Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


68. SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK A KÖZIGAZGATÁSBAN

2012.10.26

 

A kiegyezés után a modern közigazgatás sokirányú feladatai szabályozást igényeltek. A különböző feladatokat a vármegyei és városi szervek látták el, de elkerülhetetlen volt új szervek felállítása, melyek a kormány irányítása alatt működtek.

Így alakult ki a szakigazgatási szervezet a vármegyei, és városi önkormányzatok mellett. A vármegyék, városok megmaradtak kis hatáskörű szervek, és elláttak minden olyan ügyet, mely ügyek nem tartoztak más szervek hatáskörébe. A szakigazgatási szervek hatáskörébe jogszabályban rögzített ügyek kerültek. Önállóan működtek, és csak saját szakminisztériumuknak voltak alárendelve.

Szakigazgatási szervek

Rendvédelem: fegyveres erők látták el. A honvédség a közös haderő része volt, államhatáron kívül csak az országgyűlés beleegyezésével vethették be. A monarchia felbomlása után lehetőség adódott az önálló hadügy kiépítésére, a trianoni döntés viszont jelentősen korlátozta a haderő létszámát. A honvédelmi igazgatás ezért összefonódott a többi rendvédelmi szerv igazgatásával.

A rendőrség a fővárosban, a törvényhatósági joggal rendelkező, és a rendezett tanácsú (később megyei) városokban működött. A csendőrség a többi városban működött, fegyelmi és kiképzési ügyben a honvédelmi, rendvédelmi szolgálat tekintetében a belügyminisztériumhoz tartozott.

Közegészségügy: a Monarchia fennállása alatt a legmodernebb megoldások felhasználásával működött, a belügyminiszter irányítása alatt. Elsőfokú hatósága a község volt, másodfokú szakigazgatási hatósága a tisztiorvosi intézmény. A gyámügyi igazgatást első fokon a község jegyzője, és a községi gyám végezte. Szegényügyi teendőket is ellátott.

Pénzügyi igazgatás: legfontosabb feladata az adók körüli teendők ellátása, melyet a megyénként szervezett királyi adófelügyelőségek végezték a közigazgatási bizottság felügyeletével. A pénzügyekkel kapcsolatos karhatalmi teendőket a királyi pénzügyőrség teljesítette.

Kereskedelem- és iparügy: a kereskedők és iparosok szakmai szervezetei útján valósult meg. Az ipartársulatok, ipartestületek, kamarák a kereskedelmi miniszter felügyelete mellett az érdekképviselet és az önigazgatás szervei voltak.

Földművelésügy: a földművelésügyi minisztérium által felügyelt, a földbirtokosok által szervezett gazdasági érdekképviseleti szerv az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szervezte a földművelésügyi igazgatás kapcsán adódó növénytermesztési, állattenyésztési feladatokat. Hivatalokat hoztak létre a vizek védelmére, az állategészségügy megszervezésére.

Igazságügyi igazgatás: az igazságügyi minisztérium több szervet irányított, melyez ezt a szakigazgatási ágat képviselték. (Az Igazságügyi Orvosi Tanács az orvosi szakvéleményeket szolgáltatta, az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet a vegyelemzést végezte, az I.O. Megfigyelő- és Elmegyógyintézet a gyanúsítottak és elitéltek elmeállapotát vizsgálta.) Ez a minisztérium irányította a bv. Intézményeket, a királyi ügyészségeket, és a kincstári jogügyi igazgatóságokat. Hatósági feladatkört kaptak a közjegyzők és az ügyvédek testületei.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.