Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A görög klasszikus kor művelődése 2.

2010.10.26

Xenophon

-          Peloponészoszi háború7 könyv. A peloponnészoszi háború utolsó mondatával kezd. i.e. 410-362-ig, a mantineiai csatáig és Epameinondas elestéig követi az eseményeket. Már a háború által felerősített és felszínre hozott általános válságot is szemléltette.

Műve 3 részre oszlik:

1.      1-2 könyv: a pelop. háb. utolsó éveit és a 30 zsarnok uralmát tárgyalja

2.      a spártaiak perzsaellenes harcait és azokkal egy időben Hellasban történt eseményeket ismerteti i.e. 401-386-ig

3.      Spárta hegemóniája és hanyatlása, Théba felemelkedése

-          arisztokrata, ellenszenvvel szemlélte a demokrácia önpusztító vergődését

-          Hellenika: folytatja Thuküdidész művét 411-362

-          erről az időszakról csaknem az egyetlen kortársi feljegyzés

-          erősen Spárta barát

-          Anabasis: Felvonulás. elfogult. maga és 10 ezer zsoldos társa Kis-Ázsiából való visszatérése

-          Lakoma

-          Spártai alkotmány, Athén adógazdálkodása, Szókratészről is írt.

-          Kűrosz neveltetése: a perzsa kir. gyerekkoráról. a nevelés számára akart irányelveket rajzolni. fontos tények elhallgatása, helyenként másítása. megalapozatlan idealizálás. epizód gazdagság. romantikus jegyek. áttetsző, egyszerű stílus.

 

A hellenisztikus kor történetírása 

I. e. 4.sz. – 1.sz. a pánhellén szövetség élére Makedónia állt. N. S.

Tágul a történetírás látóköre, de módszerében a klasszikus kori, thuküdidészi, szigorúan racionális tört. írástól egyre távolodott. helyette színes, érdekes elbeszéléseket adott. új elem: a világtörténelmi érdeklődés.

 

Polübiosz /i.e. 200-120/

-          a pragmatikus tört. írás megalapítója

-          a múltat olyan szándékkal akarta bemutatni, hogy annak megismerése a gyakorlati politikus számára közvetlenül kiaknázható tanulságokkal szolgáljon.

-          História: Róma nagyjainak okulására, 40 könyv, töredékek. Róma világbirodalommá válásának története. a Földközi- tenger egész medencéjének eseményei.

-          továbbviszi Arisztotelésznek az államformák ciklikus változásáról szóló elméletét. az államformák fejlődéstörténete körforgást alkot.

 

Diodórosz – szicíliai

-          Bibliothiké historiké:  A történelem könyvei: 60 könyv.

-          A meglévő összes történelmi anyagból

 

Poszeidoniosz /i.e. 135-49/

-          Polübiosz Historie c. művének időbeni folytatója.

-          a kozmosz összefüggéseit kutatja

-          ő egyesítette 1x a históriát és a filozófiát.

 

Strabón

- Geographika

 

Plutarkhosz /i.sz. 45- 125/

-          tört. írói módszereinek alapvonásai a hellenisztikus kori tört. írók sorába illesztik

-          megkapta a római polg. jogot

-          filozófiai, teológiai, pedagógiai művek

-          történeti biográfia

-          Párhuzamos életrajzok 23. az életrajzokban a hősök portréját egy állandó séma szerint rendezi (család, nevelés, csúcspontok, sorsfordulók)

-          forrásait elsősorban a mondai hagyományanyagból meríti

-          a történeti folyamat hiányos, felületes

 

A hellenisztikus tört. írás jellemzői: 

-          a véletlen irányítja a birodalmak sorsát

-          a regényesítő szándék, a romantika, az egzotikum keresése

-           patetikus, drámai hangvételű előadásmód

-          világtörténelmi érdeklődés, egyetemes történeti látásmód.

 

Filozófia


A szofisták (a bölcsesség tanítói) általános képzést akarnak adni, hogy az ifjakat a szónoklattan (retorika), a dialektika és a polgári ismeretek segítségével életrevalóvá tegyék. A tudást áruként adják.

Fő képviselői:

-          az abdériai Prótagorasz: a szubjektívizmus és relatívizmus előkészítője („minden dolog mértéke az ember”), a tudás megkérdőjelezése (csak képzetek léteznek), az erősebb joga.

-          A leontinoibeli Gorgiasz: olyan retorikát tanít, amely célul tűzi ki, hogy a „vesztes ügyet győzelemre segítse”

-          A kreószi Prodikosz: állampolgári etika.

-          Az éliszi Hippiasz: az ember függetlensége környezetétől.

 

Szókratész (469-399) 

Az emberközpontú filozófia megteremtője. Indukciós módszerével (irónia, maieutiké= bábamesterség) az általános fogalmi meghatározását igyekszik elérni (az erény mibenléte), hogy az ember eljusson a belátáshoz és ezen keresztül a cselekvéshez (az erény mint tudás, tanítható). Egy belső hang (daimón) óv a tévutaktól.

 

Platón (427-347)

 Az athéni akadémia megalapítója (387), a szókratikus fogalomképzeteket (a jó, az erény) meghaladva eljut az ideák (=ősformák) tanáig és addig az elméletig, mely a csak az ideákból részesülő látszatvilággal egy létező világot állít szembe. Az ideák felismerése a visszaemlékezés segítségével.

Platón történeti jelentőségét politikaelméleti művei adják, melyekben a bölcsességet, bátorságot, megfontoltságot és igazságosságot nevezi az eszményi állam szempontjából legfontosabb erényeknek.

Művei: Szókratész védőbeszéde; Kriton; A lakoma; Phaidón; Az állam; Törvények; Timaiosz.

 

Arisztotelész (384-322) 

Az athéni Lükeion megalapítója, birtokában van kora teljes tudásanyagának; önállóságot ad a filozófia részterületeinek és új tudományágakat hív életre. Analitikus gondolkodás, empirikus módszer (kísérlet) és spekulatív rendszerek jellemzik írásait: Rhétorika; Metafizika; Az athéni állam; Organon; Nikomakhoszi etika; Eudémoszi etika – Nagy Etika; Poétika; Politika.

 

Államelméletek 

Arisztotelész

2 alapvetően eltérő csoportba sorolta az államelméleteket:

1. Természetes – jó                                                    2. Elkorcsosult – rossz

- Királyság                                                                 - türannisz - zsarnokság

- arisztokrácia                                                            - oligarchia – családok uralma

- politeia                                                                    - demokrácia – csőcselék uralma

 Szerinte a különböző közösségeknek különböző államforma kell. Ez a katonaságtól, a társ. rendszerétől, és az erényes embertől függ, hogy melyik alakul ki. Ha ezek a feltételek kiválóan megvalósulnak, akkor kir-ság, ha kevésbé, akkor arisztokrácia valósul meg. Szerinte ez azért természetes, mert a legkiválóbbaknak kell vezetniük a többieket. A politeia az ideális államforma. Ebben szerinte érvényesülnie kell a jognak és a cenzusnak, vmint ki kell zárni a politikai életből azokat, akik nem érdemesek rá.

A polisz szerinte etikai célt tölt be, és a jó élet biztosított az ember számára, mert itt politizál a közösség érdekében. 

Platón

Az állam című művében fejezte ki ilyen irányú elméletét. A mű több részében is Szókratész a főszereplő. ? hogy Platón Szókratész álláspontját írja, v. sajátját adja Sz. szájába.

  1. rész: Sz nem létezik igazságosság, a tv-eket úgy határozzák meg, hogy a tv.hozó érdekeit szolgáljaaz igazságosság az erősebbek szolgálata
  2. rész: az emberek nem képesek a szükségleteiket kielégíteni, ezért létrejönnek a közösségek, ahol kiválasztódnak a jobbak, akik a közösség irányítói lesznek.létrejön az arisztokratikus állam. Ez az emberiség aranykora. Ez a folyamat azonban nem áll meg, mert a szükségletek egymást gerjesztik, az idő előrehaladtával a szükségletek nőnek, ami az emberi jellem változását vonja maga után létrejön a timokrácia. Egyre fontosabbak lesznek a javak, leértékelődik a tudás, az értelem. Helyét az indulatok foglalják el. Az erősek és gazdagok hatalma ez, a kisebbség válogatódik ki. A folyamat tovább folytatódik, a timokráciából oligarchia lesz.

 3 féle ember különböztethető meg:

  1. arany – értelem
  2. ezüst – indulatok
  3. bronz – vágyakozás

Minden emberben vmennyi tulajdonság megtalálható, csak az a kérdés, hogy melyik a domináns.

a.      Az arisztokratikus államban    értelem

b.      A timokráciában                     az indulatok

c.      Az oligarchiában                      vágyakozás irányít

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.