Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egyiptom

2010.11.15

Az ókori Egyiptom

 Források:

  1. egykorú helyi források

-          királyfeliratok

-          elégikus szövegek

-          életrajzok

-          diplomáciai feljegyzések

-          évkönyvek

-          hieratikus és démotikus papiruszok

-          vallásos, irodalmi és régészeti leletanyag

-          a Paraszt panaszai

-          Ehnaton Naphimnusza

-          a Palermói kő

-          királylisták

-          Torinói királypapirusz

-          Egyiptomon kívüli keleti szövegek: a Hattusasi levéltár ékírásos táblái, babiloni és asszír szövegek, Biblia

  1. nem egykorú, de ókori források

-          Manethón egyiptomi pap az i.e. 3.sz-ban megírta Egyiptom történetét, II. Ptolemaiosz Philadelphosz király megbízásából görög nyelven.

-          Hérodotosz görög történetíró a 450-es években utazta be Egyiptomot egészen az első kataraktáig. Művébe a görög-perzsa háborúk II. és III. könyvében foglalkozik Egyiptommal.

-          Diodórosz világtörténetének I. könyve

-          Sztrabón, a nagy földrajztudós i.e. 25-ben látogatta meg Egyiptomot, közvetlenül a római hódítás után. Művének XVII. könyvében közli tapasztalatait

-          Plutarkhosz, Íziszről és Ozirisztől szóló vallásfilozófiai műve

Egyiptomi írás:

-          hieroglif írás (görögül „szent véset”): az írást a napi életen felülálló mondanivaló megörökítésére használták, templomok és sírok falaira, obeliszkekre és szobrokra vésett, v festett ábrázolások tartalmazzák. Mássalhangzó írás, a magánhangzót nem jelölték. A jelek hangértéke a döntő, nem pedig az ábrázolt kép. Többértelműek a jelek, ezért determinatívumokat is használtak.

-          hieratikus írás (görögül „papi, szent”): Az írnokok a mindennapi életben használták, ahol nem volt idő a jelek gondos kirajzolására. Általában vallásos szövegek v gazd-i jellegű szövegek lejegyzésére használták, papiruszokon maradt fenn. Rendszere azonos a hieroglif íráséval, ugyanazokat a jeleket alkalmazza, de erősen leegyszerűsíti őket. Az Óbirodalom végére alakult ki.

-          démotikus írás (görögül „népi”): profán szövegek lejegyzésére használták, de fontosabb szövegeket is lejegyeztek vele pl. Halottak könyve. A hieroglif jelek végletekig leegyszerűsítése, az eredeti jelek már nem ismerhetők fel bennük, erős rövidítéseket is tartalmaz. Az Újbirodalom idején fejlődött ki a hieratikus írásból. A legtöbb esetben papiruszokon maradt fenn.

-          kopt írás: A démotikus írásból fejlődött ki. A görög abc-n alapul, mássalhangzókat is tartalmaz.

A hieroglifák megfejtése:

1799 Napóleon egyiptomi hadjárata → Rozette-i-kő, i.e. 196-ból származik. Szövege egy papi gyűlés V. Ptoliemaiosz Epiphanesz kir. tiszteletére hozott határozatát tartalmazza hieroglif, démotikus és görög írással. → Jean- Francois Champollion 1822-ben fejtette meg az írást.

 

Korszakolás:

-          Archaikus kor

-          Óbirodalom

-          Első átmeneti kor

-          Középbirodalom

-          Második átmeneti kor

-          Újbirodalom

-          Kései kor

31 dinasztia – Manethontól származik

365 napos év: A naptári ciklusokat a Sirius-periódus jelenti, amely szerint a Nílus áradása, azaz medréből kilépése egybe esett a Sirius csillag közvetlenül napkelte előtti felkelésével. Az egyiptomiak 3 időszakra osztották az évet:

-          áradás előtt

-          áradás

-          áradás után.

 

Az ország: Egyiptom hosszú keskeny termékeny csík a Nílus két partján a Földközi-tengertől az első kataraktáig. Kezdetben 2 ország, a déli vidék Felső-Egyiptom és a Nílus-delta vidéke Alsó-Egyiptom.

Az egyiptomiak a megművelhető területet, a folyóvölgyet és a deltát tekintették hazájuknak. Ez volt a „Kemet” (fekete föld), amelyet keletről és nyugatról a „Deseret” (vörös föld) a sivatag határolt.

-          csatornahálózat

-          kőben gazdag – építkezések

-          fában, ásványi kincsekben szegény – behozatalra szorul

-          fő kiviteli cikke a papirusz

 

Vallás, halottkultusz:

-          politeizmus (többistenhit)

-          az istenek állati alakot is felvettek

-          „Ré” a napisten – a legfőbb istenség

-          több istenháromságot ismertek:

o   Ozirisz-Ízisz-Hórusz

o   Ptah-Szahmet-Nofertum

o   Hnum-Szatet-Anuket

o   Amon-Mut-Honszu

-          halottkultuszuk az összes ókori kultúránál kimunkáltabb

-          fontos volt a test és a lélek elválaszthatatlansága

-          az embernek 3 lelke van: Ka, Ba, Ah

-          Holtak Könyve

-          balzsamozás – mumifikálás

-          fáraó – piramis temetkezési hely

-          stb.

 Az archaikus kor: I-II. dinasztia (3000 k.-2780)

Az egyiptomi kultúra előzménye a Nagada I. és a Nagada II. kultúra volt. A réz használata általánossá válik, fegyvereket, nyílhegyeket és szigonyokat készítenek belőle.

Nagada I: vadászkultúra, a déli területeken terjedt el

Nagada II.: északon és délen egyaránt elterjedt, fazekasság virágzása a jellemző. A kései Nagada II kultúra, a Nagada III.

I.e.3000 k. 2 nagy területi egység alakult ki: Alsó-, és Felső-Egyiptom.

-          csatornahálózat

-          kialakul a központi irányítás

-          megjelenik a hieroglif írás

-          az első leletek a felső-egyiptomi Hierakónpoliszból kerültek elő.

-          az ún. Skorpió-király díszbuzogányán lévő ábrázolásból kitűnik, hogy már ő is harcot folytatott Alsó-Egyiptommal.

-          Narmer király palettáján már a két ország egyesítéséről található ábrázolás. a paletta egyik oldalán a király a csúcsos süveg formájú felső-egyiptomi (fehér korona), a másik oldalán pedig a sapka szerű, hosszú nyúlványban végződő és spirális fémszállal díszített alsó-egyiptomi (vörös korona) koronát viseli.

-          a későbbi történeti hagyomány Ménész nevéhez kapcsolta a birodalom egyesítését és az I. dinasztia megalapítását.

-          az archaikus korban a királyok mellett erős hivatalnoki arisztokrácia állt. A hivatalnokok között nagy szerepe volt az „alsó-egyiptomi király pecsétőrének”

-          a későbbi nomosz szervezése már ebben a korban megkezdődött

-          az első királyok a Hóros címet viselték, ami a király isteni eredetét jelzi.

 

I.                   dinasztia (2955-2780)

-          Az első két dinasztia korát thiniszi kornak nevezzük.

-          Az utolsó időkben zűrzavar tombolt a régészeti leletek alapján, majd erőszakos hatalomváltás következett.

 

II.                dinasztia (2780-2635)

-          kevés adat maradt fenn

-          súlyos belső válság

-          Peribsen király valószínűleg csak az orsz. déli része felett uralkodott és Séth isten kultuszát akarta bevezetni Hórusz helyett.

-          Az orsz-ot újra Haszehemui egyesítette

 

Az Óbirodalom kora: III-VI. dinasztia (2635-2155)

-          2700 k. megszilárdul az orsz.

 III.dinasztia (2635-2570)

Dzsószer

-          III. din. első uralkodója

-          centralizált despotikus államszervezet kialakulása

-          sírépítések korának a kezdete

-          a kir. több sír (masztaba) után Szakkarában felépíttette magának az ún. lépcsós piramist

-          Héliupoliszi szentély

-          kevés irat maradt fenn

-          Imhotep főpap, vezette a piramis építkezéseket

IV.dinasztia

-          a nagy piramisok építőinek kora- a piramisokat NEM rabszolgák építették!!! remélem ezt senkinek nem kell magyarázni…

Sznofru

-          2. v. 3 piramist építtetett

-          Tört piramis Dashurban

-          jelentős kolonizációs tevékenység – 35 új telepet létesített

-          gazdag zsákmánnyal járó hadjáratokat indított Núbiába

Kheopsz

-          a legnagyobb piramis: 146,5 m magas Giza közelében

-          a piramis 20 év alatt készült el

-          ebben a korban még nem ismerték sem a lovat, sem a kereket

-          létrejön a vezíri- tisztség, amit mindig királyi herceg töltött be

-          fontos szerep jutott az „Isten pecsétőreinek”, akik a bányákba indított expedíciókat vezették

-          nagy szerep jutott a közigazgatásban a nomoszbeosztásnak (42)

-          elméletileg egész Egyiptom a fáraó magántulajdonát képezte, de még a IV. din. uralma alatt s létezett magántulajdon

Dzsedefré

-          az első uralkodó, akinek címzésében a „Ré fia” megjelölést találjuk

Khefrén, Mükerinosz

-          piramist építtetett magának Gizában

 

V.dinasztia (2450-2290)

-          a Nap-kultusz bevezetése – a Héliopoliszi Ré-templom papjainak és a velük kapcsolatban lévő arisztokraták befolyásának növekedését jelentette

-          létrejön a papság külön intézménye

-          a din. első uralkodói alatt jel. napszentélyek épültek – obeliszk

-          fokozatos decentralizáció jellemzi

-          gyengül a kp-i hatalom → a vezírek már nem hercegek, a nomarchések is kevésbé függtek a kir-tól

-          a sírok berendezése jól mutatja az arisztokrácia térnyerését

-          új tisztség: Felső-Egyiptom kormányzója

-          a din. utolsó uralkodója Unisz volt az első, aki sírja falára a halhatatlanságot biztosító papiruszszövegeket

 

VI.dinasztia (2290-2155)

-          békés évtizedek

-          I. Pepi 53 évig uralkodott

-          szed-ünnep: a fáraók uralkodásának 30. évében rendezték, a fáraó új életre születését szimbolizálta, újrakoronázását jelentette

-          II. Pepi: expedíciókat indított Núbiába. Dél-Palesztina területén hadakozott.

-          utódai alatt  a hatalom meggyengül, összeomlás veszélye

 

Első átmenet kor: VII-X. dinasztia (2155-2040)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.