Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


6. AZ EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI RENDISÉG

2012.10.26

 

9.1. Európai rendiség

Az idők folyamán az egyes társadalmi csoportok között jelentős vagyoni különbségek jöttek létre, így az általuk élvezett jogok tekintetében is jelentős differenciák alakultak ki. Az azonos társadalmi csoporthoz tartozók örökletes kiváltságokkal, privilégiumokkal alkottak egy-egy rendet. A rendiség az azonos társadalmi csoporthoz tartozók számára azonos jogállást biztosító rendszer, a feudális társadalom egyik formája, egész Európában kialakult. Jellegében mindenhol hasonló, apró eltérések azonban lehetségesek.

9.2. Magyarországi rendiség

Főpapok rendje: általános kiváltságok illették meg azokat, akik a nyolc egyházi fokozat: ajtónálló, felolvasó, ördögűző, oltárszolga, alszerpap, szerpap, áldozópap, püspök - közül legalább egyet felvettek.

Általános kiváltságaik:

- teljes adómentesség

- teljes önkormányzat

- csak saját elöljáróiknak vannak alárendelve

- a privilégium fori. Az egyháziak perei általában egyházi bíróság elé tartoznak, de világi bíróságok járnak el birtokpereikben és a XV. századtól súlyosabb bűncselekményeik elbírálásában

- a perekben lelkiismereti tisztaságukra hivatkozva tett kijelentésük eskünek minősül

- fejvesztésre csak felségsértés, hűtlenség, gyilkosság és rablás miatt ítélhetők.

Főurak rendje (barones): világi nagybirtokosok, főurak alkotják. A királyi tanácsban való résztétel, az országgyűléseken való személyes megjelenés biztosítja számukra az ország ügyeibe való nagy súllyal történő beleszólást.

- magánhadsereget tarthattak

- megkapták a birtokaikon élő nép fölött az adószedési és bíráskodási jogkört.

Nemesek rendje: a XIII. sz. második felében előrehaladt a katonai uralkodó osztály kisebb

birtokos elemeinek, a közvetlenül az uralkodó szolgálatában álló királyi servienseknek és a várjobbágyok felső rétegének összeolvadása. Zömmel belőlük alakult ki a nemesség, akik az egész földbirtokos réteg egyenjogúságának követelményével léptek fel.