Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


60. A VÁLASZTÓJOG TÖRTÉNETE

2012.10.26

 

A választójogról általában:

A Magyar Köztársaságban alkotmányos alapelv, hogy az államhatalmat (a szuverenitást) közvetve vagy közvetlenül a nép gyakorolja. A közvetett hatalomgyakorlás azt jelenti, hogy a nép (vagyis az állampolgárok) választják meg az államhatalmat közvetlenül gyakorló központi testület (az országgyűlés), valamint a helyi testületek (a helyi önkormányzatok) tagjait. Közvetlen hatalomgyakorlásról pedig akkor beszélünk, amikor az állampolgárok - népszavazás keretében - közvetlenül döntenek az ország egészét vagy egy-egy helyi közösséget érintő fontos kérdésekben (országos, illetve helyi népszavazás). A választójog alapvető állampolgári jog. A választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos.

A választójog általánossága azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy választható és választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban vagy népi kezdeményezésben részt vegyen.

A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy valamennyi szavazat ugyanannyit ér. Ennek az elvnek gyakorlati megvalósulását a választójog törvények biztosítják például az arányos választási rendszer alkalmazásával, vagy azzal, hogy az egyes választókerületek lakossága megközelítőleg azonos számú, így egy-egy képviselői hely (mandátum) elnyeréséhez nagyjából azonos számú szavazatra van szükség.

A választójog két elemből tevődik össze, az aktív és a passzív választójogból. Az előbbi a választás jogát, az utóbbi a választhatóság jogát jelenti. A választójog egyenlősége nálunk abban is kifejezésre jut, hogy az aktív és a passzív választójog egybeesik, azaz akinek választójoga van, az választhat is és választható is. (Több országban a választhatóság magasabb életkorhoz kötött, mint az aktív választójog.)

A választás közvetlenségének elve azt jelenti, hogy a választópolgár a szavazás során közvetlenül az általa támogatott jelöltre, illetve pártra szavaz. A szavazás titkossága alapvető fontosságú a választójog szabad és befolyástól mentes gyakorlása szempontjából.

A választójog a különböző államberendezkedések idején.

A feudális ogy-ből népképviseleti alapon szervezett parlament lett.

Lépései:

1. népképviseleti alapon létrejövő országgyűlés (1848: 5. tc.)

2. választójog kiterjesztése

- választásra jogosultak aránya 3-4%-ról 10%-ra ugrott

- nők nem kaptak választójogot

- addigi kiváltságosok voksolási joga megmaradt

A választójogosultság általános feltételei:

a)       férfi

b)      Mo-n született vagy honosították

c)       20. életévét betöltötte

d)      nem áll atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt

e)       hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkosság és gyújtogatás miatt nem állt eljárás, fenyíték alatt

f)       törvényesen bevett valláshoz tartozott.

Vagyoni cenzus:

g)      legalább negyed telekkel rendelkező tegnapi jobbágy

h)      városi polgár 300 Ft értékű városi ház tulajdonosa legyen vagy 100 Ft éves jövedelemmel rendelkezzen

A vagyoni cenzushoz nem ragaszkodtak, a hazai értelmiség (tudós, sebész, tanár stb.) választójogához sem kellett.

1867: 17. tc.: választói jogosultságot kaptak a honos izraelita férfiak is.

3. választójog módosítása (1874:33. tc)

- cél a kormányzati pozíciók megerősítése

- 1872-től módosítási szándék (p1. ogy ciklus 3 évről 5 évre emelése, választási feltételek szigorítása stb.)

- az ellenzék alapjaiban támadta, követelte az általános és titkos választójog bevezetését

- fenti törvény az adócenzust vezette be:

-          egynegyed jobbágytelek tulajdona helyett az ilyen birtok után fizetendő adó,

-          városban l6 Ft jövedelemadó befizetésének igazolása a választójog alapja

Ô

- választók száma az ország népességének 5,9%-ra csökkent

- kizárta a szavazati jogból az egyenruhás testületek legénységét, az adóhátralékosokat, nem közhivatalnokként alkalmazott lelkészeket, tanárokat

4. választási földrajz

- választókerületek kialakítása (1877.)

- segítségével az ellenzéket, hivatalos nemzetiségi politikával elégedetleneket távoltartották a kormánytól

- kormánypárti vidékeken néhány száz szavazó mandátumhoz jutatta a képviselőjét, míg ellenzéki területen 30.000 szavazó kellett egy mandátumhoz

- cél a birodalom egységének változatlan fenntartása, teljesebb állami szuverenitás

- a törvényhozás egypólusú lett

5. választójogi reform (1913: 14. tc.)

Előzménye:

-          Ausztria 1907-ben bevezette a titkos választójogot

-          A "darabontkormány" miniszterelnöke is tervezte a titkos választójog bevezetését Mo-n

-          ifj. Gróf Andrássy Gyula plurális alapra helyezett javaslata: középiskolai végzettségű vagy 100 korona egyenes-adó fizetőjének szavazati értéke 3, négy középiskolai végzettségűé 2, írni-olvasni tudóké 1.

Valóságban a törvénycikk tartalma:

-          titkosság bevezetése a törvényhatóságú városokban

-          adócenzus mérséklése,

-          de hat elemi elvégzéséhez kötötte a választójogot

-          30. életév betöltése kötelező

- e törvény alapján a háborús években nem tartottak parlamenti választásokat.

6. Népköztársaság választójogi törvénye (1918. november 23. 1. néptörvény)

Nemzetgyűlési választójog követelményei:

a.) 21. életévüket betöltött magyar állampolgárságú férfiak

b.) először szavazhattak a 24. életévüket betöltött, írni-olvasni tudó magyar állampolgárságú NŐK! Eltörölt minden eddigi műveltségi, vagyoni stb. cenzust.

Kizáró okok: politikai jogaiktól megfosztottak, közsegélyből élők, csőd alatt állók, erkölcsrendészeti felügyelet alatt állók, kiskorúak.

Az 1918-19-es forradalmak bukása miatt a rendszer megbukott.

7. Friedrich-féle választási jogszabály (5985/1919. ME rendelet)

- 1919. őszén alkották

- nem szakított az általánosság és titkosság elveivel

A választójog követelményei:

a.) 24. életév betöltése

b.) magyar államhoz fűződő 6 évnél hosszabb polgári viszony

c.) félévi helyben-lakás

d.) nőknél írni-olvasni tudás

- a voksolást quasi állampolgári kötelességként definiálta

- a hadsereg, a közigazgatás helyi vezetőinek "szelíd ráhatástól nyílt terrorig terjedő" magatartása a választások tisztaságát megkérdőjelezte.

- a szociáldemokraták visszavonták jelöltjeiket Ò keresztény-nemzeti győzelem.

 

8. Lex Bethlen (2200/1922. ME rendelet)

- szükségrendelet, célja: rendszer további konszolidációja, stabilabb politikai alapokra helyezése

A választójog követelményei:

férfiak:  a.) 24. életévét betöltése,

            b.) 10 év Magyar állampolgárság

            c.) 2 éve ugyanabban a községben lakik vagy van lakása

            d.) minimum elemi iskola 4. osztály elvégzése

nők:      a.) 30. életév betöltése

            b.) minimum elemi iskola 6. osztály elvégzése

- vidéken visszahozta a nyílt szavazásos metódust

- választók számát csaknem egymillióval csökkentette

- baloldalról nyílt, határozott támadás érte, de a polgári ellenzék is támadta

Ô

9. két háború közötti Mo. első választójogi tv-e (1925:26. tc.)

- először adta összefoglalva az ogy képviselő-választásokra vonatkozó teljes joganyagot (korábbi választójogosultság, választási eljárás, választási bíráskodás, választójog büntetőjogi védelmének szabályai)

- választások előtt ajánlások kellettek: választók 10%-ának támogatása vagy minimum 1000 választó aláírása

Bevezetett szavazási módszerek:

a.) arányos képviseleti rendszer: pártok lajstrommal indultak szavazni, szavazás titkos és kötelező volt; helye: főváros, törvényhatósági jogú városok

b.) nyílt szavazás: községekben, rendezett tanáccsal bíró városokban, egyéni kerületekben

- kormánypárti befolyás erősödött (Egységes Párt, Keresztény Gazdasági és Szociális Párt)

- nyílt szavazások botrányosak voltak

Ô

választási tv módosítása, nyílt szavazás eltörlése kellett

10. korszak utolsó választójogi törvénye (1938: 19. tc.)

- titkos választójog általánossá tétele

- plurális választójog: konzervatívabbnak ítélt vidéki lakosságot kétszeres választójogosultsággal ruházta fel

- 245 képviselő helyett 260

A választójogosultság kritériumainak alakulása:

a.) lajstromos választókerületben

férfi: 26. életév betöltése, min. 10 éve magyar állampolgár, 6 éve egy helyben lakik, min. 6 elemit végzett

nő: 30. életév betöltése, önfenntartói képesség, kedvezmény ha 3 vagy több gyermek anyja

főiskolai végzettség esetén nincs korhatárhoz kötve, de a több kritérium kell

b.) egyéni kerületben

férfi, nö: 30. életév betöltése, 10 évi magyar állampolgárság, állandó foglalkozás, családfenntartói státus

c.) passzív választójog (képviselővé választhatóság)

- 30. életév betöltése, választást megelőző 10 évben ogy képviselő, törvényhatósági bizottsági tag legyen

- akadály: nagyobb adóhátralék, bűntett miatt ítélet alatt áll, hazafiatlan magatartás miatt hivatalvesztésre ítéltek stb.

- lényeges óvintézkedés az ajánlási rendszer bevezetése: írásos ajánláson túl meghatározott pénzösszeg lefizetését, mint kauciót is megkövetelt

- választásra jogosultak száma csökkent

- szélsőjobboldali ellenfeleket kordában tartották

- maradt a parlamenti váltógazdaság hiánya

11. 1945: VIII. tc.

Előzménye:

- Horthy kiválási kísérlete a hitleri szövetségből sikertelen volt

- 1944. december 2-án megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front

programja kimondta: hatályon kívül kell helyezni a reakciós rendszer védelmét biztosító törvényeket

- 1944. december 14-én megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, lebonyolította az ideiglenes nemzetgyűlési választásokat (közvetlen, nyílt szavazással)

Az 1945: VIII. tc.:

- deklarálta az általános, egyenlő, közvetlen, titkos választójogot és választást

- minden választópolgár egyenértékű szavazattal bír

- feltétel maradt az állampolgárság, lakáshoz kötöttség

- törölték a cenzusokat, de bevezették a nemzetiségi cenzust: hazai németséget kizárták a választásból

- állampolgárok a pártok által állított listákra szavaztak

- arányos képviselet elvét követték

12. 1947: XXII. tc.

- demokratikus választójog alapelveit csorbította

- ajánlási rendszer korlátozása

- prémiumos rendszer meghonosítása

- bővítették a kizárások körét: Nyugatra menekültek és 1945. október 31-ig nem tértek vissza

- kollektív felelősség: németek mellett, áttelepült csehszlovákiai magyarokat és mindazokat kizárták, akik 1947. május l-je előtt Mo-n kívül laktak

- kerületi töredékszavazatokat is összeadták

- "kék cédulák" bevezetése: akik választójogosultságukat névjegyzékkivonattal igazolták, a körzetükön kívül is bárhol szavazhattak (sok visszaélés volt).

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.