Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


39. HELYI TÖRVÉNYKEZÉSI SZERVEK (1526-1848)

2012.10.26

 

Társadalmi rétegeknek külön fórumaik voltak:

A.                  nemességnek vármegyei

B.            hospeseknek, polgároknak városi

C.            jobbágyoknak földesúri és falusi

D.                  szászoknak, székelyeknek széki bíráskodása volt.

Kialakulásuk időrendben:

1. királyi vármegye ispáni ítélkező fóruma

- kezdetben a király a megyés ispánra és udvarispánra ruházta a bíráskodási hatalmat

2. nemesi bíráskodás

- 12-13. sz-ra megerősödött a nagybirtok

- megszerezték az immunitást és a pallosjogot

3. városi bíráskodás

- 13. sz-tól hospesközösségek a királyi privilégiumlevél birtokában kialakították saját ítélkezésüket

4. kiváltságos kerületek is kialakították saját fórumaikat

a.) Királybírák

-          magyar állam első századaiban az ispánok mellett működtek

-          13. sz-ra hatáskörük beszűkült és eltűntek a jogéletből

b.) Nádori közgyűlés (congregatio palatini generalis)

-          13. sz. második felére alakult ki átmeneti formaként

-          14. sz-ra 5-7 megyére szóló fórum lett

-          15. sz-ban megszűnt

c.) Törvénykező közgyűlés (congregatio comitis generalis)

-          átmeneti forma, főispán tartotta

d.) Kikiáltott közgyűlés (Congregatio generalis proclamata)

-          15. sz. jellegzetes igazságszolg. Intézménye

-          király rendelete alapján a megye hatósága hívta össze

-          célja: hatalmaskodási ügyekben foganatosított tudományvételek lefolytatása

A.) Vármegyei közgyűlés (Congregatio comitatus generalis)

-          nemesi vármegye önkormányzati szerve

-          törvénykező hatáskörét legtöbbször átengedte a vármegyei törvényszéknek

A.) Vármegyei törvényszék (sedria)

-          szolgabírák ítélkezéséből alakult ki

-          központi hatalom expanziójával állt szemben

-          14. sz-ban megyei közgyűlés keretében

-          15. sz-ra állandósult

szervezete:

·         polgári sedria: alispán vezette, magánjogi perekben első fokon, 18. sz-tól másodfokon is

·         büntető sedria: másodalispán vezette, pallosjoggal nem rendelkező birtokok jobbágyai felett és nemesek elleni büntetőeljárásokban ítélkezett

·         alispáni szék: 12.000 Ft értékhatárig, p1. adóssági, örökösödési ügyekben

·         szolgabírói szék: 3.000 Ft értékhatárig, p1. kihágási ügyekben

C.) Úriszék (sedes dominalis)

-          14. sz-ra a földbirtokok urai az immunitás birtokában a birtokok lakói fölött ítélkeztek

-          de külön pallosjog kellett a közbűncselekmények fölötti ítélkezéshez

-          kiteljesedése: vérhatalom joga (élet és halál ura a földbirtokos a területén tartózkodók felett)

C.) Falubíró (villicus)

-          joghatóság egy részét az immunitással rendelkező földbirtokos a túlterheltség miatt átruházta

-          „falu füstje": falu véneinek ítélkezése

-          község lakóinak egymás közötti ügyeire vonatkozott

B) Városi bíráskodás

-          városi autonómia garanciája

-          városnak saját, választott bírái és esküdtei voltak

-          fellebbezés anyavároshoz vagy királyhoz történt

-          bíráskodást városbíró végezte, 1 évre választották

-          bírótársak a magisztrátust is alkották egyben

Szervezete:

·         pénzbíró

·         zsidóbíró

·         vásárbíró

-          a bányavárosok is önálló szervezetet állítottak 1487-től

-          bécsi kormányzat egy központi szerv (bécsi legfőbb bányahatóság) alá kényszeríttette a bányavárosok ítélkezését

-          4 középfokú fő-bányahatóságot alakítottak ki ezek jelentették a fő-bányabíróságokat

D.) Kiváltságos kerületek bíráskodás

-          jászkun mezővárosok tanácsai (elsőfok)

-          kerületi kapitány (vegyes fok)

-          főkapitányi szék (vegyes fok)

D.) Erdélyi ítélkező fórumok

a)             vármegyékben: a legfontosabb a sedria

b)            székelyeknél: a székek, (hadnagy, székbíró, derékszék, alszék)

c)             szászoknál: a székek (székgyűlés, széki ítélkezés, városok tanácsai), legfelső fórum a szász egyetem volt

-          fellebbezni a fejedelmi táblához lehetett

k.) Nádori közgyűlés (proclamata congregatio)

-          nádor vidéki igazgatásának része a 14. sz-tól

-          ezen bírság terhe alatt a nemeseknek kötelező volt megjelenni

-          bírótársakat a nádor a résztvevők közül választotta

-          feladat: "az orvok s latorok és egyéb gonosztevők" üldözése, közbíráskodás, királyi jogok érvényesítése, hiteles tevékenység

l.) Vándorbíráskodás

-          ítélőmesteri pozíció

-          rendek ellenezték, de a vidéki bíráskodásban jelentős volt (mohácsi vész után)

-          magánjogi ügyekben ítélkeztek

-          bírói tanácsaikat alkalmilag állították össze, gyakori volt az ítéletvásárlás

m.) Szentszékek

-          egyházi birtokok lakói felett egyházi elöljárók ítélkeztek Szent István korától

-          ügykörei: tized, hitbér, jegyajándék, leánynegyed, végrendeletek, erkölcsi és vallási ügyek

n.) Katonai bíráskodás

-          különálló szervezet

-          ispán, földbirtokos a maga székén ítélte meg katonáit

Vidéki törvénykezés a 16-18. században

a.) Úriszék

-          17-18. sz-ban kisnemesek is a környékbeli úriszékhez fordultak birtokaik vitás ügyeinek rendezése érdekében

-          1848/49. eltörölték a jobbágyság és az úrbéri terhek eltörlésével egyidejűleg

b.) Erdélyi ítélkező fórumok

-          1723. évi reform után a területi (megyeközi) ítélkezést a kerületi táblák vitték

c.) Vándorbíráskodás

-          1723-ban tevékenységüket felszámolták

d.) Szentszékek

-          16. sz-ban a reformáció terjedésével az evangélikus egyház fellebbezést engedett a világi törvényszékekhez

-          református egyházban a zsinati bíráskodás a másodfok

-          Carolina Resolutio (1731): protestáns egyházak bizonyos ügyeit a katolikus szentszék bírálta el

-          1894-ig az egyházi bíróságok hatásköre fennmaradt

e.) Kerületi táblák

-          1723-as bírósági reform keretében állították fel

-          protonotárius vándorbíráskodás helyére lépett

-          4 kerületi tábla: Nagyszombat, Kőszeg, Eperjes, Nagyvárad majd Debrecen székhellyel

-          18. sz-i magyar jogéletben képviselték a közigazgatástól elválasztott igazságszolgáltatást és rendszeres bíráskodást

-          lassan elvonták a hatáskört a rendi fórumoktól

-          1 tábla = elnök, 4 bíra, segédszemélyzet

-          főként elsőfokon bíráskodtak magánjogi perekben (pl. gyám-, gondnokolási ügyek)

f.) Katonai bíráskodás

-          ország 3 részre szakadása után szükséges volt a katonai bírósági fórumrendszer kialakítása.

Ítélőszékek:

-          végvári katonáké a seregszék (seregbíró elnököl), fellebbvitel a kerületi főkapitány hadiszéke

-          Habsburgoknál ezredtörvényszék (hadbíró készítette elő az ügyeket), jogorvoslat csak tisztek részére a Haditanácsban volt

-          Vezér-hadbírói hivatal (Haditanács része)

-          magyaroknál ezredtörvényszék és Haditanács között a magyarországi fő-hadparancsnokság melletti főtörvényszék biztosított fellebbvitelt

-          1803-tól általános fellebbezési fórum alakult az egész császári hadsereg részére

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.