Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyar társadalom és gazdaság problémáinak tükröződése Könyves Kálmán politikájában.

2014.08.11

 

Kálmán/1095-1116/

Uralkodása egészén végighúzódott a mellőzött Álmosnak és híveinek fenyegetése. Trónra lépése után Kálmán hazahívta Álmost Horvátországból, és a nyitrai és a bihari dukátus átadásával kárpótolta.

1098-tól Álmos folyamatosan támadta a kir-t.

-        Az elvi megfontolások alapján hozott döntéseivel megerősítette a kora kp.kori magyar államot.

-        Növelte a külkereskedelmi forgalmat

-        Adóreformot vezetett be

-        Szélesítette a katonáskodók körét

-        Külpolitika: a reformpápaságot támogatta

-        Ker. hadjáratok: az 1 csapatot megsemmisíti, Bouillon Gottfrid-et átkíséri az országon.

-        1097 Elfoglalta Horvátország déli részét, + a dalmát szigeteket. 1102 horvát kir-lyá koronázzák.

-        1099 kihasználva az orosz fejedelmek közötti trónviszályt, betört Halicsba; vereséget szenved.

-        Megszerzi a dalmát városokat (Trau, Spaleto, Zára) megerősíti a kiváltságaikat.

-        A báni hatáskört kiterjesztette egész Horvátországra és Dalmáciára.

-        1106 a dalmáciai hódítás pápai elismertetéséért lemondott az invesztitúra jogáról

-        1112-13 a nyitrai püspökség alapítása

-        1113-ban Kálmán Álmost és fiát Bélát megvakíttatta. A belső megosztottságot erősítő dukátust megszüntette és a trónörökös területéül a dalmát-horvát kir-ságot jelölte ki.

-        Törvényei több mint 100 évig érvényes rendelkezéseket hozott.

-        Bíráskodási reformot hajtott létre

-        Uralkodása idején alakult ki a kp.kori Mo. közjogi szerkezete.

 

Törvénykezése

3 tv-kezési emlék maradt ránk: 2 dekrétum; I. esztergomi zsinat határozata. A II. tvk. 3 különböző alkalom jogalkotásának darabjait őrzi: 1 rövid zsidó tv-t; 1 zsinati töredéket és a II. Zsinat cikkelyeit.

 

I. tvk. 84 fejezet a Zemplén megyei Tarcali gyűlés döntései.

A tv. alkotását azok a változások indokolták, amelyek a Szent István korától eltelt 100 év alatt végbementek. A tvk. az állam és az egyházi élet széles körét szabályozta. István és László tv-eihez enyhébb.

 

Tolvajlás

-        Sokkal kevesebbet foglalkozik vele, mint László

Ok: a lopás már nem volt a társadalom alapvető kérdése.

Társadalmi magyarázata van annak, hogy míg László tv-ei tolvaj szabadok és szolgák esetében külön büntetést írtak elő, addig Kálmánnál a büntetések egységesek, az elszegényedett szabadok lényegében már lesüllyedtek.

A tolvajokra kirótt büntetések is enyhültek.

Ki a tolvaj: aki 4 lábú barmot, 1 barom árát kitevő értéket, vmint20 dénárt érő ruhát lopott.

Tetten ért tolvaj: 15 éven felüli gyerekeit szolgaságba taszította.

Templomba menekülő: ha beismeri, nem kell megvakíttatni, ha nem, akkor igen.

Ha ártatlanokat illetnek tolvajlással: a vádlónak súlyos büntetés.

 

Kóborlás, vándormozgalom

-        Földjükről elűzött lakosok, akiknek ha másutt nem volt földje, vissza kellett térniük, de ha közben földjeik a monostorok, egyházak kezére kerültek, és ők másutt földdel rendelkeztek, eredeti földjük a megadományozottnál maradt.

-        Amikor a kóborlót urának kell kiváltania, kir-i engedély nélkül senki sem tarthatta magánál, s nem lehetett eladni.

 

A kir-i hatalom erősítése és a kir-i népek

-        A kir-i birtok megőrzésére, a kir.i vagyon védelmére törekedett

-        Intézkedett az egyházi kézen lévő felesleges, vmint a világi tulajdonba került, nem István kir. által adományozott halászóhelyek visszavételéről® tehát hozzányúlt az egyházi vagyonhoz.

-        A szentjobbi egyházat megszüntette. László privilégiumát a tűzbe vetette, és a monostor birtokot világi előkelők kezére adta.

-        A kir-i vagyont Kálmánnak védenie kellett a megyésispánnal, mint kir-i tisztségviselővel szemben.

 

Bírósági szervezet

Bírósági fórumként szerepelt: kir, + udvar, nádorispán, püspök, püspöki zsinat, megyésispán, megyei bíró, bíró, főesperes.

 

Legalsóbb fórum: az egyházi kézen lévő istenítélet volt.

 

 

A kereskedelem fejlődéséről számos cikkely tanúskodik. A dekrétum 3 fajtáját különbözteti meg:

-        a termelő saját termékét vitte a piacra

-        a helyi kereskedelem ebből tartotta fenn magát

-        távolsági kereskedő- meggazdagodás

 

Tiltja az élőállat külföldre vitelét®szigorítás Lászlóhoz képest® a magyar mezőgazdaság, ill. a haditechnika megnövekedett munkaerő-szükségletére utal.

 

Egyházi jellegű tv-ek

-        Nem engedi elvenni az egyháznak adott erőket

-        A vámokat és az adók tizedét a püspöknek rendelte

-        A másodszor nősül papokat}

-        Akik özvegyeket vettek el}         a házasságot fel kellett bontania

-        Akik eltaszított asszony vettek el}

-        Egyházi személy nem öltözzön világi ruhába

-        Szorgalmazta, hogy az elhaltakat a templomok körüli temetőkben temessék el® megvalósult.

-        A boszorkányokról pedig, mivel hogy nincsenek, semmiféle vizsgálatot ne tartsanak

 

Izmaeliták, zsidók

Izmaeliták: beolvadás: csak keresztényekhez adhatták feleségül lányaikat, disznóhúst kellett enniük, templomba járás.

Zsidók: elkülönülés: csak püspöki székhelyen lakhatott, földjét kizárólag pogány szolgával műveltethette.

 

II. tvk. nyitórésze 7 szakaszból álló zsidótv. Vallási kérdésként kezelte a zsidók ügyét.

-        A zsidók a kir. alá tartoztak

-        A kir. megtiltotta a keresztény szolgák adásvételét és tartását

-        Szabályozta a keresztények és a zsidók közötti kölcsönügyleteket

-        Elrendelte az adásvételek írásba foglalását

 

I. zsinat 72 cikkely

-        A papi fegyelem erősítése

-        Ha a püspök házas volt, csak felesége hozzájárulásával foglalhatta el székét.

-        A püspök fiai helyett az egyházat gazdagítsa

-        A püspök felesége püspöki birtokon nem lakhatott

-        Az apátokat a püspök fennhatósága alá helyezte, s az apát feladatává tette a kolostor vagyonának gondozását

-        A házas áldozópapok megtarthatták feleségüket, de a nőtlenek már nem nősülhettek

-        Fellépett a részegeskedő, ágyast tartó, tolvaj papok ellen

-        Egyházi személyekre az egyházi tv-ek érvényesek

-        Megtiltotta az egyházi személyek tanúskodását

-        Fellépett a pogány szokások őrzői, az egyházi ünnepek

 

II. zsinat 16 cikkely

-        Az egyházakban naponta imádkozzanak a kir-ért, orsz-ért

-        Leszögezi a házasság felbonthatatlanságát

-        Rendelkezett a házasságkötés módjáról

-        Azt a templommal rendelkező falut, amely eltávolodott templomától, visszatérésre kényszeríti.

 

Egy későbbi zsinati határozatból csak 2 cikkely maradt ránk.

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.