Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kalandozások (okai, résztvevői, irányai) megítélése a szakirodalomban

2013.10.27

 A kalandozások oka, résztvevői, szervezeti keretei:

 

A kalandozások még Etelközből indultak /862: a magyarok beavatkoznak a frank-morva konfliktusba /. „zsoldpótlóhadjárat”

A kalandozások megmagyarázására többféle elmélet született: Molnár Erik szerint a Kárpát-medence legelőterülete összeszűkült /elavult elmélet /.

Györffy György szerint a kalandozásokkal a katonai kíséretet tartja el a vezetés. Krisó Gyula továbbviszi ezt az elméletet: szerinte a köznép még sokáig hadra fogható volt. Hadba állításához nem kellett más, mint íj és ló.

A vagyoni különbségek előmozdították a köznép részvételét a kalandozó hadjáratokban. A kalandozások persze nem oldották meg a válságot, sőt tovább mélyítették, hiszen a zsákmányból a vezéreknek jutott a jelentősebb rész. Így a vagyoni különbség inkább nő. A kalandozásoknak a 9-1O.sz.-ban gazdasági szerepe is volt: a kalandozó magyarok elrabolják az arany és ezüst tárgyakat. Ezeket beolvasztjék és átformálják vagy veretlen ezüstként

visszaviszik a pici forgalomba, aminek következményeként a nemesfém nagy mennyiségben jelenik meg a nyugati piacokon.

A Kárpát-medencébe való beköltözés után rendszeressé váltak a nyugati területek elleni, addig szórványos támadások.

A jelek arra mutatnak, hogy a hadjáratok évenként ismétlődtek, és volt úgy, hogy egyszerre 2 irányban is hadak indultak. Komoly ellenállással eleinte nem kellett számolni, főképp a meggyengült és belviszályokba merült Karoling-utódállamok részéről nem. A németek egyetlen ellentámadási kísérlete 907-ben még osztrák földön, az Enns mellett katasztrófába torkollott. A fejedelmek, ha csak tehették, évi adó fizetésével váltották meg átmeneti nyugalmukat. 934-ben a bizánci császár is kénytelen volt így tenni.

 

899-ben, még mielőtt befejeződött volna a Dunántúl meghódítása, magyar seregek jelentek meg Észak-Itáliában, és győzelmet arattak I. Berengár kir. felett.

900-tól Németországot is látogatták. A továbbiakban is ez a 3 ország maradt a kedvenc célpontjuk, de időnként messzebbre is eljutottak.

901 Karintia

902 Morvaország

904 Itália: ekkor a magyarok Berengár szövetségeseként avatkoztak be az Észak-Itália birtoklásáért III. Lajos császárral folytatott harcba.

906 1. hadjárat Szászországba

908 Szászország, Türingia

909 Svábföld: nagy zsákmány, de a visszaúton a bajor herceg Rottnál legyőzi őket.

910 a Bajorországon átvonuló magyarok ellen maga Gyermek Lajos szállt hadba. ®m. győz.

911-től kezdve feltűntek a Rajnán túl, Franciaország keleti tartományaiban.

912 Burgundiáig. Visszaút: Svábföldet, Bajorországot dúlták® Inns folyónál legyőzik a magyarokat.

915 egymástól távol eső német területeket dúltak: Svábföld, Türingia, Szászország. ® ekkor jutottak el a dán határig. Akciójuknak a fuldai vereség vetett véget, az itteni monostorra támadó magyarokat az apát vezetésével visszaverik.

 

A 910-es évek végén egyre gyakoribbak a távoli vidékekre vezetett hadjáratok.

917 - lerombolják Basel városát

- Elzász, Lotharingia

- a bizánciak ellen hadba szálló bolgárok soraiban magyarok is voltak.

920 Itália ellen

920-21 felégetik Verdun városát

921-22 hadjárat Itália ellen: Berengár kérésére megütköztek a vele ellenséges erőkkel

922 egészen Apuláig pusztítanak. a Pireneusok lábához és egy ízben spanyol földre.

924 újra Itália

924 egy másik csapat Szászország ellen. A szászok elfoglalnak egy magyar főembert, aranyat ajánlanak fel érte a magyarok. Henrik inkább békét kért. ® 9 évre + rendes évi adófizetés (ezalatt Henrik meg tud erősödni)

926 elfoglalják Szankt Gallen kolostorát + Gallia. Északon Belgium, Luxemburg mai területén, az Atlanti-óceánig.

927 X. János pápa testvére hívta a magyarokat Itáliába, kérésére egész Toscanát feldúlták.

927-33 6 éves szünet a kalandozásokban.

933 – újra támadják Itáliát

- másik csapat Henrik ellen® Henrik nem fizette meg az adót® már megerősödött® merseburgi vereség ® nem érintette súlyosan a magyarokat

934 Fro. Hetzig hatoltak. A másik sereg a besenyőkkel együtt Konstantinápolyig.

937 legnagyobb vállalkozás

ok: Henrik meghal, utóda I. Ottó ® adó miatt. Ottó nem várja be a szászországi támadást, a magyarok elé megy és Metz városáig űzi őket.

-        A magyarok Lotharingiára törnek: Reims, Sens feldúlása

-        Aquitánia: a fr. nem tudták a magyarokat feltartóztatni. Visszaút: Burgundia, Capua vidékét pusztították ®visszafelé tőrbe csalták őket.

938 2 sereg Szászországban

Déli: Steterburgnál}vereség ® ez az utolsó szászországi hadjárat

Északi: Drömlingnél

940 Itália: Róma környékén vereség

941 Bizáncba indultak, de nem tudtak átkelni a Dunán.

                        ¯

940-es évek: már válságjelek mutatkoznak

942 Itália Hugó kir. pénz® Spanyolo. Felé irányítja őket. Eljutnak az Ibériai-fszg-re, de élelmiszerhiány miatt vissza kellett fordulniuk. Ekkor a frankok legyőzik őket.

943 Bizánc ® pénzen béke

947 Taksony vezetésével Itália déli része

948 Bertold herceg halála. Henrik ® a szabad átjárás miatt® bajor gy.

950 Henrik betör a magyar szállásterületekre. Bezárulnak az utak.

951 Ottó kir. megszerzi É-Itália feletti uralmat.

951 Ottó ellenakciót vezet Pannóniába.

955 a magyarok utoljára tettek próbát. No-ban belviszály robbant ki Ottó uralma ellen.® az ostromlott Ausburg melletti Lech-mezőn nyílt csatába bocsátkoztak® súlyos vereség (Lél, Bulcsú- Regensburg =!)

            ¯

A nyugati hadjáratok kora lezárult. A balkáni akciók még 15 éven át folytatódtak.

959 Konstantinápolyig

961 Trákia – vereség a görögöktől

968 1. Thesszaloniké; 2. Konstantinápolyig.

970 utolsó balkáni hadjárat. Ekkor bolgár, besenyő, magyar seregek támadtak Bizáncra. – Arkadiapolisz- vereség.

 

A kalandozások iránya

A honfoglalás előtt: észak felé a keleti szlávok ellen. Utána: változás. 899-970 között kb. 47 hadjárat. Minden 3 év közül 2-ben hadra keltek.

899-970 közötti 71 évet 2 szakaszra bontjuk:

1.     899-955 ® 42 hadjárat: ebből 38 nyugat, 4 dél felé

2.     955-970 ® 5 dél felé.

 

Nyugat: mind távolabb. 9-10.sz. forduló – szomszédos területek: Észak- Itália, Karintia, Morva.

906 Szászország

909 Svábföld

910 Frankok

911 átkel a Rajnán

915 Dánia

926 Atlanti-óceán

942 Ibéria-fszg.

A kalandozó hadjáratok sikereihez nagyban hozzájárult, hogy Nyugat-Európa anarchiába süllyedt, s Bizánc is belső válságot élt át a 10.sz.1 felében.

 

Résztvevők

2 nézet:

1.     a termelésből kiszorult szabad pásztorok hadjáratai voltak, akik ilyen módon keresték a kivezető utat a válságba jutott pásztortársadalomból.

2.     Az a harcos kpréteg adta a kalandozások emberanyagát, amelynek tagjai elegendő lóval fegyverrel rendelkeztek, s akik a főemberek kíséretét adták /hivatásos harcosok/

 

Az írott kútfők: lovakkal, megfelelő fegyverrel rendelkelkeztek.

- a 9.sz-i magyarságnál már határozott formában jelenik meg a vagyoni rétegződés. 3 réteg:

1.     gazdag vezető réteg

2.     kpréteg

3.     köznép

István tv-ei: szabadok, szolgák (ispán, vitéz, közrendű)

László tv-ei: kóborlók 11.sz. nomád szegény szabadok a 10.sz. a csúcs.

Bizonyosra vehető, hogy a kalandozásokban a társadalom nagy számú szabad elemei vettek részt. A nomád társadalmakban a vezető törzsek, etnikumok tagjai teljes egészükben szabadok voltak, és minden felnőtt férfi egyszersmind fegyverforgatónak is számított. Nem a kíséret éltette tehát a kalandozásokat, hanem a kalandozó katonai akciók teremtették meg a katonai kíséretet, ill. annak azon formáját, amely alkalmassá tette az idővel külső és belső, erőszakot megtestesítő funkció ellátására. (Kristó)

 

A kalandozó harcmodor:

 lényege a gyors lovaglás volt. Mire a páncélos katonák felocsúdtak, a magyar lovasok már árkon-bokron túl jártak. Gyakran a tömeg látványáért foglyokat vagy lovas nélküli lovakat hajtottak maguk előtt, így ijesztőbbnek tűntek.

A kalandozó hadjáratok mindig törzsi szervezésben zajlottak. Általában

1-2 törzsfő fogott össze, egy-egy hadjáratra. A fejedelmi törzs ritkán vett részt a hadjáratokban. 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.