Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az anarchia kibontakozása a XII-XIII. században, az oligarchauralom kiépülése

2014.08.11

 A kp-i hatalommal szemben szeparatista tendenciákat hordozó tartományok a 13.sz. utolsó éveiben születtek meg, s rövid, 2-3 évtizedes fennállás után a 14.sz-ban szűntek meg. Ezeket az évtizedeket tekintjük a tartományúri hatalom korának.

A tartományúri hatalom kialakulásában közrejátszó okok már évtizedekkel korábban, a 12-13.sz. fordulójától kezdve folyamatosan jelentkeztek.

A legfontosabb okok :

-        A birtokviszonyokban bekövetkezett arányeltolódás. Egészen III. Béla uralkodásáig az ország területeinek túlnyomó többsége a kir. birtokában volt. Főleg II. András adományozott el tömegesen kir-i birtokokat. Egész vármegyék elidegenítése.

-        Az előkelők nagy ütemű várépítésekbe fogtak. Kezükre játszott a jobbágyparasztok szabad költözési jogainak kivívását eredményező, vándormozgalom®elegendő munkaerő.

-        A földbirtokosok több kir-i felségjogokat követeltek maguknak birtokaikon

-        Fontos szerepet játszott a tartományúri hatalom megteremtésében a magánfamillia kialakulása.®13.sz-tól. (a tarományúr saját hadserege)

-        A kir-i hatalom hanyatlása.

 

 

A tatárjárást követő évtizedekben a mo-i fejlődés felgyorsult. A modernizáció egyik legnyilvánvalóbb tünet a nagybirtokos arisztokrácia megerősödése, ami majd szükségszerűen vezet az 1270-es évekre a kir-i hatalom katasztrofális meggyengüléséhez és az ország lassú széteséséhez.

IV. Béla letett arról, hogy megpróbálja visszaszorítani a nagybirtok megerősödését. Ok: ahhoz, hogy az országot helyre állítsa a birtokosok segítségére volt szükség® birtokadományok. A 13.sz. 2. Felének legfeltűnőbb jelensége, így a bárók vagyonának hatalmas gyarapodása volt.

 

A birtokadományozási politika a tatárjárást követő évtizedekben is folytatódott. A várépítési program is csak úgy volt lehetséges, ha a nagyok jelentős földterülethez jutnak, amelyek jövedelméből képesek várat építeni, és azt fenntartani. Azok, akikre kegyét a legbővebben árasztotta, természetesen bárói voltak, csaknem mind régi előkelő nemzetségek sarjai, és részben olyanok, akiknek elődei vezető szerepet játszottak II. András kormányában. Az adományok folytán az 1-2 tucat família, amely Béla uralmának fő támasza volt, messze kiemelkedett az átlagos nagybirtokosok közül.

 

-        Például a 12.sz-ban Stájerországból bevándorolt Héder nemzetség egyik ága, amelynek vagyonát Henrik bán, IV. Béla utolsó nádora alapította meg az 1240-es évektől kezdve. Kir-lyától hatalmas földterületeket kapott adományul az osztrák határszél hegyvidékén, és egyik várat a másik után emelte. Ezek egyikéről Kőszegről kapták a nevüket utódai.

-        A nevezetessé vált Csák Máté nagyapja, az ősi Csák nemzetség egyik ágából származó Máté nádor szintén a tatárjárás körüli években vetette meg a Vértes vidékén családja jövőjének alapjait.

A többi bárók közük

-        Gútkeled István bán Szlavóniában

-        Kán László nádor Erdélyben,

-        Geregye Pál országbíró Biharban,

-        Ákos Ernye bán Borsodban építette ki uradalmait és befolyási körzetét.

 

A gazdag birtokadományok megváltoztatták a vezető réteg jellegét is, ennek következményei pedig hamarosan érződtek a politikában. A nagy vagyonú bárók fiai hovatovább úgy érezték, velük született joguk, hogy örököljék apáik helyét a kir-i tanácsban és részüket a hatalomban.

® Kialakulóban volt egy vékony felső, „főnemesi” réteg, amelynek ugyan nem voltak megkülönböztető kiváltságai, de vagyonánál és különleges presztízsénél fogva igényt tartott a bárói méltóságok betöltésére.

 

A nemesség alsóbb rétegeiben kialakul a familiaritás.

 

A kir-i hatalom gyengülése

A várudalmakra és a familiaritásra támaszkodó nagybirtok erősödése még nem éreztette hatását a tatárjárást követő 2 évtizedben. A bárók egyenlőre hűek maradtak Bélához, a magyar királyság igen hamar erőre kapott, és külpolitikája visszatért a hagyományos elvekhez, azaz elsősorban a Balkán felé irányult. (Újdonság, hogy Halics helyett Ausztria felé orientálódik.)

 

Harc a Babenberg- örökségért

Béla ausztriai orientációja®háború 1246® a herceg elesik® nincs fiú örököse® megindul a küzdelem a vagyonért.

Jogos igénnyel II. Premysl Ottokár lép fel.

Béla is meg akarja kapni a hercegséget.

1254 a felek megosztoznak. Magyar kir. Stájerország nagyobbik, déli fele.

1258 hercegi ranggal István trónörököst állítja a tartomány élére® stájer lázadás és

győzelem 1260.

1261 bécsi béke: Béla lemondott követeléséről, + szövetségre lépett ellenfelével.

 

Balkán

Cél: helyreállítani a magyar fennhatóságot.

Veje az orosz Rosztiszláv kapta meg Bosznia és Macsó területét. 1263-ig kormányozta a a kir. déli határvidékét, bánságokká szervezte őket. A macsói báni méltóság – a legtekintélyesebb bárói hivatalok egyike- a 15.szig állt fenn.

 

Belső bajok

Az 1260. Ausztriai vereség után jelentkeztek. István herceg új területeket követelt. Hívei azon bárók és főurak közül kerültek ki, akiknek nem jutott hely Béla kormányzásában, + az elégedetlen bárók.® háború® Béla 1262 enged. István megkapja az „ifjabb kir.” címet és az orsz. keleti felét a Dunáig.® A béke nem volt tartós® újabb háború ® István 1265-ben békére kényszeríti Bélát. Margitszigeti béke.

 

A szerviensek utódai, a kialakuló nemesi rend megmozdulásai: 1267-ben kényszerítik a kir-t, hogy erősítse meg őket kiváltságaikban.

 

V. István (1270-72)

Rövid uralkodására már rávetette árnyékát a főúri pártok elkövetkező harca. Béla halálakor hívei közül a nyugati határszéli bárói, köztük Héder Henrik bán István ellenfelénél, a cseh kir-nál kerestek támaszt és elismerték hűbéruruknak. ® háború Ottokár benyomul az orsz-ba.

1271 pozsonyi béke: lemondott Mo-i híveinek támogatásáról.

 

1272 egy bárói csoport pártütése. Élén: Henrik bán szövetségese, Gútkeled Joakim szlavón bán ® foglyul ejtette a gyermek Lászlót. Célja: az ország feletti hatalom megosztása. ®István nem tudja kiszabadítani, és hamarosan meghal.

 

IV. László (1272-90)

 

V. István halálával véget ért a viszonylagos stabilizáció időszaka. A pártharcok ugyan már jó ideje megrendítették a kir-i hatalmat, de megszüntetni egyenlőre nem tudták. Joakim lázadása új korszakot vezet be, a teljes anarchiának és az ország széthullásának több évtizedes időszakát.

A gyermek László helyet, anyja Erzsébet a régens. Valójában bárói klikkek vetélkedtek a politika irányításáért, és hamarosan szerte az országban mindenki harcolt mindenki ellen.

 

A tartományúrrá válás a 13.sz. utolsó évtizedeiben az egyes nagyúri családok egymás elleni harca és a mindenkori kir-i hatalomhoz való viszonya eredményeképpen dőlt el.

Tartományúrnak csak az tekinthető, aki kiterjedt magánfamiliájának ura, ő azonban egyetlen más familiának sem tagja.

Ilyen értelemben a 13-14.sz. fordulóján 11 oligarchát tekintünk tartományúrnak.

 

-        Csák nembeli Máté – Mo. északnyugati része, a Dunától északra

-        Aba nembeli Amádé – az ország északkeleti részén

-        Ákos nembeli István Borsod megye területe

-        Petenye fia Péter Zemplén megye

-        Héder nembeli Kőszegi család D.túl jó része

-        Borsa Kopasz – Tiszántúl északi és kpső része

-        Kán László- Erdély

-        Csanád nembeli Vejtehi Teodor_ Bánát déli része

-        Frangepán család –Adriai-tenger északi része

-        Babonics István – a Szávától délre

-        Subics Pál – dalmát tengerpart, Horvátország, Bosznia jelentős része

 

1.     Pártot a Csehországból visszatért Héder Henrik

2.     Pártot Csák Péter vezette, és az első években többször váltották egymást a hatalomban.

Henrik meggyilkoltatta Rosziszláv fiát, Bélát, és pártja megosztozott a délvidéki bánságokon.

1274-ben amikor az udvar éppen a Csákok kezén volt, elfogta László kir. öccsét, Andrást, de Csák Pétertől Szfv közelében vereséget szenvedett és elesett.

Joakim bán, a Kőszegi-párt másik vezető egyénisége 1277-ben szintén életét vesztette, amikor Henrik fiait segítette szlavóniai ellenfeleik, a horvát Babonicsok ellen.

A polgárháborút mindenfelé birtokaik feldúlása kísérte.

1276 Csák Péter elpusztítja Veszprémet

1277 az erdélyi szászok felgyújtják Gyulafehérvárt.

 

A válságos helyzeten a főpapság próbált segíteni. A püspöki kar 1277-ben gyűlést hívott össze rákos mezőre. (bárók, nemesek, kunok)

-        Nagykorúvá nyilvánították a kir-t® hogy számoljon le a lázadókkal

Ez azt jelentette, hogy a kir-i tanács helyett magukaz „országlakosok” vették kézbe saját sorsukat.

®Az 1 országgyűlés

A kir. leszámolt a bihari Geregyékkel, elfoglalta váraikat és új híveinek a Borsáknak adta.

A Kőszegiek ellen az új német kir-lyal Habsburg Rudolffal szövetkezett.

 

László stabilizációs kísérletét a pápa legátusa, tette semmissé.

A kir. terveiben fontos szerepet játszottak a kunok. A legátus azonban, félreértve feladatát, épp a kunokkal szemben léptett fel könyörtelenül.® beolvasztás, ker. hitre térítés, letelepítés® a kir. kénytelen a nevét adni.

1280 a kir. a kunok mellé áll® hívei szembe fordulnak vele

A béke helyreállításáról szó sem lehetett, hiszen nemcsak a nemesség, de a főpapság is szembefordult a kir-lyal, és az 1280-as évektől tőle függetlenül tartott orsz. gy. + kiközösítették.

Kp-i kormányzat már gyakorlatilag nem létezett, amikor Lászlót kun összeesküvők 1290-ben megölték.

 

III. András(1290-1301)

Koronázási hitlevél: a bárók hatalmi helyzetének tudomásulvétele. + olyan pontok, ami az anarchiának kívánt véget vetni.

-        A kir. engedélye nélkül épült váraik és erődítményeik lerombolásáról intézkedett.

-        Megtiltotta a tisztségek halmozását

-        Minden hatalmaskodásért 3 hónapon belül elégtételt kell adni, és az elvett javakat vissza kell juttatni.

-        Az elégtétel elmulasztása® kiközösítés+ összes birtoka a kir-i kincstárra száll.

-        A bárók tartózkodjanak a pusztítástól, fosztogatástól

 

Tehetetlennek bizonyult a bárókkal szemben

Belháborúk:

1292-ben a Dunántúlt, Horvátországot, Szlavóniát, és a Tengermelléket kezükben tartó Kőszegiek, Fangepánok, Subicok a kir. ellen fordultak.

1292-től nem volt olyan esztendő, hogy ne lett volna fegyveres összecsapás.

A Kőszegiek elf. Pozsony várát® Csák Máté vissza. ®A kir. a Kőszegiek fogságába esik.

1293-ban a békétlen Szlavónia hercegeként a Dunától az Adriáig húzódó hatalmas terület kormányzása András anyjára bízta.® dinasztikus országmegosztás.

1294 Borsák lázadása

1295 Babonicsok felkelése

1296 Kőszegiek lázadása ® leverik és elf. Kőszeget.

1297 az addig kir. hű Csák Máté szembefordul a kir-lyal

1298 már Csák Máté számított a kir. fő ellenségének

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.