Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3. A KORONATAN MAGYARORSZÁGON

2012.10.21

 

Kézai Simon a XIII. sz. második felében kifejti a tan sarkalatos tételéit: a hatalom ősforrása a nemzet, ő ruházza át a királyra, aki azért nem fordulhat szembe a tőrvényekkel, mert a közösség felette áll. Majd Nagy Lajos (1342-1382) 1351-es dekrétumában (Aranybulla 3. megújítása) megjelenik az "una et eadem libertas" (a minden nemes "egy és ugyanazon szabadsága"), amelyet egyébként Werbőczynek tulajdonítanak. A magyar közjogba azonban már Kézai által bekerült. Egy 1386. évi törvényben - Mária királynő távollétében - kijelentik a rendek: "... az állam javát és az ország, valamint a szent korona közös hasznát tartjuk szem előtt, s, még ha a királyi felség akarna is ellene tenni, ellenszegülünk neki...".

Amikor az esküszegő Luxemburg Zsigmondot letartóztatják a rendek, az országtanács Magyarország Szent Koronájának pecsétje, azaz, Sigillum sacre corone regni Hungariae felirattal készíttet pecsétet, mintegy a Szent Korona nevében kormányozva. A Szentkorona-eszme már á Hármaskönyv 1514-es dátuma előtt évszázadokkal és utána a XX. századig számos történelmi helyzetben felismerhető.

Werbőczy István 1514-ben megírta híres törvénykönyvét, a Hármaskönyvet (Tripartitum). Törvényerőre 1628-ban lépett, a Corpus Juris Hungarici része lett, visszamenőleges hatállyal.

Művében sok más egyéb mellett ír a Szent Korona tanról is, mely így szintén törvény lett. A tanból következik az, hogy a koronázás csakis akkor érvényes, ha a Szent Koronával végzik el.

A Szent Korona tanát Werbőczy összefoglalta, de nem ő dolgozta ki. Elemei ott vannak 1222-ben az Aranybulla XXXI. cikkelyében, amely szerint a királynak ellentmondani, ellenállni akkor lehet, ha megszegi fogadalmát, ezzel megkülönböztetve a királyt és a koronát, mert a hitszegő királynak éppen a Szent Korona iránti hűség miatt kell ellenállni.

A szent koronatan (a szent korona közjogi elmélete) egyes elemei azonban már jóval korábban megjelentek. A koronatan kialakulásában szerepet játszó tényezők:

-          a koronát szentnek tekintik

-          csak a szent koronával lehet jogérvényesen királyt koronázni.

A szent korona tanának lényege:

-          a közösség (az országgyűlés) ruházta át a szent koronára és a koronázással a királyra a nemesítés, a birtokadományozás, a kormányzás, a bíráskodás és a törvényhozásban való részvétel jogát

-          a királyt a nemesek választják, viszont nemessé csak a király tehet

-          a korona mind a királytól mind a rendektől elkülönült és felettük álló jogi személy.

A koronáé nálunk a főhatalom; a szuverenitás (nyugaton a szuverenitás a fejedelemé).

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.