Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Ókori Közel-Kelet népei 2.

2010.11.14

Asszíria

A 12. sz-ban területe a Tigris 2 partjára korlátozódott. Zsákmányszerző hadjáratokat folytatott.

 

Asszur-ubalit(1365-1330)

-          felszabadította Assur környékét a hurriták alól

-           ez a Közép-Asszir birodalom kora

-          zsákmányszerző hadjáratok

-          A katonai réteg vált az állam vezető erejévé.

-           Asszíria katonaállammá alakult.

 

I.                   Tukulti. apal-essara (1115-1077)

-          Tágítja az ország határait

-          megadóztatja a föníciai városokat

-          uralma a „nyugati Nagy Tangertől a Van-tóig terjed”

-          28 hadjárat – mind zsákmányszerző

-          Asszíria felvirágzik

-          hadsereg reform: harci szekerek növelése

-          a birodalom hivatalnokai és katonái esküvel biztosították uralkodójukat a hűségükről

-          a király egyben Assur isten főpapja is volt

-          a királyt minden évben újrakoronázták

-          elkezdődik a népcsoportok áttelepítése a meghódított területekről: olcsó munkaerő

-          stabilizáció, jólét, építkezések

-          ő állítja fel az első asszír könyvtárat

-          megalkotja az un. középasszír törvénykönyvet

Halála után az ország a homályba süllyed. Az arámi népek elfoglalják Szíriát és Mezopotámiát. A hódításra berendezkedett ország nem tudott ellenállni a nomád népeknek. Az arámiak elzárták a kereskedelmi csatornákat, és letelepedtek az asszírok által megszállt területeken. Asszíria csak a 10.sz-ra lett úrrá belső feszültségein, a királyok biztosították az élelmiszertermelést, megállították az elnéptelenedést, csatornákat ásattak.

II.                Asszur-dan(934-912)

-          megteremtette az új hadjáratok gazdasági alapjait

-          új csatornákat ásat

-          megsokszorozta az orsz. gabona- és juhtermelését

-          építkezések a fővárosban, Asszúrban: nyugati kapu, a fémművesek kapuja

-          gazdasági reform: biztosította az élelmiszertermelést, fellendül a földművelés

-          továbbra is hadjáratokat vezet

-          reformjai a központi hatalom megerősödését hozták

 

Az Újasszir katonai nagyhatalom 9-7.sz

 

III.             Asszur-nasir-apli(883-859)

-          hadseregreform: a harci szekerek erejének növelése, megszervezte a harci lovasságot, harci gépeket hozott létre (faltörő kos, ostrom torony)

-          az ő uralkodása alatt jelenik meg teljes nyíltságában először a ZSÁKMÁNY, mint Asszíria döntő jövedelemforrása. 2 rész: 1. állatok: igás ás szállítócélokra; 2. fémek: főként tömb formában, fegyvereknek. + fényűzési cikkek

 

I.                   Salmanu-asuridu(858-844)

-          A szíriai városok igen komoly katonai erőt képviselő szövetsége jelenik meg – É-Szíria a legnagyobb ellenfél

-          Urartu a Van-tó kpjában összefogja az örmény hegyvidék törzseit

-          az iráni hegyvidék törzsszövetsége

o  

-          mindhárom irányban súlyos harcokat vív

-          855 legyőzte a szíriai 12 király koalícióját, melyben Izrael is részt vett

-          folytatódik a lakosság erőszakos áttelepítése – a munkaerőhiány miatt

-          a meghódított földek állami tulajdonba kerültek, egy részüket a katonák kapták

-          a földművelést az áttelepített telkes parasztok végezték

 

III.Tukulti-apal-essara (745-727)

-          jelentős reformokat vezetett be:

  1. az áttelepítések növelése, amely biztosította a hadsereg és a lakosság élelmezését
  2. a királyi hatalom megerősítése:

-          megszüntette a városok adómentességét, ami növelte a kp-i jövedelmeket

-          az országot kis körzetekre osztotta, így lehetetlenné vált a katonai erő és hatalom túlzott felhalmozása és a kiskirályok megerősödése

-          megszüntette a körzeti parancsnoki tisztség örökletességét

-          az adománybirtokokat kis darabokban és egymástól messze álló helyen adott

  1. stabilizálta a külföldről befolyó jövedelmeket: a korábbi zsákmányolás helyett évi adókat vetett ki

-          megszállta Szíriát

-          feldúlta Damaszkuszt

-          elfoglalta Palesztína nagy részét, Urartut, és elérték Egyiptom határait

-          elfoglalta Babilont, és ő ült a királyi trónra

Nagy jólét a jellemző. Építkezések, tudományok (matematika, csillagászat, irodalom, művészetek) fellendülése.

I.                   Sarrukin (721-705)

-          a hadsereg egyik vezéréből lett király

-          mind a 4 égtájon háborúzik

-          elfoglalja Somron városát, majd Izraelt is tartománnyá teszi. Elfoglalja Tyrost, Gázát.

-          több hadjárat során leveri az Egyiptom támogatását elvező asszír-ellenes koalíciót

 

Sin-ahhé-eriba(704-681)

-          az ország anyagi kultúráját igyekszik fejleszteni (gátak, víztározók, vízvezeték)

-          a katonai terror, minden eddiginél brutálisabb

-          a meghódított ellenállását féktelen pusztítással törte meg

-          689 elfoglalja Babilont – földig rombolja

 

     Asszur-ah-idina(680-669)

-          belháborúban foglalja el a trónt

-          sokat enyhített a katonai terroron, s lehetővé tette az elfoglalt országok bizonyos fokú önálló fejlődését

-          elődeinél jobban alkalmazta a nemzetközi szerződések rendszerét: szerződés Tyros királyával- belső és gazd-i önállóságról

-          felépítette Babilont, és megengedte, h ker-i kapcsolatait fejlessze

-          jelentős katonai sikerek:

-          674/63 támadás Egyiptom ellen

-          671 elfoglalja alsó-Egyiptomot

Halála után hatalmát 2 fia örökölte, akik felosztották a birodalmat. Assur-ban-apli: Assziriát, Samas-sum-ukin Babilont kapta. Samas asszír ellenes politikát folytatott- lázadás – Assur leverte.

Assur-ban-apli (668-629)

-          2 hadjáratban (668,663) elfoglalta Egyiptomot, az asszír helytartó azonban Psammetik 655 után fellázadt és függetlenné tette az országot

-          tovább építette a fővárost, Ninivét

-          létrehozta az ókori Kelet legnagyobb könyvtárát

-          feljegyeztette a korábbi korok legnagyobb eseményeit

-          uralkodása alatt Asszíria elérte katonai hatalmának csúcsát

-          640 után a birodalom egysége megbomlott, meglazult a központi hatalom, a hadseregcsoportok vezetői, a kerületek kormányzói önállóvá váltak.

-          először Babilon szakadt el, majd a többi terület

Bukás:

-          626 után Babilonban Nabu-apal-usur került trónra, aki nyílt támadást indított a megmaradt asszír területek ellen.

-          615 bekapcsolódtak a háborúba a méd és perzsa seregek is

-          614 elfoglalták Assurt

Az Újbabiloni birodalom (605-539)

 

II.                Nabu-kuduri uszur(605-562)

-          605 Karkemis mellett legyőzte az Asszíria megsegítésére érkező egyiptomi seregeket.

-          Újbabiloni bir.

-          hadjáratok, h Babilon határai kiszélesítse

-          604 elfogl. Szíriát

-          598 legyőzi az arabokat

-          597 elfogl. Jeruzsálemet

-          586 újra elfogl. Jeruzsálemet, és a lakosság jó részét áttelepíti a birodalomba

-          572 elfogl. Tyrost

-          Babilont a világ fővárosává akarta tenni, hatalmas építkezéseket és erődítési munkálatokat kezdett, 2 falrendszerrel vette körül a várost, felépítette az ún. „Méd-falat”.

-          Feleségének Szemiramisznak felépítette a híres függőkertet.

-          általánossá tette az írásbeliséget

-          Hammurapi tv.könyvét kiegészítve létrehozta az”Újbabiloni tv.könyvet”

 

Nbu-naid(556-539)

539 Kyross perzsa király elfoglalja az országot

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.