Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


79. AZ EGYHÁZAK ÉS A VALLÁSSZABADSÁG A SZOVJET TÍPUSÚ DIKTATÚRÁBAN

2012.10.27

A lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülése komoly akadályokba ütközött, mivel az egyházak gondolkodásmódja nem volt integrálható a diktatúrába. Megindult az egyházak támogatóinak felszámolása, a kuláktalanítás, az értelmiség háttérbe szorítása, a parasztság TSZ­ekbe kényszerítése. Az ifjúság kizárólag ateista nevelésben részesült.

Az egyházak, és a hívek koncepciós perek áldozataivá váltak. A legnagyobb támadás a legtöbb hívőt tömörítő katolikus egyházat érte. 14 püspök, 2800 apáca és szerzetes, 1800 pap szenvedett börtönbüntetést, internálást. 59 szerzetesrendet betiltottak, négy maradt meg. Betiltottak 4000 kat. egyletet, az újságokat, könyveket szintén. A családjogi tv. kötelezővé tette az ateista nevelést, ezzel megszűnt a szülőknek azon joga, hogy gyermeküket vallási meggyőződésüknek megfelelő nevelésben részesítsék.

Az egyházi vagyont államosították, működését korlátozták, kiszorították az állami, politikai, társ­

i, kulturális életből. A főkegyúri jog feléledt, a legfontosabb egyházi tisztségeket csak az Elnöki Tanács beleegyezésével lehetett betölteni. 1951-ben szovjet mintára létre jött az Állami Egyházügyi Hivatal. Az egyházkormányzat állami felügyelet alá került, s minden egyházmegyei hatósághoz miniszteri biztost neveztek ki.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.