Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ország megreformálása: IV. Béla gazdaságpolitikája.

2014.08.11

 

 

1241-42-ben elsősorban katonai kudarc érte Mo-ot, kiderült, hogy az orsz. hadereje képtelen érdemi védelmet nyújtani lakosai számára. Ezért a hadászati reformokat a tatárjáráskor bekövetkezett látványos és gyors katonai kudarc önmagában indokolta. Ugyanakkor Béla tisztában volt azzal, hogy a változások nem merülhetnek ki csak a hadviselés megreformálásában, hanem ehhez teljesen új társadalompolitikára van szükség. Béla mindezek véghezviteléhez 1241 előtti politikáját meg kellett tagadnia, és egy, azzal ellentétes politikai kurzust megvalósítania. Maga az uralkodó nevezte azt a politikát, amelyet 1242 után folytatott, az ország megújításának. (renovatio regni).

 

Az újjáépítés

A tatárjárás elképesztő pusztításokat okozott. A lakosság kb. 15%-a esett áldozatul. Falvak sokasága semmisült meg teljesen, érzékeny veszteség érte a szántóföldi kultúrát és az állatállományt. Béla a tatárok kivonulását követően intézkedett arról, hogy a Geregye nembeli Pál fogjon hozzá a Dunától keletre eső, többet szenvedett országrész helyreállításához: számolja fel az útonállókat, gondoskodjon a népesség összegyűjtéséről, nyissa meg a komoly bevételi forrást jelentő erdélyi sóbányákat. Az ország egész területén megrendült a közbiztonság. Rablólovagok jelentek meg, akik mindazt elvették, ami még megmaradt.

Az ország hamar magához tért a csapásból.

Cél: az ország ellenálló képességének növelése.

 

Országos telepítési program:

A 12.sz-hoz képest jelentősen megváltozott a betelepülők összetétele. Akkor elsősorban távolabbi országokból, Flandriából, a Rajna-vidékéről, a német területekről, Itáliából jöttek hospesek, most az idegen bevándorlók zöme a környező országokból érkezett.

 

n Közülük a legnagyobb számot: a kunok tették ki, visszatérésük 1245-46-ra tehető. Az Alföldön helyezték el őket, ahol az átlagosnál jóval nagyobb volt a tatár pusztítás, ami lehetőséget adott arra, hogy nagy üres térségeket szálljanak meg.

n a kunokkal együtt érkeztek a katonai segédnépüknek tekinthető iráni nyelvű jászok.

n szlávok, németek

n románok, a Kárpát-medence déli, délkeleti határaira.

 

Az új elemek megjelenésének hatása érződött a településkultúra fejlődésén is.

 IV. Béla kir-i birtokokon szabad telepes falvakat hozott létre. Az e falvakban élő hospesek már többnyire nem idegenek, a hospes elnevezés nem etnikai, hanem társadalmi jelentésű volt, a szabadságfok akkor elérhető maximumára utalt. Látványos eredményeket ért el Béla a korábban gyéren lakott kir-i erdőispánságok területén: 1242-1270 között 18 város jött létre.

 

Új megyék alapjait vetette meg: Zólyom, Sáros, Bereg, Ugocsa.

A telepítés korábban elvileg kir-i jog volt, most viszont újabb és újabb települések létrehozására és kiváltságolására ösztönözte a kir. az egyházi és világi nagybirtokosokat. A magánbirtokokon is szabad települések jöttek létre.

 

Birtokpolitikai reform

Birtokadományozás

Letett arról, hogy megpróbálja visszaszorítani a nagybirtok megerősödését. Híveit immár maga is adományokkal árasztotta el. A 13.sz. 2.felének legfeltűnőbb jelensége a bárók családi vagyonának hatalmas mérvű gyarapodása.

 

Államháztartási reform

Utat engedett a regálé jövedelmeknek, de tudta, hogy teljes egészében nem lehet arra építeni az orsz. bevételeit. Éppen ezért államháztartási reformja egyaránt számolt regálé jogon (királyként) szedett és domaniális (földesurat megillető) jövedelmekkel. A domaniális bevételeket elsősorban az északi erdőispánsági régió szolgáltatta.

-        Jó minőségű pénzt veretett

-        A pénzverés továbbra is kamarabérlet keretében folyt

-        Újabb pénzverő kamarák

-        A pénzügy rendeződése serentőleg hatott a kereskedelemre

-        Vámok rendezése 1250

-        Értékvámolás- minőség alapján

-        Szabad vásár

-        Rendkívüli adó- nemesek is.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.