Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A magyar nép eredete, kialakulása

2012.10.21

 

A magyar nép kialakulása


Antropológiailag europid jellegű népesség
Nyelvében az uráli népek finnugor ágához tartozik: nyelvi bizonyítékok - szókincs közös elemei, szószerkezeti sajátosságok, hangsúlyozás

i.e. VIII-VI. éve. urali népek (Nyugat-Szibéria, Ob alsó folyása): halász-vadász-gyűjtögető életmódja, pattintott kőeszközök, csonteszközök, agyagedények, nyírfakéreg sátor

i.e. IV. éve. az uráli nyelvközösségből elválnak a finnugorok és a szamojédok

i.e. III. éve. ugorok és finnpermi népcsoport szétválása

i.e. II. éve. ún. előmagyar kor - felmelegedő éghajlat (délkeletre vándorlás, Tobol, Irtis sztyeppéi): déli szomszédok, iráni népek hatása:

  • állattartás (legeltető, időnként istállóval kombinált, juh, kecske, tehén, ló)
  • földművelés (kapa, sarló, őrlőkő, búza, köles)
  • bronzművesség
  • földbe mélyített házak
  • halomsíros temetkezés (kurgán)

Kr.e. 800-700 hűvösebb, esősebb éghajlat - délre vándorlás - Ural és Káma folyó közötti terület

Kr.e.. 500. körül (Dél-Ural) - szkíta, szarmata szomszédság, kereskedelem kialakulása, vashasználat elterjedése, katonai szervezet kialakulása, íj, nyíl, pajzs, rövid kard, lándzsa, lemez- és bőrpáncél használata

Kr.e.. 500- Kr.u. 500 egyes csoportok a Volga mentén északi irányba vándorolnak (Baskíria - Julianus, domonkos szerzetes a XIII. században a Magna Hungaria nevet adta) vaspapucsos faeke használata

600 körül délkeletre vándorlás (Volga-Don-Donyec területe, Azovi-tenger /Meótisz/) alán és bolgár- török szomszédság - kertkultúra elsajátítása

 

A magyarok eredetéről Anonymus alapján (az alán-magyar kapcsolat emléke)

"Mivel pedig Hunor és Magyar Ménrótnak elsőszülött fiai voltak, apjuktól megválva külön sátrakba költöztek. Történt pedig egy napon, hogy kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünő bukkant fel előttük, s amint üldözőbe vették, az a maeotisi ingoványokba menekült előlük. Mivel itt teljesen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, de nem tudtak nyomára akadni. (...) Letelepedvén tehát a maeotisi ingoványok közé, ki sem mozdultak onnan öt évig. A hatodik évben kikalandoztak, s egy puszta helyen véletlenül Belár fiainak férjeik nélkül otthon maradt feleségeire és gyerekeire bukkantak. Kiket is vagyonostul sebesen vágtatva elragadtak. (...) Történetesen az alánok fejedelmének, Dulának két lányát is elfogták a gyermekek között, ezek egyikét Hunor, másikát Magyar vette feleségül. (...) Igen hatalmas nemzetséggé nőttek, úgy hogy az a föld sem befogadni, sem táplálni nem tudta őket"

750. (Don-vidék, Levédia) - kazár birodalomhoz tartozás - adófizetés, katonai szolgálat, letelepülő állattenyésztés, csoroszlyás eke

840-50. (Al-Dunától a Dnyeperig terjedő területre, Etelközbe költözés) kazár szövetségben bolgárellenes háborúban részvétel, a 7 törzs (Nyék, Megyer Kürtgyarmat, Tarján , Jenő, Kér Keszi) mellé a kabarok csatlakozása nyolcadikként, kereskedelem a szlávokkal, harcok a besenyőkkel, állattenyésztés (juh, szarvasmarha, ló), csapadékosabb területeken földművelés.
Öröklődő hatalom kialakulása: Levedi, Álmos, Árpád - kazár mintára kettős királyság

 Etnogenezis (fogalom meghatározás)

Olyan történeti folyamat, amelynek menetében egy populáció etnikus egységgé formálódik nyelvi, antropológiai, demográfiai és etnográfiai tekintetben. Az etnogenezis lényegében integrációs folyamat, az együttélés következtében kisebb-nagyobb mértékben eltérő csoportok, néprészek homogenizálódnak. A néppé válás menetében egymáshoz közel álló nyelvek, nyelvjárások egységesülnek, környezetüktől elkülönülnek, vagy nem rokon nyelvek kereszteződnek igen változatos mértékben, ill. csoportok más nyelvet vesznek át. Az együttélés, a bizonyos mértékű érdekazonosság, a nyelv, a közös őstől való származás (esetleg fiktív) tudat egybefonódása járul hozzá az etnikai egység kiformálódásához. Minden esetben döntő az etnogenezis folyamatában az integráló erő szerepe. Ez leginkább valamilyen intézmény, nemzetség, törzs, állam, falu, egyház, stb., amely ideológiával rendelkezik. Hatékonyságuk az integrációban azonban igen változékony, s jelentősen függ az együttélő közösség normáitól és a → dezintegráció irányába ható erőktől. Így pl. az állam nyelvi integráló törekvéseivel eredményesen állhat szemben a falu közösségi tudata, eltérő nemzeti tudata. Az integráció hatékonyságát tekintve a minőségnek nagyobb jelentősége van, mint a mennyiségnek. Számos tudomány (társadalom-, történet- és természettudomány) részt vállal a népek kialakulásának, formálódásának vizsgálatában. Közöttük az etnográfiának csak akkor van kiemelkedő szerepe, ha írásos források a kérdésben semmi eligazítást nem nyújtanak. A századfordulón még jellegzetesen néprajzi feladatnak tekintették, sőt a kutatás egyik fő céljának. Ebben a periódusban az etnogenezis vizsgálata csak a néppé válás kezdeti szakaszaira korlátozódott. Ahogy visszaszorult az európai etnológiai vizsgálatokban a néprajz szerepe az etnogenezist tekintve, úgy bontakozott ki az a felismerés is, hogy ez az élő népeknél nem lezárható folyamat. A kezdeti s kétségtelenül döntő kialakulási periódust olyan szakaszok követik, amelyek lényegesen módosíthatják egy nép etnikus arculatát. Pl. a 12. sz.-i spanyol, bolgár, litván, francia nép etnikus tekintetben is jelentősen különbözik a 20. sz.-itól, tehát indokolt, hogy az etnogenezis vizsgálatában a későbbi mozzanatokat is figyelemre méltassák

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.