Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mezopotámia 2.

2010.11.07

Tulajdonviszonyok

Mezopotámia tulajdonviszonyait főként a 25.sz-i gazdasági okmányok alapján ismerjük. Ezek többsége Lagas egyik nagy templomgazdaságából származik.

A termőföld kezdetben D-Mezopotámiában is egy-egy nagycsalád v pedig területi alapon szervezett földközösség birtokában volt. A kollektív földtulajdon művelése azonban családi alapon folyt. Ezt a helyzetet csatornázó öntözés váltotta fel. A gazdálkodás belterjessé vált, a felesleg mennyisége is nőtt. A csatornahálózat ágai közelében fekvő földterületek vonzották a munkaerőt, egyre nagyobb lett a bérmunkások száma. A földek tulajdonosa a földközösség volt, a terményt saját maguknak sajátították ki. Ez a földközösség idővel részben átalakult templomgazdasággá, ahol a tulajdonos elvben az istenség volt, a gyakorlatban azonban a papság monolitszerűen bírta a termelőeszközöket és a többletet kisajátította.

 A csatornázó gazdálkodás következtében kis területű városállamok alakultak ki, amelyeknek lakói közösen művelték a földeiket. A városállam kp-ja a zikkurat (toronytemplom) volt. Ez nem csak templom, hanem raktár és a gazdasági élet kp-ja is volt. Az archaikus társadalmakban nincsenek piaci viszonyok. Pénz nincsen, az értékmérő kezdetben a gabona, majd az ezüst, de még nem pénz formájában.

A városállamokban 3 féle tulajdonforma létezett:

-          Templomgazdaság: a városállam egy-egy templomának birtoka

-          Palotagazdaság: a vezetők, katonák, hivatalnokok földjei

-          Faluközösség: a földközösség tulajdona

 

A Templomgazdaság földjei 3 kategóriába sorolhatók:

-          Nigenna: „az úr (en) azaz istenség birtoka”.  Ezek a legjobb minőségű földek, melyek megművelése majorszerűen, munkacsoportokba osztott és fejadagokat kapó munkásokkal (awelum) folyt.

-          Kur: „táplálékföld”. Ezek az ún. háztáji földek, melyet a templomgazdaság szolgálatában állók, a főpapok és a papok kaptak életfogytig tartó használatra, haszonélvezeti joga, bérkiegészítés volt.

-          Uru-lal: „paraszti föld”. A leggyengébb minőségű földet bérmunkába adták ki, előre megszabott bérleti díjért, amely nem függött a termésmennyiségtől. A bérleti díjat a templomgazdaság kapta. a földeket bárki kivehette bérletbe.

 

 A palotagazdaságok földjeinek művelése is hasonlóképpen történt.

A faluközösség birtokában a legrosszabb minőségű földek voltak. Ezek megművelése családi alapon történt.

 

Társadalom

Mezopotámiában a szabad emberek a dominánsok.

-          kistermelők: szabad parasztok. Kisbirtokon dolgozik saját családjával, adósrabszolgákkal, bérmunkásokkal.

-          bérmunkások: nem jutottak földtulajdonhoz, v elvesztették azt, ezért alkalmanként jártak el dolgozni a templom- v palotagazdaságba.

-          kézművesek: voltak szabad kézművesek és a templom- v palotagazdaságban dolgozó részben szabad kézművesek.

Egyik kifejezés sem társadalmi osztály-jelölés, hanem ettől független, a személyi szabadság mértékét jelző jogi kategóriát jelöl.

-          awelum: „szabad ember”. Társadalmilag és gazdaságilag teljesen szabad. A királytól a vagyontalan bérmunkásig mindenki ebbe a jogi kategóriába tartozott.

-          muskenum: „alárendelt”. Korlátozott társadalmi és gazdasági szabadsága van.  A szó tartósan a templomgazdaság v a király alkalmazásában álló hivatalnokokat, kereskedőket, kézműveseket jelenti.

-          vardum: „szolga”. Rabszolgák, adósrabszolgák, foglyok. Munkájukért anyagi felelősséggel tartoztak, de jogi cselekvőképességük hiányzott, de jogképesek voltak a bíróság előtt, vmint személyi jogaik védve voltak.

-          redum, bajrum: telkes katona, aki a katonai szolgálatáért telket kapott használatra.

 

Korszakok

El-Obeid-kultúra: (kb. i.e. 5 évezred – i.e. 4. évezred feléig). A terület betelepülésében a fő szerepet az Irán felől érkező praesumer népcsoportok játszották. A kultúra elején jelenik meg a forgatható mintázólap (tournette), majd utódja a fazekaskorong, a rézöntés. a kultúra egész D-Mezopotámiában elterjedt, számos város alsó rétege ebbe a korba nyúlik vissza. Itt jött létre Sumer fejlett gazdasága, megtalálhatók a földművelés öntözéses módjának leletei. a mezőgazdaság átmenetet képvisel a dombvidék esős földművelése és a később kialakuló csatornázó öntözés között. Vallása termékenységi kultusz.

Uruk-kultúra:

-          i.e. 4. évezred második fele

-          legfontosabb város Uruk

-          az El-Obeidből fejlődött ki

-          haszonnövény a nád

-          kiépül a csatornarendszer

-          Vízszintszabályozás →magas volt a talaj termékenysége → mezőgazdaság: növénytermelés

-          a falusias település elérte a városias szervezettségi fokot

-          Eanna: templom negyed fallal körülvéve

Ős-sumer kor:

-          i.e. 4. évezred vége

-          a sumerok több hullámban érkeztek a Perzsa-öböl felől Mezopotámiába

-          megjelenik az írás

-          pecséthengerek széles körű használata: magántulajdont jelez

-          a földhasználat még magánjellegű, de megjelennek a templomgazdaságok

-          a városokban a hatalom az uralkodó kezében van, aki kezdetben papi fejedelem (en, később ensi – úr). Kisben az uralkodó (lugal – nagy ember) palotáját már elkülönítve építették fel a főpap templomától. 

A városállamok kora:

-          források: Sumer királylista, Gilgames eposz

-          i.e. 3. évezred első fele Dél-Mezopotámiában

-          csatornázó öntözéses földművelés virágkora

-          megerősödnek a városállamok: Kis (az északi ter. kp-ja, a fémbehozatalt ellenőrzi), Ur, Uruk (déli, keleti kereskedelmet tartotta kézben)

-          a városállamokban kialakult a hármas tagozódás (templomi, uralkodói és kézműves negyed)

-          Hagyomány: 2750 k. Gilgames bástyákkal vette körül Urukot. Kis és Uruk küzdelmét a Gilgames-eposz örökítette meg.

Lagaš:

-          26-24.sz.

-          25. sz. Eannatum uralkodása alatt felvirágzik a város. Legyőzi Ummat, melyet az un. Keselyű-sztélé örökíti meg.

Urukagina (2351-2342)

-          átfogó reformok

-          leszállította az adókat

-          eltörölte az adósságokat

-          emelte a gabonafejadagokat

Ezalatt Umma királya Lugalzaggasi a palota hatalmát erősítette meg, és elfoglalja Lagast.

A 24.sz-ban a városállamok gazd-i és pol-i önállósága már a továbbfejlődés akadályaivá váltak, amit csak a katonai erő háríthatott el.

 

Az akkád nagyhatalom (24-23.sz.)

-          Sumer első egyesítése az akkád Sarrukin nevéhez fűződik. Kis királya. Új, önálló királyságot alapított, új főváros: Agade.

-          Meghódította D és Kp. Mezopotámiát.

-          Nem egy városállam kir-a volt, hanem az egész országé.

-          a korábbi uralkodók helyére hivatalnokokat állított

-          a városok továbbra is önálló termelőegységek maradtak

-          Sarrukin politikája főemberei ellenszegülését váltotta ki

-          a kollektív földtulajdon is felbomlik és a király tulajdonába kerül

A guti megszállás (22.sz.)

-          a Zagros északi vidékének nomád állattenyésztő lakossága

-          sorozatos betörések → tönkreteszik Agade távolsági kereskedelmét→ Agade összeomlik

D-Mezopotámiát ez alig érintette, Lagas újra megerősödik. Később Ur-é a vezető szerep. A gutik kiűzése is Urnak köszönhető.

I.e. 3. évezred vége:

- felmelegedés→ nomád törzsek vándorlása→ az amoriták lerombolják Ur-t, kirabolják az Mezopotámiába, Babilonba tevődik át.

 

Az Óbabiloni birodalom (2000-1590)

-          általánossá válik a magántulajdon

-          az állami birtokokból királyi tulajdon

-          a templomi birtokból papi tulajdon

-          a világi birtokból magánbirtok lett.

-          nőnek a vagyoni különbségek

-          a korszak értékmérője az ezüst lett

Több önálló állam alakult ki: Esnunna, Assur, Mari, Elam, Babilon

Hammurapi (1792.1750)

-          meghódította Mezopotámiát

-          felvette a „Sumer és Akkád királya” címet

-          cél: a birodalom centralizálása

Tv.könyve:

-          sztélére vésve Babilonban és Sipparban a két fő istenség Marduk és Samas templomában állították fel.

-          A sztélé felső részén lévő domborművön Hammurapi látható, amint tisztelettel áll Samas napisten előtt.

-          Alatta a szöveg 3 részre osztható: Bevezetés: királyságát az istenektől kapta, azért, h az erős ne nyomja el a gyengét. Törvénycikkek: legnagyobb része „igazságos ítélet” gyűjtemény, azaz döntvénytár „szemet szemért” – elv. Befejező rész: ismét uralmának isteni jellegét, tv-nek igazságos voltát hangsúlyozza.

Utódai alatt megkezdődött a hanyatlás. lázadások, városok elszakadása.

Észak felől kassuk támadásai, délen a mezőgazdaság hanyatlott. Az Óbabiloni birodalom bukása a 16.sz. elején következett be, mivel a létrejött Hettita Birodalom terjeszkedésbe fogott.  I. Mursilis 1595-ben kifosztotta Babilont. A király legnagyobb hadjárata az óbabiloni kor végét jelentette.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

asd

(nem tom, 2012.11.27 14:34)

ebből nem tudtam meg semmit és nincs benne a Matematika Csillagászat és stb....... ha tudná valaki akkor nekem szóljon.... Köszönöm viszlát!!!!