Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A XIII. sz. elejének gazdasági, társadalmi, politikai viszonyai. Az Aranybullák (1222, 1231)

2014.08.11

 

II. András /1205-35/

Uralkodásának első másfél évtizedében egymást követték a halicsi hadjáratok.

1205-ben felveszi a Halics és Ladoméria uralkodója címet® nincs tartós eredmény.

1213 Gertrúd megölése

1215 újranősül, bizánci hercegnő.

1217-18 hadjárat a szentföldre

Az új berendezkedés politika: azt hitte, hogy lemondhat a domaniális jövedelmekről, s elég a regálék bevétele. 1217-ig a kir-i megyék és várföldek rendkívüli mértékű eladományozásával a korábbi kir-i bevételek alapján juttatta az egyházi és világi előkelők kezére. Az ennek következtében megcsappant kir-i jövedelem pótlására rendkívüli adókat vetett ki, és igyekezett növelni a regálékból, a pénzrontásból származó jövedelmeket.

 

-        Az orsz. peremterületeinek benépesítésére és a határok védelmére törekedett.

1224 a Dél-Erdélyben élő szászokat az ún. Andreanum levéllel kiváltságolta.

-        Szabályozta az adózásukat és katonaállításukat, területüket, a Szászföldet pedig közös tulajdonuknak nyilvánította.

1211 a Barcaságba telepíti a Német Lovagrendet, a kunok elleni védekezésül.

1225 kiűzi őket

 

Bárók

 A legfontosabb társadalmi változásai a világi nagybirtokosság nagyméretű térnyerésével függtek össze.

-        A föld értékének megnövekedése

-        Új birtokpolitika

-        Elterjedt a földművelés, megnövekedett a föld hozama

-        Az okleveles gyakorlat fellendülése

-        Összefügg a birtokadományozás írásbeli rögzítése, a korábbi szóbeli elidegenítés helyett.

-        A kialakult hiteles helyek oklevéladása elsősorban a tulajdonjogban beállott változásokat rögzítette.

A 13.sz-ban a világi elit új néven báróként jelent meg.

A nagy birtokadományozások korában a nemzetségnév bizonyosság volt a kir. számára, hogy viselői jelentős történeti múlttal rendelkeztek.

3 típusú nemzetség született: úri, v. nemesi; várjobbágy; alávetett nemzetség.

 

A nemzetséget a közös őstől való leszármazás tudata kapcsolta össze- és ez az a tény, hogy közös helyre temetkeztek.

 

Királyi szerviensek és a várjobbágyok

13.sz.1.fele – a kir-i szerviensek kialakulása.

Tagjai: vagyonos közszabadok

Mivel azonban a közszabadok vagyonnal nem rendelkező, vagy vagyonát vesztő rétege lesüllyedt az alávetett rétegbe, a liber terminus már nem minősítette egyértelműen a közszabadok tehetősebb rétegeit.

A kir-i szerviens távoli őse: vitéz (miles)

Közelebbi előd: szabadok – akik a kir-i házban teljesítettek szolgálatot, + földvagyon.

A liber fogalomváltozás miatt szükség volt a közszabadok tehetős rétegének megnevezésére (a kir-i szerviens nehezen alakult ki).

Nem szerepelt a Váradi Regestrumban sem, ahol a szerviensnek gondolható elemek szabad  ember /liber homo/, teljesen szabad /omnino liber/, vagy katonáskodó férfi /vir militaris/ néven fordulnak elő.

1217 egy oklevélben bukkan fel először a kir-i szerviens elnevezés.

 

Királyi szerviens:

-        Közvetlenül a kir-nak tartozik szolgálattal /katonai/

-        A kir-i fórum joghatósága alá tartozik

-        Birtoka megvédte a lesüllyedéstől

-        A veszélyt a bárók jelentették a számára

-        Azt akarták, hogy érjen véget az új berendezkedés politika.

 

Várjobbágyok

-        Kötött liberek

-        Előkelőbb tagjaik földbirtokkal rendelkeztek

-        Kellemetlenül érintette a várbirtokok tömeges eladományozása® a felemelkedésük került veszélybe

 

A mértéktelen adományozások ellenzői számos módszerrel próbálkoztak:

® Béla felléptetésével, kir-lyá koronázás

® Béla területi hatalomhoz juttatása

® kieszközölték az udvarnok-, majd a várföldek visszavételének elindítását

® de az uralkodó nem adta fel politikáját.

 

1222 palotaforradalom, udvari puccs segítségével kiszorították a hatalomból II. András régi híveit, az új berendezkedés politika támogatóit, s magukhoz ragadták a hatalmat. Ők eszközölték ki az Aranybullát.

 

Aranybulla

 

Előkelők:

-        Megígérte, hogy egész vármegyéket nem adományoz

-        A becsületes szolgálattal szerzett birtoktól senki sem fosztható meg.

-        A 4 világi elit tagjai (nádor, báró, kir-i, kir-néi udvarispánon) kívül senki ne viselhessen 2 méltóságot.

 

Nagyhatalmú idegenek elleni cikkely:

-        Hogyha az orsz-ba vendégek jönnek, az orsz. tanácsa nélkül méltóságokra ne emeljék őket.

Megtiltotta:

-        Hogy országon kívüli személyeknek birtokokat adományozzanak

 

-        A kamaraispánok, pénzverők, só- és vámtisztek ne legyenek izmaeliták és zsidók, hanem az orsz. nemesei

-        Az új pénz egy évig legyen forgalomban, s a dénárok minőségben elérjék III. Béla pénzeinek értékét

-        Csak Szabolcson, Szegeden és a végeken engedélyezte a só tartását, az orsz. kp-én megtiltotta

 

Fellépett a hatalmaskodás, az önkényeskedés ellen:

-        Védi a megözvegyült asszonyok hozományát

-        A szegényeket meg ne nyomorítsák, ki ne fosszák

 

Igazságszolgáltatás

-        Előírta, hogy minden évben aug. 20-án a kir. Székesfehérváron hallgassa meg a peres ügyeket

-        A nádor országunk vmennyi embere felett különbségtétel nélkül ítélkezhetett, a nemesek fej- és jószágvesztési ügyeiben azonban a kir. tudta nélkül ítéletet nem hozhatott.

 

Királyi szerviensek az Aranybullában

A 31 cikkből 11 foglalkozott a kir-i szerviensekkel. 10 kiváltság.

-        Elnyerték a Szfv-i tv napon való részvétel lehetőségét

-        Eltiltotta a kir-i népelemeket, hogy a szerviensek falvaiban megszálljanak

-        A kir. disznóit ne legeltessék a szerviensek erdeiben vagy mezőin akaratuk nélkül.

-        Birtokaik elveszése nélkül pártolhassanak át a kir-tól a fiához, viszont az egyik kir. által perbe fogott szervienst a per lezárta előtt a másik kir. ne fogadja be.

5 olyan kiváltságot biztosított nekik, amelyek később a sarkalatos nemesi jogok közé számítottak:

-        Mentesítette a szerviensek birtokait a kir-i adók, a szabadok dénárjai fizetése, vmint a beszállásolás alól.

-        Előírta, hogy a fiú utód nélkül elhalt szerviens birtoka negyedrészét leánya örökölje

-        Végrendelet hiányában birtokait rokonai örököljék, s azok csak akkor szálltak a kir-ra, ha nem volt rokon.

-        Mentesültek a megyésispánok joghatósága alól, csupán pénz- és tizedügyeiket utalták a megyésispánok illetékességébe.

-        A kir. orsz-on kívüli hadjáratra csak az uralkodó költségén tartoztak vele menni

-        Ha viszont az orsz-ot idegen támadás érné, akkor minden szerviensnek hadra kell kelnie.

 

Egyház

Kevés cikk:

-        Biztosította az egyházszámára az adómentességet

2 sérelem:

1.     a tizedet ne pénzben, hanem terményben szedjék

2.     sótartás: csak a végeken tárolják ®a kir. érdeke

+ a sótisztek izmaeliták és zsidó bérlők voltak

 

Ellenállási záradék

Egy szűk kör számára biztosította azt a jogot, hogy amennyiben András, v. utódai e rendelkezéssel szembehelyezkednek, joguk legyen ellenállni és ellentmondani az uralkodónak, anélkül, hogy ezzel hűtlenséget követnének el.

 

Az Aranybulla 7 példányban történt kiadásra.

Ezután a kir. menesztette az Imre-párti előkelőket, s azokat juttatta hatalomra akiket korábban eltávolítottak.

-        Mentesítette őket a kir-i adók fizetése alól

-        Biztosította az egyházi bíróságok kizárólagos illetékességét egyházi ügyekben.

-        Nem engedélyezte szolga állapotúak felvételét az egyházi rendbe.

 

Az Aranybulla után András folytatta a birtokok eladományozását. Az Imre-pártiak felléptek a kir. ellen. András kompromisszumra kényszerült: lemondott egész vármegyék eladományozásáról, s bizonyos mérsékletet tanúsított a várföldek, általában a kir-i ingatlanok elidegenítésében is.

 

1231. Az Aranybulla megújítása

-        Az egyház érdekeit szolgálták

-        Falvai mentesültek a megyésispán ítélkezése alól, népei pedig a vármunkáktól, ill. a kir-i épületekben és műhelyekben való munkától.

-        A nádor általános bíráskodási jogköréből kivette az egyházi személyeket és klérusokat, vmint a házassági- hitbér-ügyeket, amelyek egyházi bíráskodás alá tartoztak.

 

Megnövelte az egyház szerepét a jogéletben, a már évtizedek óta létező hiteles helyek fontos szerephez jutottak az igazságszolgáltatásban, ill. a jogi írásbeliség fejlesztésében.

A kir-i szerviensek helyzete nem változik

-        Az idegenek kezén lévő birtokokat „egyszerűen vissza kell venni”.

Míg 1222-ben az előkelő hoszpesz méltóságba emelésének a kir-i tanács hozzájárulása volt a feltétele, most az lett, hogy: Mo-i lakosnak kellett lenniük.

-        Amennyiben a nádor rosszul intézné az orsz. ügyeit, a kir. alattvalóinak kérésére leválthatja.

-        Semmiféle adót, behajtást v. kamarahasznát nem fog a kir. illetéktelenül szedni.

-        A kir. külföldi hadjáratában való részvételre kötelezte az ispánokon kívül, a zsoldosokat, várjobbágyokat és azokat, akiknek a kir. nagyobb birtokokat adományozott.

¯

Az izmaeliták továbbra is a pénzverő kamarák élén álltak. Az izmaeliták jobb helyzete miatt folytatódott a keresztények áttérése a szaracénok hitére. Az izmaeliták és a kir-i tanácsosok felbujtására birtokokat, jövedelmeket vettek el az egyháztól.

® Róbert esztergomi érsek 1232 feb-tól Mo-ot interdiktum alá vetette, a kir. tanácsosait pedig kiközösítette.

 

1233 aug. 20. A beregi egyezmény

 

Egyházi sérelmekre:

-        Igazságszolgáltatás

-        Adózás

-        Zsidók, izmaeliták

-        Só kérdés

 

- Az egyház illetékességet kapott a hitbérrel és a házasságkötésekkel kapcsolatban

-        Az egyház adómentessége

-        A kir. nem állít zsidókat és izmaelitákat a pénzverés, a só- és adóügyek élére + jel piros O.

-        A só-kereskedelemben visszaállította az egyház hajdani szerepét

-        Az egyház megkapta a külkereskedelembe kerülő só határ menti területekre történő szállításának kiváltságait

-        + a kir. kárpótlással tartozik az egyháznak.

 

Utolsó éveit ismét a halicsi háborúk terhelték

1230-as években a nyugati határon is több alkalommal került sor fegyveres összeütközésre az osztrák, stájer herceggel.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

Profilkép