Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


53. EMBERI JOGOK, SZABADSÁGJOGOK TÖRTÉNETE

2012.10.26

 

Hazánk Alkotmánya (a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény) XII. fejezete tételesen felsorolja azokat az alapvető emberi jogokat, amelyek a Magyar Köztársaság területén mindenkit megilletnek. Erre az alaptörvényre épül az egész magyar jogrendszer, ezen alapelveknek megfelelően készülnek a jogszabályok, döntenek a bírók, intézkednek a rendőrök, és ezen alapelvek határozzák meg az iskolai viszonyokat is.

Emberi jogok: minden ember veleszületett és elidegeníthetetlen jogai, melyek teljesen függetlenek az állampolgárságtól.

Emberi jog - ami minden embert egyenlően megillet, közös lehetőség, szabadság. Az elidegeníthetetlen jogokat mindenekelőtt az államnak kell tiszteletben tartania. Az emberi jogok veleszületett jogként megalapozása a természetjogi gondolkodás része. Locke szerint (1688) az emberek természettől fogva mindnyájan szabadok, egyenlők és függetlenek, joguk van tulajdonra. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) az ember elidegeníthetetlen jogait magától értetődőnek tekinti. A kifejezés a 18. század második felében terjedt el Franciaországban. A Francia Forradalom Alkotmányozó Nemzetgyűlése fogadta el az Ember és Polgári Jogainak Nyilatkozatát (1789). - Az emberi jog nemzetközi jogi elismerésére csak a II. Világháború embertelenségeinek elutasítására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában került sor (ENSZ Közgyűlés, 1948), s az emberi méltóság feltétlen tisztelete diktálta. Az emberi jogi mozgalmak hatékony jogérvényesítésre törekedve a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok tényezői.

Minden embernek veleszületett joga van az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz és biztonsághoz, a közügyekben való részvételhez, a nézetek, gondolatok és a vallás szabadságához, egyesüléshez és békés gyülekezéshez, az igazságos bírósági védelemhez, a jogorvoslathoz, a tulajdonhoz, és fontos alapelv a család és a gyermek védelme.

Szabadságjogok

A szabadságjogok listáját a gazdasági és szociálisjogok egészítik ki. Jogilag kötelezővé az 1966-os Politikai és Polgári Jogok, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányai tették. További egyezmények konkretizálják - egyebek közt - a nők egyenlőségét, a faj i megkülönböztetés, tilalmát.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.