Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


30. KORMÁNYZÓ, HELYTARTÓ

2012.10.26

 

Kormányzó (gubernátor): a király korlátozottsága (gyengeelméjűség, kiskorúság) estén gyakorolta a hatalmat, intézte az ország ügyeit. Kinevezéséről maga a király, vagy az ogy. gondoskodott. Kivételes eset volt, amikor nem kormányzó, hanem a királyi tanács irányította az országot, de bevett szokás volt, hogy a kiskorú királyt anyja helyettesítette a kormányzásban. Először az 1446. évi ogy. rendelkezett a király választásáról, s az ott elfogadott szabályok alapján jogköre lényegében azonos volt a királyéval. Korlátozott volt néhány kérdésben: hűtlenségi ügyekben nem bíráskodhatott, nem adhatott kegyelmet. Igazságszolgáltatási tevékenységet 12 tagú tanáccsal végezhetett. (nádor, országbíró, 2 főpap, 2 báró, 6 nemes). Birtokadományozási felhatalmazása csak 32 jobbágytelekig terjedt, ennél nagyobb birtokot felosztania sem volt szabad. Egy személynek csak egyszer adományozhatott, és végül a királynak szentesítenie kellett e tevékenységét.

Helytartó(locumtenes regius): a király helyettesítője. Az uralkodó ált. maga döntött helyetteséről, távolléte idejére. A helytartó nem gyakorolhatta a királyi jogok összességét, csak a hazai ügyek folytonosságáról gondoskodott, a kir. által meghat. keretek között. Az uralkodó utasításai szerint igazgatta az országot. A Habsburg uralkodók sok időt töltöttek távol az udvartól, így uralkodásuk idején felértékelődött a ht. szerepe. A XVII. sz-ra a ht-i feladatok fokozatosan átkerültek a nádori feladok körébe, majd a Helytartótanács 1723-as felállításától a nádor teljes mértékben átvette azokat.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.