Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


22. RENDI ORSZÁGGYŰLÉS KIALAKULÁSA

2012.10.26

 

Nemzetgyűlések                             keresztény államalapítás előtt. Egyes feltételezések szerint tovább élt.

Egyházi zsinatok                 Szent László és Kálmán uralkodása alatt valóságos országos gyülekezet. Résztvevői: király, tanácsadói, egyházi és világi méltóságok. Döntéseket hoztak, szabályokat állapítottak meg. A törvényeket azonban a király bocsátotta ki, és az érvényességnek nem volt kelléke, hogy azt valamilyen gyűlésen hozzák.

Törvénylátó napok             Székesfehérváron alkalmanként (évente) megtartott ítélkező gyűlés. Eredetileg nem törvényhozó, hanem törvénykező feladatok. (Már 1151­től Szent István napján.). A király legfőbb joga és kötelezettsége az igazságszolgáltatás (jóval szélesebb fogalom volt a mainál, mert nemritkán kormányzati döntések megfogalmazására is kiterjedt). A 13. sz-tól általánossá válik, hogy szerepe a törvényalkotás is.

Serviensek congregátiói       pl. 1267. évi esztergomi gyülekezet. Itt csak a serviensek vettek részt a bárók és főpapok nem.

Királyi tanácsok                 az uralkodó az ország képviseletében az előkelőkkel, főpapokkal, bárókkal tanácskozik.

Törvényhozó gyűlések         az 1290. és 1298. évi parlamentum publicum már törvényhozó országgyűlésként funkcionált. Itt már megjelentek a rendek, akik hozzájárulásával bocsátották ki a dekrétumokat. 15. sz-tól beszélhetünk rendszeresen összehívott rendi országgyűlésről.

Rendi országgyűlések         a Hunyadiak korában végleges formát öltött, és a rendi dualizmus legfontosabb eszköze és működési tere lett. Az ország három részre szakadásával a törvényhozás is meghasadt Ò Erdélyi Fejedelemség önállósága. A Habsburg kézre került országrészben a magyar rendi előjogok védelmezője.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.