

Nyelv és írás:

Az etruszkok és a Villanova-népesség összeolvadásában jelentős szerep jutott az etruszkok nyelvének, mely fontos eszköze volt az egységes köznyelv és a nemzeti összetartozás kialakulásának. A 8.sz-ban meghonosodó etruszk abc a nyugat-görög abc-hez tartozik, amelynek átvételére a dél-itáliai Kyme város közvetítésével kerülhetett sor.  A korai etruszk feliratok bal felé íródtak.

 

Városok:

Az Arno és a Tiberis közötti területen jöttek létre az etruszk városok, először a Tirrén-tenger partján, majd a félsziget belsejében, jelezve a kultúra terjedésének az irányát is. A Villanova-kultúra falvaival szemben a keleti és görög jellegzetességeket mutató városállamok megjelenése  jelentette a döntő változást.

Legrégibb, leghatalmasabb város: Tarquinii – keleties vonások

További városok: Caere, Vulci, Veii, Volsinii, Voltumna

 

Vallás:

  •          mediterrán vallási elemek
  •         keleti és görög vallási elemek
  •         az etruszkok természetfeletti lények sokaságában hittek, számuk, külsejük, nemük egyaránt meghatározatlan volt
  •         6.sz. az isteneket már emberi alakban ábrázolták
  •         nemzeti isten: Voltumna, a föld szelleméből kialakult istenség
  •         Turan: a szerelem istennője
  •         disciplina Etrusca: azoknak a szabályoknak az összessége, melyeknek az emberek és istenek közötti kapcsolatokat öntik szavakba. Fő célja: az isteni akarat kifürkészése – béljóslás, villámértelmezés

 

 

Vallási források:

  •           zágrábi múmiatekercs
  •           capuai téglafelirat
  •           piacenzai bronzmáj

 

Gazdaság, kultúra

A nyersanyagkincsekben elsősorban a vasérc nagy jelentőségű, valószínűleg Kis-Ázsiából hozták magukkal azt a civilizációt, mély képessé tette őket a természeti kincsek feltárására és ipari felhasználására.

Az etruszk kultúra és gazdaság felemelkedésében fontos szerepet játszottak a görögökkel fennálló kapcsolatok is. Ezek között az írásbeliség felvétele, a görög kerámia importja és a művészeti iskolák is szerepeltek.

 

Társadalmi, politikai szervezet:

Az etruszkok társadalmi fejlettsége messze felülmúlta az italicusok törzsi és nemzetségi szervezeteinek színvonalát.

Legfelső réteg: nemzetségi nemesség (principes). Az arisztokráciához egy tőle teljes függésben lévő réteg, a nagyszámú clientela kapcsolódott, de valószínűleg volt a római plebsnek megfelelő nemesi osztály is, mely jómódú iparosokból és kereskedőkből állt.

Az állam élén: locumo – királynak megfelelő hatáskör birtokosa

Az etruszk városállamok egymáshoz való viszonyát a 12 városállam szövetsége jelzi, amelynek kp-ja Voltumna isten szentélye volt. Évente találkoztak a városok küldöttei, hogy döntéseket hozzanak a közérdekű ügyekben.

Az etruszkok hanyatlása valószínűleg amiatt következett be, hogy a szövetség nem zárta ki a városállamok egymás közötti viszályait.

 

Terjeszkedés, hódítás:

A terjeszkedés a 7.sz. végén indult meg, 2 irányban – észak, dél.Az Appenini-hegységen átkelve megalapították Felsina városát, amit később Etruria fővárosának neveznek. A pó deltájában elfoglalták a görög alapítású Spinát, amely a kereskedelem fontos kp-a lett. A dél felé történő terjeszkedés részben tengeren, részben szárazföldön történt. Meghódították Campaniát, ahol megalapították Capua és Pompei városait. Az etruszk uralom kiterjesztése Latiumra a 7. sz. végén, Róma elfoglalásával kezdődött. Ez valószínűleg a Tarquiniusok trónra lépése után valósult meg.

 

Dél-Itália és Szicília görög gyarmatosítása:

Az etruszkok itáliai államalapításával egyszerre kezdődött a görög gyarmatosítás is ezen a vidéken. A görög kivándorlás okai a gazdasági viszonyok és az anyaországban bekövetkezett túlnépesedés miatt indult meg. Az Euboia szigeti Chalkis gyarmatosai alapították Campaniában Kymét, majd Neapolist, Szicíliában Naxos és Katané városait. Szicíliában a dórok is gyarmatosítottak,  a korinthosiak alapították meg Syrakusait, ahonnan kiindulva még egy sor várost hoztak létre.

A dél-itáliai görög városok fejlődésük során nagy gazdagságra és jelentős hatalomra tettek szert. Innen nyerték a Magna Graecia elnevezést is.  A görög műveltség elemeihez tartozott a görög írás, az agyag és fémművesség termékei, de az archaikus művészet alkotásai is. Nagy hatással volt az appenini-félsziget népeire a polis (városállam) meghonosodása a maga társadalmi szervezetével, politikai és vallási intézményeivel.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.