Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A középkori magyar állam eredetének elméletei, Géza és István államszervező tevékenysége.

2014.08.11

 GÉZA

970-től nagyfejedelem.

Nyitás nyugat felé: már 972-ben megindultak az első nyugati kísérletek a magyarok megtérítésére.

2 dolog motiválhatta:

az augsburgi vereségkor ő még gyerek volt, így nem érintette annyira a veszteség súlya, és megaláztatás nélkül fordulhatott I. Ottóhoz.

hogy a Német és a Bizánci Birodalom között II. Ottó társcsászár, vmint Theophanu görög hercegnő 972-ben létesített frigye révén szövetség volt kibontakozóban. (szövetségesek keresése)

Valószínűleg Géza kezdeményezésére a mainzi érsek a magyarok püspökévé szentelte fel Bruno Sankt Gallen-i szerzetest. Bruno sikeresen végezte a térítést, magát Gézát is megkeresztelte (István).

Géza részéről ez csak taktikai lépés volt. (Thiemar: elég gazdagnak tartotta magát ahhoz, hogy több istent imádjon).  Géza lassan felismerte, hogy az egyház társ lehet hatalma megerősítésében. A keresztény hitet erőszakosan terjesztő politikája összekapcsolódott az Árpádok törzse további térnyerésével. (belháborúk, államszervező harcok). Idővel az Árpádok fennhatósága kiterjedt a nyugati Felvidékre, a Vág és a Garam folyók vidékére.

 

A nyugatra nyitás látványos jele volt, hogy 973-ban 12 magyar főember jelent meg Quedlinburgban I. Ottó császár előtt. A magyarországi térítéssel párhuzamosan megindult a harc a Mo. feletti egyházi hegemóniáért.

 

Külpolitika:

A külpolitikára a béke biztosítása a jellemző. Kevés háború.

Amikor 983-ban meghalt II. Ottó cs., és Civakodó Henrik újra pártot ütött az új német uralkodó, III. Ottó ellen, Géza elfoglalta a Duna mentén fekvő Melket. Hamarosan Babenberg Lipót visszafoglalta. 991-ben Civ. H. kezdett háborút Géza ellen, amely bajor győzelemmel végződött, és a magyarok a Bécsi-erdőig terjedő területeket elvesztették.

 

Dinasztikus kapcsolatok kiépítése:

-        egyik lánya lett Vitéz Boleslaw lengyel fejedelem felesége;

-        másik lánya Gavril Radomir bolgár trónörökös felesége.

-        Legfontosabb a bajor német kapcsolat. 966 fia Vajk feleségül vette Civ. H. lányát, Gizellát. A házasság révén a bajorok jelentős területekhez jutottak a Duna mentén. Határ: a Morva-Lajta folyók vonala.

-        1009 Orseoló Ottó a velencei doge;

-        1005 Aba Sámuel, a kavar törzs vezetőjének a felesége.

 

Géza utolsó éveire felesége befolyása megnövekedett. Géza hatalma kiterjedt: a Kárpát-medence egész nyugati felére.

 

 Jelentős fordulat az egyházpolitikában:

-        Pannonhalmi bencés monostor alapítása

-        Gizellával bajor papok jöttek.

-        Lehet, hogy a veszprémi püspökség alapítása is Géza utolsó éveire tehető

997-ben meghalt Géza fejedelem, aki a nagyfejedelmi posztot fiára, az István néven megkeresztelkedett Vajkra kívánta hagyni. A döntés ellen fellázadt Koppány, aki az Árpádokhoz tartozott, de megbízható módon Árpád egyetlen unokájához sem tudjuk kapcsolni. Apja Tar Szerénd volt, az ő nevének „Tar” jelzője pogány voltára utal. Koppányról feltételezhető, hogy megkeresztelkedett, de a tettei alapján pogány érzelmű előkelőre kell gondolni. Géza halálakor somogyi vezér volt. „Somogy országot” Koppány talán Gézától kapta, Géza így osztotta meg kettejük között a törzsi területet. Géza és István uralmi területe a Dunántúl északi részére és a Duna bal partja mentén levő széles sávra terjedt ki.

Koppány a levirátus jogszokása alapján tartott igényt a nagyfejedelemségre és az özvegyen maradt Sarolt fejedelemasszony kezére. Koppány és István között az összecsapás elkerülhetetlenné vált. A háborúban István erőteljes német katonai segítséget élvezett, elsősorban felesége, a bajor Gizella révén, akivel bajor és sváb lovagok érkeztek Magyarországra, már Géza korában. Név szerint is ismerjük a bajor Vecelint, a sváb Hont és Paznan testvérpárt. István Esztergomból indult el a végső összecsapásra, miután felövezték kardal Esztergomnál. Koppány a Balatont megkerülve indult István ellen. Veszprém közelében került sor a csatára, ahol Vecelin vezetésével  István serege győzött. A megölt Koppány négyfelé vágatta és elküldte a csonkokat Esztergomba, Győrbe, Veszprémbe és Erdélybe, ahol Sarolt testvére, Gyula gyakorolta a nagyfejedelemtől független hatalmat. Ezzel kinyilvánította Erdély feletti uralomra való igényét. A Koppányhoz csatlakozó előkelőket István úgy büntette meg, hogy nem vehettek részt aktívan a társadalom irányításában. Lakolt Koppány támogatásáért Somogy egész népe is. A területet ugyanis István a pannonhalmi apátságnak vetette alá. Előbb egyházi szolgákká tette őket, majd tized fizetésére kötelezte őket. A segítséget nyújtó németeket azonban bőkezűen megjutalmazta.

István országa azonban a XI. sz. első éveiig csak az ország nyugati felét jelentette. Az elvi jogigény nem párosult tényleges hatalommal az ország egész területén. Az ország keleti fele nem engedelmeskedett Istvánnak. A Szamos felső és középső folyásánál a Gyula-törzs saját, Bizánccal kapcsolatban levő államát építette ki, a kabarok törzse a Mátra vidékén lakozott, Dél-Erdélyben pedig még mindig létezett egy bolgár államképződmény. A Körösök vidékén Vata törzse, a Marostól délre pedig Ajtony törzse gyakorolt bizánci orientációjú hatalmat. Ezekkel Istvánnak le kellett számolnia, ha uralma alatt akarta tudni az egész Kárpát-medencét.

 

István /1001-1038/

/törvények, vármegyeszervezet/

István megkoronázása és koronája körül a mai napig nem jutottak a viták nyugvópontra. A koronázás tényéről egyedül Thietmár püspök ad tudósítást. Ez is nyitva hagyja a kérdést, hogy kitől kapta István a koronát. A koronázásra Istvánnak a külpolitikai elismerés miatt volt szüksége. Éppen ezért nincs nagy jelentősége annak, hogy ki küldte a koronát. Ez csak 100 év múlva válik fontossá, az invesztitúra háború idején, amikor Salamon a császártól kér segítséget, de a pápa Béla fiát ismeri el királyként.

 

A koronát Asztrik - Anasztáz püspök hozta el a királynak, Hartvik püspök legendája szerint. (Hartvik töténete nem tekinthető hitelesnek) Ezt támasztja alá az is, hogy István jelképe egy lándzsa, melyet zászlóval láttak el.

Az uralkodó szuverenitásának jele, hogy pénzt veretett: STEPHANUS REX felirattal. Sokáig azt hitték, hogy ez volt az első magyar vert pénz. Azonban kiderült, hogy az ún. nagyharsányi ezüst típusú ezüst dénár, melynek felirata LANCEA REGIS, megelőzte az István feliratú érmét. Ez utóbbi típusokat 1000-1004 között, az előbbieket csak 1020 után verték, mégpedig a királyi székvárosban, Esztergomban.

 

Törvényalkotás:

2 tvk. Az első lényegében büntetőtvk., a második pedig kiegészítő jellegű. A tv-ekben érezhető a német hatás.

(az I. tvk. 1-5.cikk. megegyezik a 9. Sz.-i frank zsinati határozatokkal és tv.gyűjteményekkel. további cikkelyek a bajor jog és más Ny-i tv-ek átvételei.) a problematika amivel a tv-ek foglalkoznak sajátosan magyar.

I.Tvk.:

-35 cikkelyes,

-5-.tvc.: egyházi ügyeket tárgyal,

-6-7.tvc.: a magántulajdon és a királyi javak védelmével foglalkozik,

-8-l3.: és l9.tvc.: a keresztény vallás és annak előírásai a témája,

-l4-l6.,32,35.: erőszakos cselekedetek ellen készült,

-l7.tvc.: hitszegők ellen lép fel,

-l8., 2O-22.tvc.:szolgák helyzetét rögzíti,

-23-25.tvc.:a hospesek és vitézek befogadásáról, szökött szolgákról, vitézekről rendelkezik,

-26-34.tvc.: a családi életet szabályozza,

-33-34.tvc.: a boszorkányok és varázslók büntetéséről szól.

Az I. tvc. másolatban maradt ránk, Kálmán király korából. A tvc. elsősorban erkölcsi jellegűek, mivel gazdasági jellegű cikkelyek nem maradtak ránk. A törvények végrehajtását a pap és az ispán is ellenőrizte. A király különböző büntetést szab ki a szabadok egyes rétegeire. A comes 5O tinót, a miles 1O tinót, a vulgares 5 tinót fizetett feleséggyilkosság esetén az asszony rokonainak. István törvényei alapvetően a szabadokra vonatkoznak. Szabad ember vérdíja egységesen 11O aranypensa, amelyből a királyi tanács, a megölt rokonai és a bírák, közbenjárók.

 

A II.tvk. pontosító jellegű, precízebb, mint az első. A király módosította pl. az I. tvk.-ben szereplő, kard kirántásról szóló, nyugati mintára létrejött cikkelyt mert felismerte, hogy az túlságosan szigorú. A II. tvk. Cikkelyei még  annyira se függenek össze, mint az I. tvk.-é. A II.tvk. szól az összeesküvések büntetéséről, amely talán Vazul akciójának következményeként került be a tvk.-be. A l8.tvc. előírja a tizedfizetési kötelezettséget. Ezenkívül a tvk. Rendelkezik a rabszolgák felszabadításáról, a gyilkosságokról, a tolvajlásról, az ispán és a vitéz viszonyáról, stb.

 

Vármegyeszervezés:

A vármegye közigazgatási egység, amelyben a királyi birtokok túlsúlya jellemző. A királyi vármegye a király érdekében funkcionál. A vármegyében a királyi birtok aránya 2/3-ad részt tesz ki. A vármegyében található királyi birtokok típusai: l. udvarbirtokok: a király ebből tartja el az udvart. A királyi udvarhoz tartoznak a királyi központok ( Esztergom és Székesfehérvár ). A király udvarházáról udvarházra jár, udvarnokaival együtt, akiknek élén az udvarispán áll. A király járva az országot feléli az udvarházak készleteit.

 

2. várbirtok: középpontjában áll a vár és az ispán irányítja. A király a várbirtokból tartja el a várszervezetet. Gyakorlatilag a várnép termel a várkatonák, várjobbágyok eltartására. A várjobbágyok a tizedekbe, századokba osztott várnépek elöljárói, tulajdonképpen kötött szabadok.

A 11.sz. a forrásokban felbukkanó vármegyeszervezet kettős funkciót lát el. Egyfelől a bizonyos várakhoz tartozó terület összefüggő tömböt alkot és a várkerületnek értelemszerű határa volt. Vármegye szavunk eredeti jelentésében ezt a funkciót örökíthette ránk. Másfelől egyes várakhoz nem összefüggő terület tartozott, hanem olykor szétszórtan fekvő különféle birtokok alkották a várkerületet.A vármegye ispánja közigazgatási és bírói feladatokat látott el, s egyszer s mint a feje is volt annak a birtokszervezetnek, amelyet a vármegyeszervezéskor a várhoz kapcsoltak. A királytól kinevezéssel nyert felhatalmazás alapján az ispán az alá rendelt birtokok és népek vonatkozásában földesúri jogokat is gyakorolt.

 

István belső és külső háborúi.

-        István 1003-ban indított hadat az erdélyi Gyula ellen, felszámolta annak szeparitista államát. Gyula elmenekült Bátor Boreszláv lengyel fejedelemségébe, István pedig nagylelkűen feleségét is utána küldte.

-        A kabarok egy politikai célzatú házassággal magához kötötte. Húgát hozzáadta a kabar törzs vezéréhez, Aba Sámuelhez, 1005 és 1010 között. Ezután fennhatóságát kiterjesztette a kabarok szállásterületére is.

-        1010-ben István a dél-erdélyi polgárok ellen fordult és legyőzte a krónikák szerint Keán nevű bolgár államfőt.

-        Vata törzsét térítő akciókkal próbálta bekapcsolni államéba a király, valószínűleg már az 1020-as évektől. 1030-ban létrehozta a törzs területén a csanádi püspökséget. Maga Vata is felvette a kereszténységet.

Ekkor már csak Ajtony törzsi állama állt ellen Istvánnak. Ajtonynak rengeteg birtoka és udvarháza volt, megvámoltatta Istvánnak a Maroson leúsztatott sóját. Temérdek állatot ( lovat, juhokat, stb. ) birtokolt. Hatalma a neki szolgáló vitézek és nemesek sokaságán állt. Nagy hatalma elbizakodottá tette, nem tisztelte Istvánt, mindenben lázadt a király ellen. A keleti típusú kereszténységet vette fel. István valószínűleg 1028-ban győzte le Ajtonyt. A lázadó törzsfőt Doboka fia, Csanád ölte meg. Az első ütközetben Csanád még vereséget szenvedett Ajtonytól Marosvásárnál, de a következő napon Nagyösznél Csanád döntő győzelmet aratott Ajtony felett. Ezzel István vált a Kárpát-medence tényleges uralkodójává.

 

István alapvetően békét, nyugalmat próbált teremteni az ország belső szilárdságának megőrzése miatt, hiszen az államszervező munkához erre volt szükség.

-        1018 előtti években Bátor Boleszláv a Morva folyó völgyében levő várakra támadt, s valószínűleg sikerült is benyomulnia a Kárpátokon át Trencsénbe. István azonban hamar visszafoglalta az elvett területeket a lengyelektől. A magyar lengyel viszonyt az 1018-ban megkötött béke rendezte.

-        A német nagyhatalmi politika következménye volt az 1030-ban Magyarország ellen indított támadást. Az országba behatoló nemet sereg elől azonban a magyarok elvitték az élelmiszereket és az éhség által gyötört németek csak nagy nehezen tudtak átvergődni a határvédelmet adó gyepükön és mocsarakon.A német sereg kénytelen volt visszafordulni. Nyomukban üldöző magyar hadakat, akik Bécsig nyomultak előre, Bécset elfoglalták és a német sereget felmorzsolták. A békét 1031-ben kötötték meg. Ennek értelmében István területeket szerzett a Lajta és a Morva folyók környékén. A fiatal magyar állam megvédte függetlenségét. II. Konrád nem tudta érvényesíteni hűbéri fennhatóságának igényét Magyarországon.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.