Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Ókori Közel-Kelet népei

2010.11.07

Források:

Hettiták, Mitanni: a Hattusasból előkerült hettita királyi levéltár több, mint 10 ezer ékírásos táblája. A Tell-el-Amarna levéltár, amely diplomáciai anyagot tartalmaz.

Palesztina: Biblia, Tóra, Debóra éneke stb.

Fönícia: A föníciaiak találták fel az alfabetikus írásrendszert.

Asszíria: Rassam-cylinder, Assur-ah-iddina és Assur-ban-apli ékírásos ninivei könyvtára.

 

A Hettita birodalom

-          A hettiták népe a Kaukázusból vándorolt be Anatóliába, a Hálüsz folyó mellé

-          Fővárosa Kussara

-          Óbirodalom: 17-16.sz.; Újbirodalom: 14-13.sz.

-          Babilontól átvették az ékírást

-          a diplomácia úttörői voltak, hatalmukat tárgyalásokkal, szerződésekkel erősítették

I.                   Hattusilis(1650-1621):

-          ő hozta létre az új fővárost, Hattusast

I.                   Mursulis(1620-1590):

-          bevette É-Szíriát, Babilont→ezzel megdöntötte az óbabiloni birodalmat

-          halála után viszálykodás → elveszítik az Anatólián kívüli területeiket

Újbirodalom

I.                   Suppiluliumas (1380-1346)

-          székhely: Karkemis,

-          újra elfoglalta É-Szíriát

-          függő helyzetbe kényszerítette Mitannit

-          terjeszkedése miatt szembekerült Egyiptommal→I. Széthi király megpróbálta Egyiptom elveszett birtokait visszahódítani és megverte a hettitákat is.

Muwatallis (1296-1271):

-          ellentét II. Ramszesszel, aki bevonul Szíriába- 1275 Kádesi csata

II.                Hattusilis (1275-1250):

-          örök békét kötött Ramszesszel

Az 1200-as években a tengeri népek támadásaival és Asszíriával került szembe. A tengeri népek elfoglalták a fővárost, a bir. nagy része pedig az Asszír bir-hoz került.

 

Mitanni (1450-1350)

Hurri törzsek bevándorlása É-Mezopot-ba.

-          meghonosítják a lótenyésztést, vasfeldolgozást (vasfegyverek, lóvontatású harci kocsik)

-          főváros: Vassukanni

-          jó viszony Egyiptommal + ker-i kapcs.

-          legnagyobb uralkodójuk: Tusratta

-          14. sz. keleten Assur önállósult, északról hettita fenyegetés → az orsz. hettita függésbe kerül

 

Kassziták, a Kassu dinasztia Babilóniában

-          harcias félnomád nép

-          14.sz. támadások Babilon ellen

-          1595-1100-ig kassu kir. ült babilón trónján

-          megszűnik Mezopotámia tengeri kereskedelme

-          15.sz. kassu királyai: Karaindas, I: Kurigalzu

-          élénk ker-i tevékenységet folytattak É-Szíriában, de diplomáciai tevékenységük ennél jóval messzebb vidékekre is kiterjedt.

-          Jó viszony Egyiptommal

-          uralmuknak az asszírok felemelkedése vetett véget

 

Fönícia

-          Az újbirodalom idején Egyiptomi fennhatóság→megszűnt

-          a városok önállósodtak és kialakultak a kereskedőarisztokrácia legjel. városközpontú államai: Ugarit, Arados, Byblos, Berut, Sidon, Tyros

-          a városok a fő ker-i útvonalak mentén voltak

-          a városok szabad lakosságának uralkodó csoportját a gazdag ker. arisztokrácia alkotta,

-          a többség földműves, kézműves, hajós – kiváló hajósok voltak

-          22 jelből álló mássalhangzós írás

-          nem alakultak egy állammá

-          időnként egy-egy város túlsúlyba került

-          nem alakult ki egységes vallási rendszer

-          hiányzott az egységes védelmi rendszer is

-          virágkor a 12-8.sz.

-          két féle evezős hajó: „hosszú hajó” – hadihajó, „kerek hajó” – kereskedelmi hajó

-          kereskedelmi telepeket hoztak létre, hajóépítő, és javító Máltán, Hispániában, Karthagóban

-          6.sz. a Perzsa bir. részévé váltak

 

Palesztina

-          1250k. Mózes vezetésével a zsidó törzsek egy része elhagyja Egyiptomot (exodus)

-          1200 létrejön a 12 törzs szövetsége, mely a közös származáson és a közös istenen alapult

-          1030 a Benjamin törzséből származó Saul egyesítette a józsefi törzseket és Izrael királya lett. Rövid ideig uralkodott. Vereséget szenvedett a filiszteusoktól

Dávid(1010-970):

-          Juda törzsének vezetésével végleg egyesíti a 12 törzset

-          főváros: Jeruzsálem

-          győz a filiszteusok felett

-          a frigyládát Jeruzsálembe viteti

-          létre jön az egységes palesztin állam

-          jó viszony: Egyiptommal, Tyrosiakkal

-          államszervezet: egyiptomi minta – despotikus

-          írásbeliség

-          30 tagú tanács, 300 fős testőrség

Salamon(970-931):

-          Dávid fia

-          továbbfejlesztette a despotikus államot

-          az országot 12 adó-és közmunka kerületre osztotta, mely mindegyike az év 1-1 hónapjában volt köteles gondoskodni az udvartartás szükségleteiről

-          a kerületek élén: robot- és adófelügyelők álltak

-          a gazd-i élet és a külker. megerősítése: harci kocsik, lovak behozatala

-          felépítette a jeruzsálemi frigyládát őrző salamon-templomot és a kir-i palotát

Halála után belső ellenségeskedés – az orsz. szétesik. É: Izrael, Ormi-dinasztia, Jéhu dinasztia; D: Judea

8.sz. : Asszíria

6.sz.: Babilon, 586- 50 év „babiloni fogság” 52 év

63: Római fennhatóság alá kerül

 


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Kecel

(Dr. Siklósi Csaba, 2013.08.15 14:18)

Ami azt illeti, általános és vaskos tévedés Mózes népét a kivonuláskor Zsidónak nevezni. Az a nép, ami Jákob idején törzsszövetséget kötött, az Izrael. Ennek egyik törzse Juda, vagyis a tulajdonképpeni zsdók, akik szintén izraeliták. Ez a különbség a két államban a fogságokig fennállt. Az északi törzsek soha nem nevezték magukat "zsidónak" Erősen megkülönböztették magukat tőlük, ahogy viszont is igaz, a mai napokig, mint zsdó szamaritánus ellentét. Jó volna világos tartalmú terminusokat használni.