Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


74. ÜGYVÉDSÉG, KÖZJEGYZŐSÉG

2012.10.27

Ügyvédség: Az ügyvédség szervezetében jelentős változást hozott az 1852. július 24-én kelt császári pátens, melynek értelmében nem kerülhetett a gyakorló ügyvédek sorába az, aki bár rendelkezett jogi végzettséggel, de nem volt meg az 5 éves gyakorlata. Ig.ügy-min-i engedéllyel, és külön vizsga letételével kaphattak felmentést, ha igazolni tudták feddhetetlen előéletüket. Azok, akik ezt megelőzően már folytattak ügyvédi tevékenységet, az új tv-könyvből vizsgát kellett tenniük valamely országos főtörvényszék előtt. A szabályozás meghatározta az ügyvédi képesség feltételeit: jogtudományokban jártasság, joggyakorlat, ügyvédi vizsga. Kinevezés: ig.ügy-miniszter által, meghatározott bírósági helyre. Felfüggesztés (esetleg állásából elmozdítás): álügyletek közvetítése, kifogásolható életmód és magaviselet, mások jogait károsító tanácsok adása. +Az intézkedések nyomán a meglévő 6000 ügyvédből 2000 maradt.

Ügyvédséggel kapcsolatos ideiglenes rendelkezések: 1861. Országbírói Értekezlet szabályozta az ügyvédek munkáját. Ismét ügye. Lehetett az, aki 1849. előtt oklevelet szerzett, és aki 1849. után szerzett oklevelet, és gyakorlatot, feltéve, ha a hazai törvényekből pótvizsgát tettek. Az ügyvédi oklevél megszerzését jogi végzettséghez, elméleti vizsgához, 2 évi gyakorlathoz, ügyvédi vizsga letételéhez kötötték.

Ügyvédi rendtartás 1874: 34. tc. - A törvény már az alapelvek megfogalmazása során hangsúlyozta, hogy az ügyvédség a kormánytól, a bíróságoktól, és a közig-i szervektől független, önálló és szabad hivatás.

A kamarai intézmény meghonosítását célozta meg azok a rendelkezések, melyek kimondták, hogy a kamarák hivatottak orvosolni a jogszolgáltatással, és az ügyvédi munkával kapcsolatos hiányosságokat. Az ügyvédek által elkövetett fegyelmi vétségek estén az ügyvédi kamara választmánya járt el. Az ügyvédi hivatás magában foglalta a jogi tanácsadást, és védelmet, valamint a felek képviseletét.

1865- Budapesti Ügyvédi Egylet létrejötte. Céljai: tudományos képzettség, jogi, államtani ismeretek fejlesztése, a tv-kezés területén felmerülő kérdések megvitatása, hiányok orvoslása. Később helyébe lépett a ma is működő Magyar Jogászegylet. 1875. március 1-én megkezdte működését a Budapesti Ügyvédi Kamara. A hatáskörébe tartozó ügyvédek felett fegyelmi jogot gyakorolt.

1889- Ügyvédi Bíróság felállítása- de a szabályt sértő ügyvédek ügyét továbbra is rendes bíróságok tárgyalták.

1893-as tv-javaslat: az ügyvédi tevékenység folytatásához elegendő egyetlen államvizsga letétele, nem szükséges a doktori cím.

1913.- Újabb rendelkezések: az önálló ügyvédi tevékenység megkezdését megelőző gyakorlat idejét 4 évben állapította meg.

1937: 4. tc.- óvadékhoz kötötte a kamarába történő felvételt, szabályozta a felvehető ügyvédek számát, és korlátozta a kamarai autonómiát.

Közjegyzőség: A közjegyzőség hitelességét a polgári államban az állam garantálja, szabályozza, a szervezet és az eljárás tisztaságát szem előtt tartja. A hiteles helyek megszűnésével a királyi közjegyző végezte a közhitelességű okiratok kiállítását, magánokiratok hitelesítését (1874: 35. tc). Az állás betöltése 1896: 33. tc. bűnvádi eljárás során a kj. nem képviselhette a terheltet, a magánvádlót is csak akkor, ha az jogi személy. A kj. egyes okiratokat és értékeket őrzött is. pályázat útján történt, és az igazságügy miniszter nevezte ki. .Betölthette: felnőtt, feddhetetlen, magyar állampolgár, aki beszélt magyar nyelven, nem állt csőd vagy gondnokság alatt, jogi képesítésű, ügyvédi vagy bírói vizsgát tett. Ò 2 év közj-i gyakorlat. Hivatalából elmozdítani csak büntetőítélettel, vagy fegyelmi eljárás útján lehetett.

Összeférhetetlenség: mint a bírói, de politikai egyletnek lehetett tagja, és pol-i lap tulajdonosa, szerkesztője.

Jogkör, feladatok: a királyi jegyző feladata a közhitelű tanúsítás (közokiratok, végrendelkezések felvétele, tanúsítványok kiállítása). A kj. általában a felek valamennyi jogcselekményeinek tanúsítására illetékes volt, kivéve, ha a tv. más hatóságok, hiteles személyek hatáskörét állapította meg (pl. házasságkötésnél). Szerepe lehetett a jogi képviseletben is, az 1874: 35. tc. az összeférhetetlenséggel kapcsolatban kimondta, hogy a kj. nem lehet egyben ügyvéd is. De beadványokat terjeszthetett a hatóságok elé általában, és a bíróságok elé peres ügyekben.

1896: 33. tc. bűnvádi eljárás során a kj. nem képviselhette a terheltet, a magánvádlót is csak akkor, ha az jogi személy. A kj. egyes okiratokat és értékeket őrzött is.

Közjegyzői kamarák: ha legalább 15 jegyző működött valahol, ott kellett felállítani, csak tv-széki székhelyeken. Hatáskör: kj-i állások betöltésére érkező pályázatok hirdetmények közzététele, pályázati kérelmek begyűjtése, véleményezése. Kj-i biztosítékok elfogadásának ügyében döntött, kj jelölteket minősített, előttük tették le a kj-i esküt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.