Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Spárta

2011.05.06

Spárta (Tételből)

 

A spártai polis területe 8400 km², a polisok között mamutállamnak számított. Spárta 5 község egyesüléséből alakult ki.

Társadalom: 3 rétegre tagolódik:

 

  1. spartaiták – homoikoszok: teljes jogú spártaiak.

-          korlátlan jogi- és politikai cselekvőképességgel rendelkeztek.

-          joguk volt a katonai szolgálat

-          ők alkották az uralkodó réteget

-          a födet csak használati jogként kezelhették, nem lehetett magántulajdonuk

-          a földet egyenlő részekre, kléroszokra osztották, amit a helóták műveltek a spártaiak számára

 

  1. perioikoszok – körüllakók:

-          idegenek voltak Spártában

-          személyileg szabadok

-          rendelkezhetett földtulajdonnal

-          de főleg ipari tevékenységgel, bányászattal, vasércfeldolgozással és kereskedelemmel foglalkoztak

-          mindazok az állammal szembeni kötelezettségek terhelték őket, mint a spártaiakat: évi adó, a hadseregben is helyt kellett állniuk hoplitaként – szükség esetén.

-          politikai jogok nem illették meg őket

-          nem vehettek részt a népgyűlésen

-          semmilyen tisztséget nem tölthettek be

 

  1. helóták – leigázott lakosság:

-          nem korlátozott teljesen a gazd-i cselekvőképessége

-          ők művelték a kléroszokat

-          a termés felét szolgáltatták be

-          állami tulajdonban voltak, a klérosz gazdája nem rendelkezett velük szabadon

-          alkalmanként katonai szolgálatot is teljesítettek

-           politikai jogaik nem voltak

 

  1. rabszolga (foglyok közül)

 

Államszervezet

 

  • az állam élén 2 király állt - ikerkirályság

-          fő feladatuk a hadseregvezetése háború idején

-          békeidőben hatalmuk kevésbé volt jelentős

-          nem lehetett akárki – élethosszig tartott

 

  • 5 epherosz - felügyelők

-          az állam mindennapi ügyét intézte

-          a királyok döntései az ephoroszok ellenőrzése alatt állt már az i.e. 6.sz-tól

-          jogukban állt vizsgálatot indítani a királyok ellen – szükség esetén le is válthatták őket

-          a népgyűlés választotta meg évente

-          ők gyakorolták a tényleges hatalmat

-          a 30. életévüket betöltött spártaiak közül kerültek ki

-          döntő szerepe volt Spárta bel-és külpolitikájában

-          halálos ítéletet hozhattak a helóták és a peroikoszok ügyében

-          felügyeltek a fiatalok nevelésére

-          törvénysértés címén bármely tisztségviselőt leválthatták

 

  • geruszia (vének tanácsa)

-          2 királyból és 28 tanácstagból állt

-          ezek 60. életévüket betöltött férfiak voltak

-          a népgyűlés választotta meg élethossziglan

-          ez a testület határozta meg Spárta politikáját

-          itt hozták a törvényeket

-          itt döntöttek a peres ügyekben

 

  • apella (népgyűlés)

-          30. évnél idősebb férfi lehetett a tagja

-          havonta 1x ülésezett

-          döntöttek a háború és béke kérdésében

-          megválasztotta a geruszia és az epheroszok tagjait

 

Életmód

 

Minden Lükurgosz törvényei szerint működött.

A spártaiak életét a gyerekkortól kezdve a közösségi és a katonai jelleg határozta meg. A gyerekek csak 7 éves korukig nevelkedtek a családban, utána szigorú szabályok között, katonai tisztviselők, felügyelők vezetésével nevelték őket. A gyenge testalkatú és testi hibás csecsemőket sorsukra hagyták. A 7-12 évesek a testedzésen kívül írni, olvasni és énekelni tanultak. Meg kellett tanulniuk a spártai törvényeket is. A 13-19 évesek már katonai kiképzésben részesültek. Enni keveset kaptak, ezzel lopásra kényszerítették őket, de ha rajta kapták büntetésben részesültek. Mezítláb jártak, takaró nélkül, sáson aludtak. Dicséretet azok kaptak, aki a legjobban bírták a fájdalmat. 20 éves korukra az ifjak kitűnően képzett, edzett katonaként a hadsereg tagjai lettek. Ekkor már megnősülhettek, de 30 éves korukig kaszárnyában éltek, csak titokban járhattak a feleségükhöz. 30 évesen költözhettek haza, továbbra is katonakötelesek maradtak és közös étkezéseken (syssitia) vettek részt. 60 éves korukban szűnt meg a hadkötelezettségük.

Ez a nevelés és életmód alakította ki a rendkívül ütőképes spártai hadsereget.

A spártai férfi életcélja az, hogy jó katona legyen. A spártai nő azért van, hogy katonaéletre való, egészséges gyermeket szüljön. A lánygyermekek egész gyermekkorukban a szülői házban laktak, de nevelésükben a csoportos testedzésnek, sportnak éppúgy fontos szerepe volt, mint a fiúk életében. Ezen kívül táncot és zenét is tanultak.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.