Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


43-47. A REFORMKOR, 1848

2012.10.26

 

A magyar történelem 1825-1848-ig tartó korszakának elnevezése. Az ország felvilágosult nemessége az ogy. munkáján keresztül, törvényes eszközökkel kívánta megvalósítani a szükséges társadalmi, politikai, gazdasági változásokat. Az átalakulást nem fegyverrel, hanem reformokkal akarták megvalósítani. Ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tényleges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltételeinek megteremtődése terén. 1825 - Széchenyi István gróf a pozsonyi országgyűlésen birtokainak egyéves jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására - a reformkor kezdete.

A polgárság gyengesége következtében a polgári reformokért folytatott küzdelmet a birtokos nemesség és a nemesi értelmiség vezette. Az 1830-as években Széchenyi István és Wesselényi Miklós könyvei fogalmazták meg a szükséges reformok programját, s 1832. december 17. Kossuth szerkesztésében napvilágot látott az Országgyűlési Tudósítások. Az 1840-es évek elején viszont már Kossuth Lajos Pesti Hírlapja szervezte az országos közvéleményt a liberális reformok mellett. Az utolsó rendi országgyűléseken (1832-36, 1839-40, 1843-44, 1847-48) a liberális ellenzék éles küzdelmet folytatott a kormánnyal és a konzervatívokkal a polgári reformok és az ország nagyobb gazdasági és politikai önállósága érdekében. A legtöbb eredményt a nyelvkérdésben érték el: a magyar vált a közélet minden szintjén hivatalos nyelvvé, kiváltva; ezzel a nemzetiségek fokozódó ellenállását. 1843. május 18. -1844. november 13. között ülésezett az országgyűlés. A szentesített II. tc. hivatalos államnyelvnek nyilvánítja a magyart. A reformkorban kapcsolódott össze a magyar nemzeti mozgalom a polgári jellegű társadalmi­politikai reformokkal, s vált a szűk körű rendi nacionalizmus az ország egész lakosságát egyenjogú polgárként a nemzetbe fogadó liberális nacionalizmussá. Az 1840-es évek második felére kialakult a polgári átalakulás teljes programja (Ellenzéki nyilatkozat, 1847), amelynek megvalósulását 1848 tavaszán az európai forradalmi hullám tette lehetővé.

44. 1848. ÁPRILISI TÖRVÉNYEK

46.1. A feudális állam jogintézményeit lebontó és a polgári átalakulás alapjait megteremtő

törvények

-          a közteherviselés

-          az úrbéri terheket megszüntetése

-          a legelő elkülönítésének kérdése

-          az úriszék eltörlése

-          a papi tized megszűntetése

-          az ősiség eltörlése.

46.2. A feudális államszervezet helyett a polgári állami szervezetet felépítő törvények

-          független felelős magyar minisztérium

-          népképviselet

-          a Partium visszacsatolása

-          Magyarország - Erdély uniója

-          a megyei hatóság ideiglenes gyakorlata

-          a megyei és községi választások

-          a szabad királyi városok

-          nemzeti őrsereg

46.3. A polgári szabadságjogokról szóló törvények

-          vallásszabadság

-          sajtószabadság

-          tanszabadság

-          a nemzetiség egyenjogúsága

45. A SZABADSÁGJOGOK 1848-BAN

48.1. A iogegyenlőség

Az 1848. évi márciusi törvények a rendi különbségek megszűntetésével, az úriszék lebontásával megteremtették a törvény előtti egyenlőséget.

48.2. Sajtószabadság

Bár a sajtószabadságot csak ideiglenesen iktatták törvénybe, mégis a sajtószabadság biztosításával, a cenzúra eltörlésével nemzetközi összehasonlításban is liberális, haladó alkotásnak tekinthető az 1848:18. tc.

48.3. Vallásszabadság

A vallásszabadság kimondatott, de szépséghibája az volt, hogy csak a bevett vallásokra vonatkozott. 48.4. Tanszabadság r

Szűk keretre korlátozódott. Csupán azt biztosították, hogy az egyetemi hallgató maga határozhatja meg, hogy melyik tanárt hallgatja.

48.5. A nemzetiségi egyenjogúság

A kormány még 1848 tavaszán nem ismerte fel a magyar és nem magyar népek egy táborba való tömörítésének nélkülözhetetlenségét.

Csak 1848 júliusában iktatták törvénybe Szegeden a nemzetiségi szabadságot. Bár a törvény végrehajtására a világosi fegyverletétel miatt már nem kerülhetett sor, a törvény a maga idejében jelentős lépés volt a megértés felé és haladó törvénynek volt tekinthető.

47. A KIRÁLY JOGÁLLÁSA A MAGYAR ALKOTMÁNY SZERINT

Magyarország első alkotmányának az 1848-as márciusi törvények tekinthetők. A márciusi törvények létrehozták a polgári alkotmányos és parlamentáris királyságot.

Változatlanul a törvény királyi szentesítés nélkül nem jöhetett létre, mégis egyfelől legalább azt biztosították, hogy az országot érintő minden fontos kérdésben az országgyűlésnek joga van hozzászólni, másfelől a király nem oszlathatta fel kénye-kedve szerint az országgyűlést.

A király az 1848-as márciusi törvényeket szentesítette.

A Függetlenségi Nyilatkozat 1849. április 14-én kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Az akkor létrejövő államforma: polgári köztársaság.

46. Az állam- és kormányforma fogalma és típusai

Államforma: fogalmi kategória, mely az egyes állami berendezkedésekből olyan vonásokat emel ki, melyek a megkülönböztetés alapjául szolgálnak.

Típusai.

A hatalom gyakorlásában részt vevők száma szerint monarchikus (abszolút, rendi, alkotmányos mon.), vagy köztársasági.

A köztársasági forma lehet prezidenciális, ahol a végrehajtó hatalom egy személy, vagy egy kisebb testület kezében összpontosul, és parlamentáris, ahol a hatalom a parlament, vagy annak többségi pártja kezében van.

Kormányforma

1)      Az alkotmányos monarchia:

- kialakulása: a polgári forradalmak után új szuverenitási forma jelent meg, ez a nép- vagy nemzetszuverenitás = a nép/nemzet képviselője (a parlament) részt kér a korábban osztatlan hatalomból (eddig csak a feudális monarchát illette meg a hatalom gyakorlása). A törvényhozás megoszlik a népképviseleten alapuló parlament és a király között. Az országgyűlés által elfogadott törvényt az uralkodónak szentesítenie kell. Ez nem csak aláírást jelent, hanem az uralkodó egyetértésére van szükség - mindketten a törvényhozó hatalom alanyai. Különleges szerepe van a költségvetésnek. Ez az első olyan parlamenti funkció, amelyet a történelemben kivívtak maguknak - ezzel alkotják meg a kormányzás pénzügyi hátterét, minden más funkció gyakorlására kihatással van. Az uralkodó igyekszik ellenzéket alkalmazni - ez lesz a 2. kamara. Szerepe, hogy biztosítsa az uralkodó és az arisztokrácia érdekeit.

2)      Prezidenciális köztársaság = Amerikai Egyesült Államok

Az USA kormányformája, tiszta, eredeti formájában csak ott létezik. Ebben az alkotmányos berendezkedésben különleges szerepe van az elnöknek. Elvi és gyakorlati alapja a hatalmi ágak merev szétválasztása és elkülönítése. A hatalommegosztás az alkotmányos állam alapja - a megosztás és a szétválasztás nem ugyanaz. A rendszer alapja az államfő (az USA elnöke) túlsúlya a végrehajtó hatalomban. Oka: ugyanabból a forrásból épül a Kongresszus (a törvényhozás hatalma) és az elnök hatalma (végrehajtás), mindkettő alapja a népszuverenitás (az elnökség alapja a közvetlen választás). A Kongresszus és az elnök egymástól független jogi értelemben, de mindkettő ugyanabból a forrásból származtatja a hatalmát. A három hatalmi ág prominens képviselői: az elnök, a Kongresszus és a Legfelsőbb Bíróság. A kölcsönös fékek és egyensúlyok rendszerében működnek együtt, illetve egymás mellett. Fékek és egyensúlyok rendszere = minden hatalmi ágnak van egymástól teljesen elkülönült, önálló, szervezetileg és személyileg elkülönült hatásköre is + vannak konkuráló jogkörök (egymásra hatással vannak a hatalmi ágak, illetve azok képviselői). Az ellenőrzöttséget úgy valósítja meg ez a kormányzati rendszer, hogy ha valamelyik hatalmi ág különleges pozícióra törekszik vagy hatalomra akar törni, akkor megvan a másik két szerv eszköze arra, hogy visszafogja. Javaslattételi joga van a Kongresszus irányában, törvényeket kezdeményezhet. A Kongresszus által elfogadott törvényt az elnök megvétózhatja. A Legfelsőbb Bíróság tagjait az elnök csak a Szenátus jóváhagyásával nevezheti ki. Prezidenciális jellemzők: közvetlenül választott elnök van. Az elnök a túlsúlyos a politikai rendszerben. Az elnöknek joga van elnökölni a kormány ülésén, a végrehajtó hatalomban nem válik szét a miniszterelnök és a kormányfő funkciója. Ha az elnök vezeti az ülést, akkor kormányülés, ha az elnök nincs jelen (a miniszterelnök vezeti), akkor minisztertanácsi ülés. Az elnök: kinevezi a minisztereket, kinevezi a miniszterelnököt (a választások eredménye alapján), rendkívüli helyzetben különleges eszközöket is igénybe vehet, megbízatása 7 évre szól, de akárhányszor újraválasztható.

3)       Parlamentális rendszer = Európa

Parlamentális Monarchia és Parlamentális köztársaság:

1. Különbségek

Csak formai különbségek vannak Ò az államfő jellegében van különbség:

  • Monarchia: származás útján, öröklés alapján (kötött rendje van, szabályozzák), élethossziglan tölti be a pozíciót.
  • Köztársaság: választott elnök, kinevezése meghatározott ideig szól.

·         Államfő funkciója: a király politikailag és jogilag sem vonható felelősségre, a köztársaságban az államelnököt politikai felelősség nem, de korlátozott jogi felelősség terheli.

2. Hasonlóság

·         Két pozíció a meghatározó - a kormány és a parlament. Az államelnök egy semleges, kiegyensúlyozó szerepet tölt be, reprezentatív, technikai jellegű funkciói vannak. A tényleges kormányzati ügyek vitelében háttérbe szorul, csak alkotmányjogilag hitelesíti a döntéseket, de nem ő dönt. Rendkívüli helyzetekben (p1. kormányválság, hadi- állapot) felértékelődik a szerepe.

Parlamentalizmus:

·         Az államélet menetét egy parlamenti cikluson keresztül a választások eredménye (és ettől függően) a kormány összetétele határozza meg.

·         Csak és kizárólag a parlament gyakorolja a törvényhozás jogát.

·         Az elnök bizonyos szerepet betölt a törvényhozásban, de szerepe nem a jóváhagyás, csak a kihirdetés. Az elnök/király köteles a törvényt kihirdetni, nem akadályozhatja meg a létrejöttét.

·         Többségi kormányzás elve: kormányalakításra a rendszeres választásokon többségre jutott párt(ok)nak van lehetősége. Ez a kormány számára eleve garantálja, hogy a kormányprogramját megvalósítsa.

·         A kormány a parlament ellenőrzése alatt áll - bírnia kell a parlament politikai bizalmát. A kormány egy bizonyos programra kap a parlamenttől bizalmat, bizalmi intézményeken keresztül a kormány lemondatható. Ez nem egy hierarchikus viszony, mert

- a parlamentet is kötik alkotmányos korlátok,

- a kormány működteti a parlamentet, azt akarja elérni, hogy a parlament szavazza meg az általa előkészített törvényt,

- a kormány kezében van az információ, az apparátus, az adminisztráció, a "szakér­telem", a parlament a "laikus elemek csoportja",

- a kormány elérheti a parlament feloszlatását (ma Mo-n nincs kezdeményezési joga a kormánynak)

- a parlamenti többség alakít kormányt, így nem érdeke a parlament feloszlatása (ő gyakorolja az ellenőrzést).

 

 

47. A király fogköre 1848. után

Az államrendszert és a magyar alkotmányt 1848-49-ben megreformáló forradalmi törvényhozás, az uralkodó hatáskörét, így hatalmát is számottevően csökkentette. 1848-ig a királyt a végrehajtó hatalom gyakorlásában csupán a törvények korlátozták, 1848. után az e téren hozott intézkedéseinek érvényességéhez a minisztérium egyik tagjának ellenjegyzése is kellett. Kormányalakításkor is csak megerősítésével járulhatott hozzá az egyes miniszterek hivatalba lépéséhez.

Továbbra is megillette a törvénykezdeményezés, - szentesítés és kihirdetés joga, az ogy. összehívhatta, üléseit elnapolhatta, tárgyalásait berekeszthette, de csak akkor oszlathatta fel, ha a honatyák a zárszámadást, és a következő évi költségvetést elfogadták. Ezek után a tv-hozó testület felállításáról 3 hónapon belül gondoskodnia kellett.

Az ogy. megnyitását általában maga teljesítette, a trónbeszéd megtartásával.

Elnapolás, felfüggesztés- bizonytalan időre, vagy meghatározta a következő ülés napját. 1867-től a feloszlatási jogkör módosult: akkor is lehetett, ha nem volt elfogadva a költségvetés, de a tv. kötelezte, hogy a következő összehíváskor (3 hónapon belül) zavartalanul folytatódjon a munka. A tv. Előterjesztési jogkör előszentesítési jk-rel bővült, a tv javaslatok csak királyi hozzájárulás után kerültek parlamenti megvitatásra. A szentesítés jogával a király az ogy-sel azonos lehetőségeket kapott a törvényhozásban.

A magyar állam fejét kormányzati jogkör illette meg, mely jogkör gyakorlásához igénybe vette a kormánya közreműködését.

Kormányzati felségjogok: rendeletalkotási, szervezési, főfelügyeleti jogkör, főkegyúri jog, hadügyi és külügyi felségjog. Rendeletalkotási jogköre a kiegyezéstől csökken, miniszteri ellenjegyzéshez kötött, szervezési jogkörben hivatalokat állít, kinevez (kormány, állami tisztségviselők, bírák katonatisztek, címek, méltóságok, rendek adományozása). Felügyelte valamennyi önkormányzati és állami szervre kiterjedt, bármilyen ügyben felvilágosítást kérhetett. Államfői felügyeleti jogköre az egyházakra is kiterjedt. A főkegyúri jog a magyar királyt még a 20. sz. elején is megillette, s magában foglalta az egyházszervezési, kinevezési, és az egyetemes főkegyúri jogot.

A Monarchia idején a királyi jogok között kiemelkedő szerepet kaptak a hadügyi kérdésekkel kapcsolatos államfői jogkörök. A király magáénak mondhatta a hadsereg vezérletének, vezényletének, és szervezésének jogát. A külügyek terén a birodalom külkapcsolatainak mindennapjaiban vállalt szerepet, s a külpolitika irányvonalát határozta meg.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.