Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kezdetek

2011.02.10

A görög történet forrásai:

  1. régészeti emlékek: épületek, sírok, tárgyak

-          priamos kincs 1871 Schlimann trójai ásatása

-          knosszoszi, thébai lineáris B írás agyagtáblái

-          mükénéi kori paloták, freskók

-          agyagvázák (szakaszai: mükénéi, submükénéi, protogeometrikus, geometrikus, orientalizáló, feketealakos, vörös alakos)

-          pénzleletek

  1. Feliratok

-          Lineár A, B. A 2 legrégibb görög betűírásos felirat i.e.8.sz-ból. (az athéni Dipylon felirat)

  1. Történetírók

Hekataios

Prózaíró, logographus

-          Periégésis (körülvezetés, a Föld leírása). 2 könyv: Eu, Ázsia. Felsorolta az egyes vidékek és városok jellegzetességeit. E műből 350 töredék ismert. Hekataios korrigálta a milétosi filozófus Anaximandros világképét.

-          Genealogia (leszármazások). Feltehetőleg Hésiodos költői munkáját, az istenek születését folytatta: a milétosi történész a mitikus hőskor hírességének családi, rokoni kapcsolatait akarta tisztázni. 4 könyvéből 40 töredék maradt fenn.

 

Hérodotosz

Görög-Perzsa háború: 9 könyv

-          a görögség és Ázsia történetét írja meg i.e.478-ig

-          történetszemlélet: a vallásos erkölcsiség és nem a nemzeti tudat határozta meg

-          1-1 nép története: orsz. leírások, szokások, különlegességek, politika történet

Hérodotosz újítása:

-          színes elbeszélések sora helyett a történeti „igazságot” akarta ábrázolni, vagyis a történetírást tudománnyá tette

-          művének kp-jában nem istenek és mitikus hősök, hanem emberek tettei állnak, s e tettek mozgatórugóit is az emberi világban kereste

-          célul tűzte ki, h az emberek fontos cselekedeteit az utókor számára megőrizze

-          hangsúlyozta, h a népek közötti különbségek értékesek, egymással egyenértékűek

 

Hellanikos

Megírta a trójai háború, a perzsák a lesbosiak és Athén történetét. Ez utóbbi, az i.e. 407-ig terjedt.

 

Pseudo-Xenophon (ismeretlen szerző, írásai Xenophon írásai között maradtak fenn)

-          Athéni állam: röpirat. Az Athéni demokrácia iránt ellenséges író, a peloponnészoszi háború első éveiben írta munkáját. Művének alapkérdése, hogy meg lehet-e dönteni a demokráciát. Válasza tagadó.

 

Thuküdidész:

A görög történetírás legnagyobb alakja. Személyesen részt vett a peloponnészoszi háborúban, de i.e. 424-ben késve érkezett flottájával Amphipolis felmentésére, ezért 20 évi száműzetésre kényszerült. Hérodotosz művét folytatta, a tárgyilagos történettudomány megteremtője. 4 hónapos téli és 4 hónapos nyári időszakokra osztotta az eseményeket.

 

Xenophon

Az athéni próza legsokoldalúbb alkotója

Kyros nevelkedése:

-          dicsőítő irat a spártai királyról

Anabazis

-          Az ifjú Kürosz hadjáratát és a hazatérő görögök útját írja le

Hieron:

-          egy dialógus a zsarnokságról

Hellenika

-          saját korának története

-          7 könyv – Thuküdidész munkájának folytatása

-          A peloponnészoszi háború utolsó mondatával indít

-          i.e. 410-362-ig követi az eseményeket

A jövedelmekről:

-          javaslat az athéni államháztartás reformjáról

 

Diodorosz

-          40 kötetes bibliothéké historiké – történeti könyvtár. A mitikus időktől i.e. 54-ig tekinti át a világtörténetet

-          forrásokat használ

 

Polybiosz:

Világtörténet

 

A krétai civilizáció

Korai periódus: i.e. 30.sz.-23.sz.→ősközösségi viszonyok, állattenyésztés, halászat. Ekkor terjedt el a réz használata.

Kpső periódus: i.e. 22.sz.- 17.sz. → fellendülés tapasztalható. Emeletes épületek, paloták Knosszosszban, Phaisztoszban. Az egyes központok hegemóniáért folytatott harca Knosszosz győzelmével zárult. Megjelent a bronz. Fokozódtak a vagyoni különbségek.

Késői periódus:  i.e.  16.sz. – 12.sz. →  elérte Krétát a hódítók támadása.

 

A krétai civilizáció élete a kpső és a késői minoszi kultúra korát foglalja magában. A palotaépítkezés, mint kp-i fontosságú jelenség tekintetbevételével beszélnek a „régebbi” és az „újabb” paloták koráról: határvonal köztük 1700 táján húzódott. A többi palota pusztulása után a knosszoszi palota késői kora kb. 1450-1375 közé esik, ennek vége után következett egy palota utáni korszak.

A paloták között 4 van, amely ált. önálló államkp-nak tartanak: Knosszosz, Phoistos, Mallia, Zakro

-          nincsenek erődök, várfalak. Egymás mellett élésük valószínű békés volt.

-          a régi paloták korában még nem emelkedik ki Knosszosz

-          a virágzó krétai gazdaság szoros kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn az Égei-tengeren túl Kelettel is.

-          a korszak vége 1700 körül: valószínű természeti katasztrófa miatt

-          indok: mivel a paloták gyorsan felépültek és a kultúra is folytonos volt

 

Új paloták kora

-          a virágzás tetőpontja

-          szélesedtek a kereskedelmi kapcsolatai

-          újabb települések létesültek egyes szigeteken

Lehetséges, h ez a terjeszkedés együtt járt Kréta politikai felsőségével, és ez a helyzet tükröződik a minoszi thalattokratia hagyományában.

 

A minoszi kultúra önálló ága fejlődött ki Théra (szantorini) szigetén, amely a hajózás, a kereskedelmi forgalom egyik kp-ja lehetett.

Kréta civilizációja egyre erősebb hatást gyakorolt a görög szárazföld lakóira is, ahol erősen befolyásolta a 16.sz. korai mykénéi kultúrájának kialakulását és egész jellegét. (békés kapcsolat)

 

1500 természeti katasztrófa – a thérai vulkán óriási pusztítást okozott Kréta északi és keleti részén. → városok összeomlása, leégése, a flotta pusztulása, a termőföld egy részének időleges használhatatlanná válása → véglegesen meggyengítette Krétát →kedvező Mykénének

Következő évtizedek: restauráció. Egyes jelek belső ellentétekre, zavarokra utalnak.

 

15.sz. kp-e: nagy változás következik be

-          sok település elpusztul → emberi pusztítás

-          a knosszoszi palota újjáépült, most már új urak kezén

-          mykénéi jelleg, lineáris B táblák

-          a mykénéi görögség egy csoportja szerezte meg az uralmat Kréta fölött

 

A knosszoszi achai királyok alatt egész Kréta egyesült. →kréta a mykénéi világ része lett

Az új hatalom rövid életű, i.e. 1375 k. a knosszoszi palota végleg elpusztul.

 

Gazdaság, táradalom

-          Komlex gabonatermelésen és kertművelésen alapuló földművelés az uralkodó.

-          A hegyes területek legelői állattenyésztéssel hasznosították (kecske, juh).

-          Magas színvonalú bronz- és nemesfém feldolgozás, kerámia. Fazekaskorong elterjedése

-          elefántcsont faragás

-          textilipar – gyapjú, len

-          A kézművesek a fejedelmek udvarában dolgoztak.

-          A földművesek egy része parcellával rendelkezett, más része bérlő volt.

-          kereskedelmi kp. volt

-          hajózás, hajóépítés

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.