Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


5. A HITELES HELYEK

2012.10.21

 

Nagyon kevés oklevelünk maradt fenn a XI-XII. sz-ból. Ennek okát a tatárjárás pusztításával magyarázzák, de sokkal inkább az az oka, hogy nem készültek oklevelek abban az időben. Oklevelet nem ismertek a keresztény hitre tért magyarok, mert szomszédjaik sem ismerték.. Még a XII. sz közepén sem adott a király az adományairól oklevelet.

Ezzel kapcsolatosan ismeretes az az eset, amikor II. Géza 1152-ben az osztrák herceggel találkozóra indul, útjában a pannonhalmi apáttól pénzt követelt. Az apátnak nem lévén pénze, eladta egy pozsonyi birtokát, s az azért kapott 40 márkát a királynak adta. A király viszonzásul egy földet adott neki, s abba bevezettette az apátot. adományozott az apátnak. Néhány nap múlva az udvarnokok, kiknek egyikéhez tartozott az adományozott birtok, összejöttek és vissza akarták venni a királyi adományt. Az apát erre elutazott a királyhoz és kérte, hogy vagy adja vissza a pénzét, vagy biztosítsa neki az új birtokot. A király az utóbbit választotta, az udvarnokokat elűzte a birtokról és azt az apátnak oklevéllel megerősítette. Csak ekkor ! Ha tehát az udvarnokok nem háborgatták volna az apátot, az nem kapott volna erről semmi oklevelet.

Ha ilyen oklevél nélküli királyi adományt kétségbe vontak, akkor a tanuk, de főleg az bizonyított, aki a birtokba az illetőt bevezette.

Nyugaton az egyház örökítette át a római oklevelet a germánokra. A nyugati felfogás behatolt a magyar egyházba is.

Az adományozás tényét igazolandó, kialakult egy tisztség, pristaldusnak, vagy poroszlónak hívták, amit ma esetleg hivatalos, vagy hatósági tanúnak is nevezhetnénk. Ezzel a tisztséggel az volt a bökkenő, hogy a pristaldus - halandó lévén - nem tudta az örökkévalóságig tanúsítani a tényeket, s így a XIII. sz. elején kialakultak az ún. hiteles helyek. Ezek kezdetben kizárólag egyházi személyekből álltak, tekintve, hogy ők tudtak csak írni.

Miután a népesség mind sűrűbbé vált, a bíróság feladatai megszaporodtak, s ez a pristaldia hanyatlását jelentette.

Hazánkban az egyházi hivataloknak, káptalanoknak kezdettől fogva jelentős rész jutott a bíráskodásból. Az írásbeliség egyházon belüli elterjedésével okleveleket állítottak ki és pecsételtek meg.

A XIII. sz-tól kezdve beszélünk hiteles helyekről, ahol a káptalanok, konventek jogcselekményeket írásban tanúsítottak. A hiteleshely intézménye folytán a magyar okleveles gyakorlat egységesebb képet mutat, mint a többi európai terület.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.