Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ország megreformálása, IV. Béla gazdasági reformjai.

2014.08.11

 IV. Bélát 1235-ben koronázzák királlyá. Első tevékenysége a belső rendteremtés volt.

Belpolitika:

n leszámolt apja híveivel

n birtokelkobzások

n megtiltotta, hogy az uralkodó jelenlétében bárki is leüljön

n bevezeti az írásbeli kérvényezést: így csak a fontosabb ügyek jutottak el a királyhoz. A kérvényekkel az alországbírói fórum foglalkozott, amely állandó jelleggel Óbudán székelt.

n birtokrestaurációs politika:  a III. Béla korabeli helyzetet akarta visszaállítani. Az örökadományok mellett a szerviensek, a várnépek, a királyi udvarnokok és egyéb más jogállású személyek ingatlanait, vmint az egyháziak földjeit is bevonták a visszavételbe. - erős pápai ellenkezés (IX. Gergely)

A birtokok visszavételét földbírák intézték, világi birtokok esetén a területileg illetékes megyésispán, egyházi ingatlan ügyében a megyéspüspök vezette a vizsgálatot. A visszavételek sikerét biztosította, hogy Béla csak nagyon visszafogottan adományozott új birtokokat, ill. erősített meg régi adományokat.       

1238 megtorpan a birtok-visszavételi politika. B. elkezdi visszajuttatni az egyházaktól elvett ingatlanokat.          

1239 felhagy a birtok-visszavételi politikával.

n hozzákezd a várelemek és az udvarnokok helyzetének rendezéséhez. Cél: a kötelezettségek tisztázása; a szolgáltatások megállapítása volt. Úgy vélte, hogy az udvarnokok közül sokan jogtalanul jutottak szabadsághoz, ezért elrendelte a szabad udvarnokok lajstromba foglalását. ® ezzel a királyi gazdaság helyreállításán fáradozott, amely az uralkodó domaniális jövedelmeit alkotta.

n kísérlet arra, hogy a mérsékelt számú új birtokadományait ne jutalomként, hanem katonáskodási kötelezettséggel adja.

 

Tatár veszély, és külpolitika

1235 Julianus barát: a Volga vidékén megtalálta a magyarok keleten maradt rokonait. Hírek a Kelet-Európát fenyegető tatárokról. -nyugat felé törnek. 1236-ben tér haza, és értesíti a kir-t, és a pápát.

1236 tavasza. Elkezdődött Batu kán vezetésével az európai hódító hadjárat. Béla egyenlőre nem vett tudomást a fenyegetésről.

1237-38 megélénkül MO. figyelme a Balkán ügyei iránt. Kálmán herceg 1237-ben hadjáratot vezetett az eretnekséggel átitatott Boszniába. ®elfoglalja + Hulmot is. A Bulgária elleni akció meghiúsul.  A magyar kir. Nem vezetett hadjáratot Oroszországba sem, bár az egymással vetélkedő orosz fejedelmek gyakran fordultak B-hoz menedékért, támaszért.

Egyre több jel utal a tatárok közeledtére:

 1239 Köteny kun fejedelem bebocsátást kér az országba, s annak fejében, ha B. megőrizné népe szabadságát, a katolikus vallás felvételét és a magy. királlyal való együttműködést ígérte.

A kunokban fegyveresei gyarapodását, belső bázisának kiszélesítését látta, az uralkodó, így örömmel tett eleget Köteny kérésének.

 1239 megkeresztelteti a kunokat. ®kiélezi az ellentéteket a kir. és az előkelők között. ® széttelepíti a kunokat az orsz-ban, hogy kis egységekben ne okozhassanak károkat.

1240. dec. 6.a tatárok elfoglalják Kijevet.

Amikor a legnagyobb szükség lett volna az erők összefogására, „Magyarország a király iránt ily rosszindulattal viseltetett”, írta Rogerius.

·     Az előkelők egy része egyszerűen nem hitte el a tatárok közeledéséről szóló híreket.

·     Mások egyházi fondorlatnak tekintették, hogy az egyházfők a veszélyre való hivatkozással távol maradhassanak a római zsinattól

·     .Ismét mások arra gyanakodtak: a kunok azért jöttek Mo-ra, hogy kikémlelve az itten viszonyokat, az orsz. ellen támadjanak.

Béla csak Kijev eleste után kezdett erődítési munkálatokba a keleti végeken. Személyesen intézkedett az utak elzárásáról, fatorlaszok építéséről. Hadkészültséget rendelt el a nemesek, a kir-i szerviensek, a várjobbágyok és a várnépek számára. A magyar hadsereg azonban kevésnek bizonyult a tatár betörés megakadályozására.

 

A tatárjárás

1241.március 12.  Vereckei hágó: Tomaj nembeli Dénes nádor vereséget szenved. megnyílt az út a tatárok előtt.

1241. márc. 15.  IV. Béla Pestre siet (gyülekezőhely) ® német segítségre vártak.

1241.márc. 17. a tatárok elf. És kirabolják Vácot, és megsemmisítették Ugrin érsek seregét.                        

Csekély kíséretével megjelent Frigyes osztrák herceg, aki harcba kezdett a Pest körül portyázó tatárokkal. A gyors tatár sikerek azt az alaptalan vádat táplálták, hogy a kunok összejátszanak a tatárokkal. Béla nem tudta megvédeni Kötenyt és kíséretét, az ellenük fordult tömegek megölték. Az országlakók programot kezdtek a kunok ellen, mire a kunok kiváltak a magyar seregből, végig pusztították       az országot és elhagyták. Ezzel egy időben a németek is hazamentek. Béla egyedül maradt.

A muhi csata

A tatár elősereg a Sajó mögé húzódott vissza, a magyar had pedig a Sajó jobb partját foglalta el. Szerencsétlen volt a magyar tábor elhelyezkedése: a magyarok sík terepen voltak, a tatárok pedig kisebb magaslatról szemmel tarthatták őket. Ráadásul nagyon szorosan tömörült a szekerekkel közrefogott magy. tábor, a sátrak kötelei lehetetlenné tették a közlekedést.

1241. április 10-ről 11-re virradó éjszaka Sibán előőrse megkezdte az átkelést a folyó jobb partjára, de Kálmán szlavón herceg és Ugrin kalocsai érsek megakadályozta a partraszállást. Később: a tatár fősereg megkezdet a Sajó nyugati partjának elözönlését. A tatárokkal szemben derekasan harcoló Kálmán, Ugrin és a templomos lovagok nem tudták megakadályozni az átkelést.                                    

A kora reggeli órákban Batu és Szübeetej gyűrűje bezárult, s elkezdődött a támadás. ® kevés esély az ellenállásra. ® menekülés. Béla királyt sikerült kimenekíteni a gyűrűből. Az uralkodó Észak Mo-on át Pozsonyba ment. Déli irányba tört ki a sebesült Kálmán herceg, aki Pesten át a somogyi Segesdre érkezett. Életét vesztette viszont Mátyás esztergomi, Ugrin kalocsai érsek, a győri püspök, Tomaj nembeli Dénes nádor, az országbíró, továbbá számos más egyházi és világi előkelő.

 

A Szent István-i magyar állam 250 éves fennállásának legnagyobb vereségét szenvedte el Muhinál, kénytelen volt eltűrni, hogy az ellenséges haderő az orsz. csaknem egész területét birtokba vegye. A katonai vereség oka: hadvezetési, stratégiai hibák és mulasztások mellett politikai és társadalmi jellegűek voltak. A tatár támadás olyan időben érte az országot, amikor a kir-i udvarispáni szervezet már felbomlóban volt, viszont a kialakulóban lévő magánhadseregek még nem voltak kellően tatár előrenyomulás és kivonulás erősek. Az az ellentét, amely a kir-i birtokok visszavételét szorgalmazó Béla, ill. a kir-i birtokok mind nagyobb részét megszerezni akaró urak között feszült, abban csapódott le 1241-ben, hogy számos előkelő egyenesen az uralkodó vesztét óhajtotta. A muhi kudarcban tehát Mo. politikai és társadalmi válsághelyzete is tükröződött.

A tatár előrenyomulás és kivonulás

 

Megnyílt az út Pest elfoglalására. A török sereg április kp-ére a Duna vonalánál állt. Béla közben Pozsonyból Frigyes osztrák herceghez ment. Aki megzsarolta. Az 1235-ös békéért fizetett pénz fejében elvette a magyar kir. értékeit, + 3 ny-mo-i vármegyét. Béla innen Zágrábba menekült.

 A tatár sereg hódításai:

- balszárny Kádán vezetésével 1241. Márc. 31. Erdély, Radna, Beszterce, Kolozsvár, Várad.

 - Déli szárny: Küküllővár, Gyulafehérvár, Szeben, Csanád, a Barcaságban legyőzik Pósa erdélyi vajda seregét. Csanádnál egyesült haderő megtörte Egres monostora és Pereg ellenállását.

 - jobb szárny: Kelet Ausztriára támadt, Frigyes visszaveri és előre nyomul. Elfoglalja Győrt, de a magyarok visszaverik.

- északi szárny: elérik a Dunát. A Felvidéken számos várat nem jutott tatár kézre: Trencsén, Nyitra, Pozsony, Turóc, Komárom, Fülek, Abaújvár.

Béla eközben levelekkel próbált segíteni az orsz-on: IX. Gergely pápa, IX. Lajos fr. kir. II. Frigyes cs. ® Európa nem mozdult.

A tatárok az elfoglalt részeken berendezkedtek:

- a falvak élére elöljárókat helyeztek

- behajtották az adót és ítélkeztek

  - betakarították a gabonát.

Béla tisztában volt vele, hogy csak idő kérdése, hogy a tatárok átkeljenek a Dunák. - újabb levél a pápához. Ezalatt a tatárok valóban átkeltek a befagyott Duna jegén 1242. Januárjában. Elfoglalták: Budát, Esztergomot, Székesfehérvárt de magár a várat nem tudták elfoglalni. Béla után eredtek, egészen Trau váráig, ahol a kir. hajóra szállt, majd idővel a tatárok felhagytak az üldözéssel, és 1242-ben elhagyták az országot.

Okok:

1.    Ögödej nagykán halála- nem valószínű mivel utódot csak 1246-ban választottak,

2.    haditaktika: a meghódításra kiszemelt országot első lépésben lerohanják, megfélemlítenek, és csak a második hadjáratban rendezkednek be,

3.    Mo. minden eddigi hódításuktól messzebbre feküdt a tatárok kp-jától, így nemcsak az utánpótlás, hanem a hírszerzés és a hírtovábbítás sok nehézségbe ütközött,

4.    a tatárok magyarországi hátországát jelentő Oroszországban sem rendezkedhettek be még úgy, hogy az biztonságot nyújthasson nekik mo-i hódításaik megtartásához.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

Profilkép