Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


55.AZ ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS JELLEMZŐI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MO-ON

2012.10.26

 

Körülmények: Tanácsköztársaság bukása, megtorlás, katonai hatalomátvétel.

1919-töl az egymást sűrűn váltó kormányok közös vonása, hogy politikájukban a jogfolytonosság elvi tételéhez ragaszkodtak, a háború előtti alkotmányos rendszer visszaállítását akarták.

Jogfolytonosság - megvalósítását akadályozta, hogy az antant a monarchia idején választott ogy-t nem fogadta el

a)       l920: létrehoztak egy egykamarás törvényhozói testületet az alkotmányosság helyreállítására

b)      1921 "bethleni konszolidáció"

-          törvényben szabályozta a választójogot, nemzetgyűlést kétkamarás ogy-re cserélte, rendezte a helyi önkormányzatok és közigazgatási egységek szervezetét, hatáskörét

Konszolidáció és stabilitás

-          nem párosult a gazdaság és a társadalom modernizációjával ("neobarokk" Vardy amerikai történész szerint)

-          teret adott a szabadságjogok bizonyos fokú érvényesülésének

-          beépítette a döntéshozatali mechanizmusba a parlamenti, önkormányzati struktúrát

-          polgári perekben lehetőséget adott a jogállamiság korlátozott megvalósulásának

Az 1920-as évek végén a gazdaság súlyos működési zavarokkal küzdött. Mo nem tért át a totalitárius kormányzásra, p1. Gömbös Gyula Nemzeti Munkaterve terv maradt.

A II. Világháború kitörése az alkotmányos alapelvek sérelmét okozta: zsidókérdés, cenzúra bevezetése, parlamentarizmus korlátozása, intenzív rendőri felügyelet, rendeleti kormányzás

Területi szuverenitás változásai

Az I. Világháborút lezáró trianoni béke (1921:33. tc.) az ország területének és népességének nagy részét a szomszéd országokhoz csatolta.

A két világháború között több terület visszakerült: Első bécsi döntés (1938. november 2.): felvidéki területek egy része (Csehszlovákiától, csehszlovák állam megszűnésével majd magyar királyi honvédség megszállta Kárpátalját).

Második bécsi döntés (1940. augusztus 30.): kelet- és észak erdélyi területek,

Jugoszlávia német megszállásakor a magyar honvédség visszafoglalta a Mura-melléket, Muraközt, baranyai háromszöget, Bácskát.

Az alkotmányfejlődés jellemzői

Az alkotmányos krízis megoldását a jogfolytonos történeti alkotmányhoz való visszatérésben látták, amivel a politikai rendszer legitimációját akarták elérni. Elméleti alátámasztásként a keresztényi, nemzeti jelzőket használták. A hatalomgyakorlás sarokpontjaként a szentkorona-tan alkalmazták.

Ellentmondásos: szentkorona-tan az állampolgári egyenjogúságot feltételezte, de a végrehajtó hatalom túlsúlya érvényesült. A parlamentarizmus visszafogása, a választójog kismérvű kiszélesítése, a szabadságjogok szigorodó törvényi-rendeleti szabályozása is jellemző volt.

A hatalomra kerülő csoportok egy dologban egyetértettek: elutasították a forradalmat, mint alkotmányfejlesztő módszert.

a.)legitimisták: alaki jogfolytonosság elve: nemzeti akarat a megkoronázott király és a kétkamarás ogy újbóli együtt létezése.

b.) szabad királyválasztók: anyagi jogfolytonosság elve: Mo-n megszűnt a nemzeti főhatalom szerveinek működése, így az alkotmányos alapkérdésekről a nemzet maga vált jogosítottá dönteni. A szabad királyválasztók kerültek fölénybe.

1.) Szent-korona tan alkalmazási körei:

a.) területi revízió:

- történelmi országterületre való igény összekapcsolódott a szent korona hittel

- követendő magatartás a korábbi ezredévhez való ragaszkodás

b.) demokratikus tradíciók

- felhasználták a valóság enyhítésére

- a szent korona uralta országban a rétegek, osztályok békésen együtt élnek

2.) Végrehajtó hatalom túlsúlya

- I. Vh. előttről származik

- 1912: 63. tc kivételes hatalmat adott háború esetére, melynek végét a háború befejeztéhez kötötte

Ô

nem vették figyelembe, hanem meghosszabbították 1923. január 1 jéig

- 193 1: 26. tc: felhatalmazást adott a kormánynak a törvényhozási intézkedések megtételére

- Honvédelmi törvény (1939:2. tc): még több hatalmat adott a kormánynak

3.) Szabadságjogok

- érvényesülésük függött a kül- és belpolitikától

- 1. Vh után a központi hatalom újbóli megszilárdítása, közigazgatás kiépítése után került sor a szabadságjogok kiterjesztésére

de érvényben volt : numerus clausus törvény

- II. Vh hajnalán: hadi készültség stb. nem engedhette a szabadságjogok kiteljesedését

- 1944. évi megszállás után a korlátozás növekedett

a.) Személyi szabadságjogok

- 1914: 50. tc: felhatalmazás a végrehajtó hatalomnak, hogy rendeleti úton befolyásolhatja a polgárok mozgásszabadságát

- 1920. 4352. szám alatti összefoglaló kormányrendelet taxatíve felsorolja az internálás, rendőri felügyelet, őrizetbe vétel, lakóhelyről kitiltás okait és az alkalmazható intézkedéseket (tartózkodási hely kijelölése, elhagyási tilalom, jelentkezési kötelezettség, másokkal való érintkezés megszorítása)

- a honvédelmi törvény még tovább szigorított: levél és távirati titok megszüntetése, házjog megszüntetése, zsidóügyi törvény

b.) Sajtószabadság

- I. Vh. alatt jelentősen korlátozták, belügyminiszternek lehetősége volt lapok megjelenésének és terjesztésének betiltására. Előzetes cenzúra, újságárusító helyek engedélyeztetésének szigorítása (a bethleni konszolidáció csökkentette a korlátozások számát).

A 20-as évek közepére a jogi feltételrendszer bizonyos mértékig liberalizálódótt. A konszolidációs időszak után a protekcionista befolyás hatására a sajtóalap központosítását rendelték el, majd 1932-től a vidéki sajtó irányítását a főispán kapta meg. A II. Vh kitörése előtt újabb korlátozások (1938:18. tc), sajtórendészeti intézkedések történtek (időszaki lap alapítását engedélyhez kötötte).

Az 1938:15. tc: a sajtókamara felállításáról (a végrehajtó hatalom az újságírók személyi összetételét is befolyásolni tudta)

Kötelező lett a kamarai tagság. A miniszterelnök jogkörébe utalták az időszaki lapok alapításának engedélyét, később már visszamenőleg is felülvizsgálhatta a lapok kiadásának jogát és a szerinte nem megfelelőt megszüntethette.

Cenzúra: sajtókamara intézményével a hazai lapokat ellenőrzés alá vonta a kormány (későbbiekben is folytatódott 1939, 1940. évi rendeletek).

c.) Nemzetiségi egyenjogúság

Több mint 3 millió magyar került más országba (Trianon).

A szomszédos országok kisebbségi jogait nemzetközi szerződések rögzítették, Mo-n a trianoni békeszerződés írta elő a nemzeti kisebbségek egyenjogúságának, anyanyelvi, művelődési jogainak tiszteletben tartását. A nemzetközi politika nem segített a helyzeten, sőt az ellenségeskedés forrása lett 1919-es kormányrendelet: hivatalos nyelv megválasztását a törvényhatóságokra, községekre bízta, lehetővé tett az ogy-n a nemzetiségi nyelven való felszólalást. A bírósági eljárásban is lehetséges volt a nemzetiségi nyelv használata.

1919 ősze Nemzetiségi Minisztérium felállítása. A kormány toleráns nemzetiségi politikája a gyakorlatban nem mindig valósult meg. A hazai nemzetiségi jogalkotásra a külpolitika volt hatással a közvélemény nem. A szomszédos országok nemzetiségi politikája az asszimiláció erőszakos praxisa volt. A közvélemény elítélte.

A bécsi döntések után Mo ismét többnemzetiségű állam lett. A háborús viszonyok, kormányzati politika, a közelmúlt nemzetiségi viszályai miatt a nemzetiségi viszonyok eldurvultak.

d.) Gyülekezési szabadság: a két világháború közötti törvényhozás nem foglalta törvénybe. Az 1919. évi rendelet kimondta: a gyűlések tartásának tilalmát (közélet nyugalmát akarták ezzel biztosítani).

1921. december: a minisztérium feloldja a tilalmat, de gyűléseket csak rendőrhatósági engedély birtokában lehetett tartani.

1931. (gazdasági válság) Károlyi Gyula ismét betiltotta a gyülekezést.

1939. Honvédelmi törvény: politikai gyűlések általános tilalmának bevezetése.

e.) Egyesületi jog: a forradalom után új egyesület alapítása nehéz (pl. hatóság az alapszabályt, nem láttamozza) különösen igaz ez a munkásegyletek, szabadkőműves-páholyok alapítására

- Bethlen idején a szociáldemokratákkal létrejött egyezség után enyhített a kormányzat a munkásegylet elleni ellenszenvén

- 1922. átfogó belügyminiszteri intézkedés

- 1938:17. tc: megalkották a "tilos egyesület" kategóriát: amelyik ebbe tartozott azt beszüntették pl. láttamozott alapszabály nélkül, vagy titkosan működnek

- 1939. kormány a létező szervezetek tevékenységét korlátozta ill. felfüggesztette

f.) Vallás- és lelkiismereti szabadság

- hivatalos politika, mint keresztény politika támogatta a nagy hazai egyházak működését

- vallásos nevelés erősödött

- egyházak oktatási funkciója erősödött

- karitatív tevékenységük intenzívebb lett

- vallásszabadság (bevett vallások rendszere) törvényhozási rendezésére a 1920-30-as években nem volt szó

- háborús fenyegetettség, erőteljesebb német befolyás hatására 1942:8. tc az izraelita vallást a bevett vallások sorából kiemelte, ezzel járó jogoktól az izraelita egyházat megfosztotta, és az elismert vallások közé szorította le.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.