Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


54. AZ ÁLLAMSZERVEZET A DUALIZMUS KORÁBAN

2012.10.26

 

A dualizmus államszövetség, mely két egyenjogú, önálló állam között jön létre az államok közös megegyezése alapján. A két állam általában egy uralkodóval rendelkezik, ezt perszonáluniónak nevezzük. Emellett a megegyezésnek megfelelően összehangolják politikai, gazdasági életüket, és ehhez közös szerveket hoznak létre. Magyarország az 1867-es kiegyezéssel Ausztriával hozott létre dualista rendszert. Belügyeit mindkét állam önállóan igazgatta, kifelé azonban egységes nagyhatalmat alkotta. Ez a rendszer az I. világháború végéig fennállt.

Az 1861-ben feloszlatott országgyűlés 1865-ben újra összeült. A kiegyezési kísérleteket Deák Ferenc a Pesti Napló 1865. április 16-ai húsvéti számában megjelent cikke indította el. A külpolitikai helyzet is kedvezett Magyarország számára, ugyanis Ausztria 1866-ban vívott vesztes poroszországi háborúja miatt az osztrák udvari körök kénytelenek voltak engedni, és jobb belátásra jutni. Ilyen előzmények után 1866-ban megkezdődtek a tárgyalások, s teljesen új közjogi helyzet alakult ki. A meghozott törvény kimondta, hogy a magyar korona országai és az osztrák császár országai és tartományai között fennálló jogi kapcsolat az 1723. évi I., II., III. törvénycikk által elfogadott Pragmatica Sanctión alapszik.

1967-ben gróf Andrássy Gyulát miniszterelnökké nevezték ki. Az ogy. kamarái május 29-én hagyták jóvá az 1967:12.tc-t, a kiegyezési törvényt, melyet az uralkodó július 28-án szentesített. A kiegyezés egy sajátos államkonstrukciót teremtett, mely nem volt behelyezhető az alkotmányjogi kategóriák egyikébe sem. A kiegyezéssel létrejött egy polgári államrendszer, visszaállítva azokat a liberális politikai intézményeket, melyekről még a forradalmi törvényhozás intézkedett. Megteremtette a polgári jogrendszert, a parlamentáris állam népképviseleti tv-hozását, a parlamentnek felelős kormányzati szerveket. Ferenc Józsefet királlyá koronázták, ezzel törvényesítve uralkodását. A dualista állammodellben a feladatok 3 részre tagolódtak: a közös ügyek- a hadügy, külügy, és az ezekhez rendelt pénzügy- az uralkodó hatáskörében maradtak. Az adminisztrációs munka elvégzésére is közös minisztertanács, közös minisztériumok jöttek létre. Az ügyeket a nemzeti parlamentekből alakult delegációk ellenőrizték. Közös jellegű ügyek voltak az osztrák államadósságok ügye, a kereskedelmi és vámügyek, a bankügy. A vám- és kereskedelmi szövetségen kívül egységes valutarendszert vezettek be: 1892-ig úgynevezett osztrák értékű ezüst forintot használtak Magyarországon is, ezt váltotta fel 1892-ben a korona, a krajcárt a fillér. Ezek intézést a 2 parlament és kormányzat, egyeztetés után külön végezte. A harmadik kategória - az összes többi ügy-, a belügyek voltak, azok, amik nem sorolhatók be az előző kategóriákba. Ezekben Mo. teljes önállóságot kapott.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.