Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az archaikus kor

2011.04.02

Az archaikus kor gazdasága i.e. 8-5.sz.

 

A mezőgazdasági technika fejlődése növelte a termelékenységet. A mezőgazdaságról áttértek az árutermelésre. Exportra termeltek kerti növényeket, gyümölcsöket, szőlőt, olajat.

-          Az iparban jelentőssé vált a vas- és rézbányászat, a fémöntés, a vashegesztés.

-          Fejlődött a hajóépítés technikája, tökéletesebbé váltak a kézművesszerszámok.

-          Fejlődött a munkamegosztás.

-          Megnőtt az iparosok száma.

-          Egyes városok ipari kp-ká váltak: Milétosz és Megara szövőipari kp. volt, és jelentős malomiparral rendelkezett; Korintosz, Samos és Khalkisz a fémfeldolgozás kp-i voltak.

-          Az agyagipar mindenütt magas színvonalat ért el.

-          Kialakultak a piachelyek a poliszokban.

-          Az árutermelés következménye a pénz, és a pénzverés volt. A kisázsiai Lüdiában kezdték a pénzverést, és a kisázsiai ión városok készítettek elsőként pénzérméket az i.e. 7.sz. elején. A kereskedelmi forgalmat és a gazdasági átalakulást meggyorsította a pénz megjelenése.

 

Az archaikus kor társadalma

 

A gazdaság, az ipar és kereskedelem fejlődése révén egy erős társadalmi csoport alakult ki: a nem arisztokrata származású meggazdagodott kereskedők, hajótulajdonosok, ipariműhely- tulajdonosok. Ez a csoport részt követelt a polisz politikai irányításából. A parasztság kisebbik része sikerrel kapcsolódott be az áru- és pénzgazdálkodásba, és ezzel viszonylagos jólétre tett szert. A parasztság nagyobbik részét azonban kedvezőtlenül érintette az áru- és pénzgazdálkodás: eladósodtak, egyre többen vesztették el földjüket v jutottak adósrabszolgaságba. Így nőtt az arisztokráciával szemben a parasztság elégedetlensége. A gazdagodó és elszegényedő parasztok között is nőtt az ellentét. A parasztok, iparosok, a hajósok (=démosz) együttes küzdelme számolta fel , szorította háttérbe az arisztokráciát.

 

Athén az archaikus korban

Athénben archaikus köztársaság volt. Az állam élén 9, évente váltakozó, arisztokrata származású arkhón állt. A feladatokat egymás között megosztva, ők irányították az állam politikai, gazd-i, vallási életét, intézték a hadügyet és az igazságszolgáltatást. Az 1 év lejárta után tagjai lettek az ellenőrző és bírói teendőket ellátó areioszpagosznak (Arész-dombi tanács). A politikai hatalmat tehát az arisztokrácia tartotta a kezében.

 

I.e. 621-ben az adósrabszolgaságra kényszerített és politikai jogaitól megfosztott démosz nyomására Drakón írásba foglalta a törvényeket. Ezek a tv-ek nagyon szigorúak voltak és kedveztek a démosz számára, mert határt szabtak mindenki, így az arisztokrácia számára is. A tv-ek írásba foglalásával igyekezett csillapítani a belső feszültségeket. Ezek a szigorú tv-ek a magántulajdon érdekét védték, és ezzel az arisztokrácia érdekeit is. Drakón a politikai jogokat már nem  származási, hanem vagyoni alapon számította (timokrácia). Mivel ez nem a jövedelmet, hanem a vagyont vette alapul, a földbirtokos arisztokráciának kedvezett.

Mivel az adósrabszolgaságot Drakón sem szüntette meg, a társadalmi harcok egyre élesedtek.

 

I.e. 594-ben az arisztokrácia és a démosz közös megegyezéssel Szolón arkhónra bízták az állam ügyeinek intézését.

Szolón eltörölte az adósrabszolgaságot. Teherlerázás – szeiszachtheia.

Attika lakosságát vagyoni alapon 4 osztályba sorolta.

  1. ötszázmérősök – pentakosziomedimnoszok –legalább 500 medimnosz évi jövedelmük volt, közülük kerültek ki a tisztségek betöltői.
  2. lovagok – legalább 300 medimnosz évi jövedelmük volt, tisztségeket töltöttek be.
  3. zeugetészek – ökörfogatosok – 200 medimnosz évi jövedelmük volt, a hadseregben hoplitaként szolgáltak, állami tisztségeket töltöttek be.
  4. thészek – 200 mérőn aluli jövedelemmel rendelkeztek, törpebirtokosok, földnélküliek, napszámosok, kézművesek, munkások tartoztak ide. A hadseregben ők alkották a könnyűfegyverzetű gyalogságot. Hivatali tisztséget nem tölthettek be, de tagjai lehettek a népgyűlésnek és a bíróságnak.

-          Esküdtszékek felállítása – héliaiák

-          létrehozták a négyszázak tanácsát, a bulét – a négy phülé 100-100 választott képviselőéből állt. A népgyűlés elé kerülő javaslatokat készítette elő.

-          Az államügyek ellenőrzése a népgyűlés  -eklészia- feladata volt. Tagja volt minden athéni polgár. Évente 4x ült össze. Itt választották a tisztségviselőket.

-          Az Areioszpagosz ellenőrizte a fontos államügyeket, és a legfőbb bírói teendőket végezte.

 

Szolón távozása után kiéleződött a démosz és az arisztokrácia közötti ellentét. Az arisztokrácia régi hatalmának helyreállítására törekedett.

Egyes arisztokraták a démoszra támaszkodva magukhoz ragadták a hatalmat, és uralmukat az arisztokrácia háttérbe szorításával gyakorolták. Ezt a rendszert nevezzük türannisznak, az élén álló személyt pedig türannosznak .

Peiszisztratosz türannisza  (i.e. 560-527)

-          véget vetett a belső harcoknak

-          megteremtette az alapot a gazdasági élet felvirágzásához

-          a szegényebb rétegek érdekeit képviselte

-          kölcsönök adása

-          mozgó bíróságok szervezése, amelyek mentesítették a vidéken élőket a városokba utazástól.

-          külpolitikája sok polisszal teremtett baráti kapcsolatot. – segíti a ker. fejlődését

-          az arisztokrácia körében népszerű Apollón helyett, a parasztság körében kedvelt Dionüszosz isten kultuszát helyezte előtérbe.

Halála után fiai (Hippiasz és Hippakhosz) néhány évig szilárdan kezükben tartották a hatalmat. Majd az arisztokraták merényletének áldozatául esett Hippakhosz, és Spárta segítségével Athénból kiűzték Hippiászt i.e. 510-ben. – Ezzel a türannisz rendszer megbukott.

 

Kleisztenész (i.e. 508-507)

-          újjá szervezte az államot

-          Attika lakosságát területi alapon 10 phülére (kerületre) osztotta: város, a belső zóna és a partvidék (tritüsz). Minden tritüsz községekből (démoszból)állt. A phüléket a trittüszökből sorsolással állították össze. Így alakult ki 10 phülé, amely a polisz polgárainak politikai és katonai egységét képezték.

-          a négyszázak tanácsa helyébe az ötszázak tanácsát (bulét) állította. Tagjait a démoszok polgárai közül sorshúzással választották ki, minden phüléből 50-et. Az 500-ak tanácsa vitatta meg a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokat. Tagjainak megbízatása egy évre szólt és ezalatt fizetést kaptak.

-          osztrakiszmosz – cserépszavazás. Ha egy személy 6000 szavazatot kapott, akkor 10 évi száműzetésre ítélték, de nem veszítette el sem a polgárjogát, sem vagyonát.

-          a hadsereg vezetésére phülénként 1-1 sztratégoszt – hadvezért választottak. A 10 sztratégosz alkotta a hadsereg irányító testületét, és sorban választották egymást a főparancsnoki tisztségben.