Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nomád állam és társadalom problémája a IX-X. századi magyaroknál

2013.10.27

 Politikai szervezet:

 

A magyarok törzsszövetségéhez csatlakoznak a lázadó kabar törzsek és talán már ekkor a székelyek is. ( Nem tudjuk, hogy mit takar a fehér és a fekete magyar megkülönböztetés, de lehet, hogy etnikai különbségekre utal.) Az arab forrásokból tudjuk ( pl. Dzsajháni), hogy a nomádok élén 2 fejedelem áll:

szakrális uralkodó (bábkirály) létezett a kazároknál is, tényleges hatalommal nem rendelkezett. A tényleges hatalom a hadat vezető másik fejedelem kezében volt.

A források szerint a magyaroknál: k.n.d (kende vagy kündü) és d.zs.l (dzsula vagy gyula). A kende jelenti a névleges tisztséget, a gyula a hadvezért. Eszerint a magyarok átvették a kazárok politikai szervezetét. Ellentmondást jelent, hogy a szakrális uralkodó is király és ráadásul isteni eredetű, a 2-ős fejedelemség pedig monarchia. / A Kazár Birodalom utolsó szakaszára tehát nem lehet igaz a 2-ős fejedelemség, hiszen az isteni eredetű szakrális uralkodó mellett egy hadvezér nem lehet fejedelem./

A magyaroknál a 2-ős fejedelemség új formát jelentett, amely max. 50 évig létezhetett. Ahhoz, hogy a fejedelem hatalma névlegessé váljon, idő kell. Ez a szakrális fejedelem léte ellen szól. A kende tisztséget azonban lehet másként is értelmezni. A kende a kazároknál a 3. legnagyobb tisztség volt. Valószínűleg a horka valamilyen bírói feladattal rendelkező tisztség volt, de személynévként előfordul az erdélyi Gyula udvarában is.

 

A törzs-nemzettség- nagycsalád volt a társadalom felépítése. Alapvető egység, tehát a nagycsalád. (ennyi ember kellett az állatállomány ellátásához.) Nagycsaládok szerint osztották fel a szállásterületeket. A nemzettség már nemcsak vérségi kapcsolatot jelentett, még kevésbé a törzs. Ezt bizonyítja a vérszerződés rítusa is. A törzs itt már mint politikai és területi képződmény jelenik meg.

 

Honfoglalás kori társadalom:

 

bomló törzsi nemzetségi társadalom. Jogilag mindenki egyenjogú és szabad, de vannak már vagyoni differenciák (ettől bomló). A törzsi-nemzetségi arisztokrácia elkezd vagyonosodni. kialakul a katonai kíséret rétege, ami már nem végez termelőmunkát, csak hivatásszerűen katonáskodik. Ők alkotják a fejedelmek, törzsfők, nemzetségfők kíséretét és biztosítják hatalmukat. A háború így a nomád állam létszükségletévé kezd válni. A kalandozások megindulása tehát szükségszerű.

 

Ebben az időben hadifoglyok még nincsenek, mert eladják őket, vagy a győzelem után visszaváltják. ( előfordult olyan is, hogy a hadifoglyokat egy újabb csatában maguk előtt hajtják a harcosok, így nagyobbnak tűnik a seregük.)

 

A magyarok társadalma

-        Hosszú időn keresztül László Gyula nézete volt meghatározó: a nagycsaládi szervezet lehetetlenné tette a társadalmi rétegződést, nem volt szolga és szabad réteg, mindenki szabad volt.

-        Később már 3, 4-5 társadalmi réteggel számoltak

-        Kniezsa István már azt feltételezte, hogy a honfoglaló magyarok soraiban jelentős szolgaréteg volt.

-        Echart Ferenc szerint létezett egy török eredetű vezető réteg és a szolgák magyarok voltak, mivel 11-12.sz-i szolganeveink döntően magyarok.

 

-        Györffy György társadalomképe:

1.     Nemzetségfők

2.     Jobbágyság, katonai kíséret

3.     Inség (szolgaság)

-        Györffy e tagozódásból vezette le az állammá szerveződést. A kárpát-medencei avarok és szlávok az ínségbe és a jobbágyságba kerültek be Györffy szerint.

 

-        Szőke Béla elmélete:

1.     gazdag, vezető réteg

2.     középréteg

3.     köznép

 

-        Az addig szlávnak minősített régészeti hagyatékot Szőke B. a honfoglaló magyar köznép régészeti hagyatékának tette meg.

-        Györffy és Szőke elmélete szűk körre korlátozta a szlávok szerepét.

-        A kutatók megegyeztek abban, hogy a magyar köznép földet művelt, adózott, tehát alávetett népelem volt.

 

Kristó áttekintése a nomád népek társadalmáról általában:

-        A nomád társadalmakban van társadalmi tagozódás.

-        A türköknél, pl. kialakult a (vezető réteg, szűk körű kíséret, türk tömegek) 3-as tagozódás.

-        A korabeli írott források a felső réteggel foglalkoztak, mivel ők álltak az élen, ők jelenítették meg a társadalmat.

 

-        A lovas nomádoknál a nép és a harcos azonos fogalmak (minden férfi katona)

-        A kozákoknál ez a „népi hadsereg” a 9-10sz. fordulójára megszűnt.

-        De! a 9-10.sz-i magyarság nem érkezett el a fejlődés e fokára.

-        Kristó ezért elutasítja Révész László nézetét, miszerint a 9-10.sz-i magyar hadsereg egyik felét zsoldosok, a másik felét gazdagok állították ki.

-        A magyar szakirodalomban évtizedek óta uralkodó álláspont, hogy a magyar haderő és a magyar társadalom nem esett egybe.

-        E feltételezésnek azonban az írásos források ellent mondanak, és azt mutatják, hogy a hadjáratokban a teljes férfinépesség részt vett.

-        Elítéli a Szőke B. féle köznép meglétét, akik nem lehettek földművelők, mert a földművelők idegen etnikumhoz tartoztak.

-        A köznép nem lehetett nagy számú, mert a nomád életforma magas létszámú népet nem tudott eltartani.

-        A köznép nem volt alávetett, jogi értelemben szabad volt.

-        Nem lehetett ugyanabból az etnikumból való, amely a nomád birodalmat alkotta, mert a nomádállam saját etnikumú népét nem süllyesztette le.

¯

A Szőke- Györffy féle magyar köznép nem létezett.

 

 

Csak 9.sz. végi és 11.sz-i forrásaink vannak a társadalomra vonatkozólag.

-        Nem igazolható az a tétel, hogy a 10.sz-ban csak a felső réteg rendelkezett fölös számú lóval.

-        Kristó értelmezésében Szent István törvényeit használta fel. Eredményei:

1.     Nem létezhetett a Szőke- Györffy féle jól tagolt társadalom, mert István törvényei éppen a szabadok lesüllyesztésére irányultak. Ha ez már a 10.sz-ban megvolt, miért kellett István törvényeinek ezzel foglalkoznia?

2.     Még a 11-12.sz-ban is igényt tartottak a vulgáris részvételre a háborúkban. A 10.sz-ban akkor főleg részt vettek a közrendűek a kalandozásokban!

 

Kristó társadalomképe:

-        A magyaroknak a 870-940-es években voltak előkelőik.

-        Bizonyos személyek rendszeresebben csatlakoztak a kalandozó hadjáratokhoz, mint mások, belőlük alakult ki a katonai kíséret.

-        A társadalom többségét a szabad nomádok alkották, akik egyszersmind harcosok is voltak.

-        A magyarok száma kb. 70 ezer, a kabaroké kb. 30 ezer.

-        A kabarok a dombvidéken települtek meg (Mátra, K és É-Dunántúl).

-        A földművelést nagyobb mértékben a leigázott őslakosok, rabszolgák, foglyok végezték. (szlávok,)

-        Tőlük élelmiszer-adót hajtottak be

 

Nemzettség, Törzs, Törzsszövetség:

-        A nagycsaládok vizsgálatát az adatok hiányossága nem teszi lehetővé.

-        László Gy. teljesen összemosta a nagycsaládot és a nemzettséget (nála a nemzetség oldódik fel a nagycsaládban) a valóságban a nagycsalád oldódott fel a nemzettségben.

 

Nagy Gyula nézetet:

-        A honfoglaló nemzettségek Szent Istvánnal születtek

-        A Szent István által megadományozottak lettek az új nemzettségek megalapítói.

-        A nemzettségeket és a törzseket azonosította egymással.

 

Hóman Bálint:

-        A 9.sz-ban a társadalmi együttélés alapja a család és a nemzettség.

-        Az alsóbb rendű elemek ( idegenek, szolgák) nem tartoztak a nemzettségekhez.

-        A vagyon a nemzettség közös tulajdona volt.

-        A nemzettséget a királyság sem tudta felszámolni.

-        A 11.sz-ban a nemzettségeket a kir. magánhatalmi szervezetén kívül álló magyar birtokosok és ezek szolgái jelentették.

 

Györffy György: (rokonság)

-        A vármegyét a nemzetségi szálláshelyekből ill. a várral rendelkező nemzetségfő uralmi területéből származtatta.

-        Györffy szerint bizonyos nemzetségfői genusok a 10.sz-i nemzetségi szervezet folytatói.

-        Rokonságon alapuló nemzettséget tételez fel.

¯

Későbbi munkáiban ezt megváltoztatja.

- A vármegyés elmélet is módosul: „ A vármegye egy-egy nomád módon országló főember uralmi területéből alakult, amit a magyar történeti szóhasználat tévesen nevez a nemzettség szállásterületének”.

 

Szűcs Jenő: (politikai társadalom)

-        A nemzettség korán elvesztette vérségi jellegét.

-        Már az 5.sz-i magyar nemzettség sem vérségi, hanem politikai szervezet.

-        A Kárpát-medence megszállása nemzettségeként történt, ebből alakult ki a feudális állam területi alapja.

-        Tagadja a 13.sz-i és honfoglalás kori nemzettségek azonosságát.

 

Kristó Gyula: (vérség)

-        A honfoglalás kori nemzettségek vérségi alapon szerveződtek.

¯ Bizonyíték:

1.     A nomád népeknél csak vérségi alapon szervezett nemzettség létezett. (ez lehetett fiktív vérségi kapcsolat is)

2.     A 13.sz-tól a forrásokban felbukkanó nemzettségek vérségi jellege.

 

-        A nemzetség a magyar táradalom egészét átfogta, elvileg és gyakorlatilag senki sem volt nemzetségen kívül.

-        Valószínű, hogy a szlávokat, avarokat is nemzetségükbe fogadták.

 

-        A nomád típusú nemzettség bomlása Szent Istvánnal kezdődött.

-        A 11.sz-ban számos törvénycikk vall a vérségi alapú berendezkedés meglétéről. Pl. a rokonok vezekelnek, ha nem hívnak papot a haldoklóhoz (István). A varázsló felett a megrontott v. rokonai ítélkeznek (István)

¯

-        A nemzettség ítélkezési jogából is megőrzött valamit.

-        A 13.sz-ban 3 féle nemzetség alakul ki: úri, v. nemesi; várjobbágyi, alávetett.

1.     Úri, v. nemesi: E nemzetségek a 10-11.sz. fordulóján v. később élt személyek nevével esnek egybe, ezektől származtatják magukat ® egyetlen olyan nemzetség sincs, amelynek névadó őse Szent István előtt élt volna.

2.     Várjobbágyi: Formailag nem kellene elkülöníteni az úri nemzetségtől, mert minden oklevélben a megjelölésük: de genere. Őseik a Szent István kori milesek. Várjobbágyi eredetű nemzetségek bizonyíthatóan csak a 13.sz. 2. Harmadában fordulnak elő.

 

A törzzsel kapcsolatos feltevések:

 

Hóman Bálint:

-        A törzs a nemzetségek katonai célú szövetkezése. Mesterséges politikai alakulat.

 

Györffy György:

-        A 10.sz-ban a 7 törzs, mint politikai realitás, már nem létezett.

 

Meterházy Károly:

-        A magyarság esetében semmi szerepe nem volt a törzsneveknek a feudális rend kialakulásában.

 

Kristó Gyula:

-        Létezett a törzs.® Bizonyítékok:

1.     B. Konstantin 950 k. 8 törzs nevét sorolja fel.

2.     Anonymusnál fennmaradt Hetmoger megőrző kifejezés.

3.     A 7 törzs nevét a Kárpát- med-ben megőrző helynévanyag.

A törzsszövetség kérdése:

-        A törzsszövetség elsősorban terminológiai kérdés, mert társadalmilag a törzsek csoportosulása a törzsszövetség és ez nem kérdéses.

-        Létrejötte: 830 k. (Kristó szerint)

-        Török mintára jött létre, de etnikuma magyar.

-        A törzssz. Mint a legmagasabb szintű politikai képződmény csak 2 évtizedig állt fenn, a 850-es évekig.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.