Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A görög klasszikus kor művelődése.

2010.10.26

Irodalom

 

A görög színjátszás kettős gyökerű: 1. a kardalból, 2. az istentiszteleti táncokból született. A Dionüszosz-kultuszból kifejlődő tragédia jelentős képviselői (kórus és az 1. válaszoló Theszpisz-nél). Az Athén közelében fekvő Sziküónban ősidők óta kecskebőrbe öltözött férfiak táncoltak egyes ünnepeken; a görög tragédia szó (tragosz a. m. kecske) ilyen ősi kecske-táncokra utal.

 

Aiszkülosz

Az igazi görög tragédia megteremtője. 2. színész felléptetése, csökkenti a kórust, melynek jelentősége a párbeszédekkel szemben háttérbe szorul. Archaikus - heroikus, mélyen vallásos tartalmú tragédiák. Első ránk maradt drámája az Oltalomkeresők, a mítoszból meríti tárgyát, a második pedig az egykorú történelemből, amely akkor nagyszabású volta és heroikus méltósága által egy pillanatra egyenrangú lett a szenttörténettel.

Perzsák,  a szalamiszi győzelmet ünnepli, az ellenség szemszögéből. Heten Théba ellen.

 

Szophoklész

Megteremti a tragédia klasszikus formáit: 3 színészt is alkalmaz, a cselekményben megerősíti a kórust. A drámai cselekmény a hősök jelleméből bontakozik ki (jellemtragédiák). A magány nagy költője. Megnyugodni az istenek akaratában, felolvadni abban a tudatban, hogy az istenek hatalma ellen mit sem tehetünk, mindig ők az erősek, a jók, a nagyok.

Antigoné; Oidipusz; Elektra.

 

Euripidész

Pszichológiai eszközökkel és a mítoszok megváltoztatásával ábrázolja hősei kiábrándulását. A polgári dráma előkészítője, ezért világirodalmi hatása jelentős. Hivatásos drámaíró volt. A többség idegenkedett merész újításaitól, első díjat ritkán kapott. Gondolkozó ember, filozófus, a szofisták barátja és tanítványa, nyugtalan lélek. Megelőzte korát. Bár megőrzi a kórust, a mitológiai tárgyat, a végzet középkori szerepét, mégis sokkal kevésbé különbözik a mai drámáktól, mint elődei, és míg azok mint szent ereklyék élnek tovább az irodalmi tudatban. Mindmáig tőle lehet is tanulni a drámaírói és színpadi technikát.

Médea; Hippolütosz; Trójai nők.

 

A görög komédia eredete is istentiszteletekben keresendő. Valószínűleg két egymástól független szertartás összefonódásából keletkezett: az egyik a Dionüszosz-ünnepeken előadott tréfás és gúnyos kardal, a másik pedig a termékenység-démonok vidám garázdálkodását ábrázoló mimikus játék. Az ún. óattikai komédia virágkora Kr.e. 430-405-ig terjedő időszak. A politikus attikai komédia virágzása Kratinosz, Eupolisz és az attikai ókomédia legjelentősebb képviselőjének Arisztophanésznek a munkásságában. Műveiben társ-i kérdésekkel foglalkozik, kritikusan szemléli hazája politikáját és küzd a szophisták ellen. Kb. 40 darabjából 11 maradt ránk. Arisztophanész komikuma 4-es forrású:

-          Drasztikum: a tréfa legősibb, legkezdetlegesebb fajtája.

-          Paródia: bőven él vele, főleg Euripidészt parodizálja.

-          Személyeskedés: olyan nagy fokú, hogy a későbbi irodalomban nincsen senki akivel össze lehetne hasonlítani. Nem elégszik meg azzal, hogy élő, vagy nemrég meghalt közismert alakokat léptet fel saját nevükön; szereplői és kórusa állandóan élő személyeket emleget, azokon tréfálkozik. Az óattikai vígjáték a pletyka-sajtó szerepét töltötte be Athénban. Önmagával szemben is személyeskedik. Csúfolja kopaszságát, elmondja, hogyan verték meg, de legfőképpen dicséri magát.

-          És a szabad csapongású fantázia élteti darabjait: valami fantasztikus, abszurd elképzeléssel indul ki rendszerint; a továbbiak folyamán aztán vastag realista színekkel rajzol, de az alapötlet kiemeli a darabot a nehézkes földi valóságból, a naturalista szürkeségből, minden nyers valóságábrázolása dacára meg tudja tartani lebegését, szárnyalását.

Az istenek itt már jóformán csak mint nevetséges figurák szerepelnek. A színház istene Dionüszosz, maga is nevetségessé válik, Héraklésznek öltözve lép fel a Békában.

Felhők; Madarak; Darazsak; Békák.

 

 

Az apolitikus újkomédia legjel. képv. Menandrosz a maga polgári, társadalomkritikus darabjaival: Ítéletkérők; Az embergyűlölő.

 

Történetírás

 

A történetírás az antikkor terméke, a görög poliszokban és Rómában jelenik meg.

 

Homérosz: Odüsszeia, Iliász

-          társadalom tudománynak is nevezhető. Megrajzolja a kor társadalmi, politikai, gazdasági viszonyait. Ábrázolása mitikus, mégis ő tette meg az 1 lépést a történeti valóságábrázolás felé.

i. e. V. sz. eleje a hellén gondolkodás megteremti a modern történetírást. A költészetet, a verses eposzt a próza (logos) váltja fel lesz uralkodó

1.            tudományos filozófiai próza

2.            történeti elbeszélő próza a tört. Írás 1 képviselői

 

A logográfusok a szájhagyomány mondáit, feljegyzéseket összegyűjtötték és közzétették. A városi krónikák mintájára vegyes történelmi, földrajzi, néprajzi leírásokat készítettek 1 sorban a hajósok ker. számára. Rendszerező elv nélkül egymás mellé írva.

Legjelentősebb logográfus:

Hekataiosz:

-          milétoszi szül.

-          sokat utazik, feljegyzéseket, leírásokat készít a mediterráneum földrajzi, történeti viszonyairól

-          Utazás a föld körül: tk. Is 2 kötet-

-          Genealógiák: 4 kötet, a félistenek nemzetségi rendjét megállapítva igyekezett racionális történetet írni, kihagyva a hihetetlen dolgokat.

 

A történetírás, a közvetlen tapasztalatokra és kutatásokra támaszkodva örökítette meg a történelmi eseményeket.

 

A klasszikus-kor

 

Hérodotosz:

-          halikarnasszoszi szül.

-          objektív megörökítésre törekedett

-          sokat utazott itt is a mítoszok érdekelték

-          személyesen jár utána

-          A görög- perzsa háború 9 könyv.

-          A görögség és Ázsia küzdelmét írja le a mitikus időktől Séstos ostromáig (i.e. 478).

-          A 9 múzsáról nevezi el a könyveket

-          Akkor tér ki 1-1 nép történetére, amikor elérte őket a perzsa terjeszkedés.

-          (1. az ország leírása; 2. a nép szokásai; 3. különlegességek; 4. politikatörténet)A történetek kronológiája alig követhető, mégis tudatosan szerkeszt: alapgondolata, a saját korához szól.

-          a szórakoztatás igénye nagy

 

Hérodotosz újítása:

1.      színes elbeszélések sora helyett a történeti „igazságot” akarta ábrázolni, vagyis a történetírást tudománnyá tette

2.      művének kppontjában nem istenek és mitikus hősök, hanem emberek tettei állnak, s e tettek mozgatórugóit is az emberi világban kereste

3.      célul tűzte ki, hogy az emberek fontos cselekedeteit az utókor számára megőrizte.

Hangsúlyozta, hogy a népek közötti különbségek érdekesek, egymással egyenértékűek.

 

Thuküdidész:

-          Az igazi tört. írás, az igazi tört. írói magatartás megteremtője. A mítoszok helyett a nyomozást, történelmi kritikát hoz.

-          Célja: az események ridegebb, de objektívebb bemutatása, a mitikus szemlélettől való eltávolodás

-          Mint sztratégosz részt vett a Peloponészoszi háborúban veszt száműzik 20 évre

-          kutatni kezd

-          azt írja meg amit személyesen tapasztalt, v. ellenőrzött

-          időbeliség

-          1 könyv első 23 fejezet az ún. Archaiológia (őstörténeti áttekintés) görög előidők, mükénéi civ., trójai háb, perzsa háb.

-          a pelop. Háb. okai

-          1.

-          2. könyv, a háború cselekmény

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.