Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2. A VII. GERGELY ELŐTTI KIRÁLYESZMÉNY

2012.10.21

 

VII. Gergely 1073-1085-ig töltötte be a pápai tisztséget.

Á keresztény királyság legfőbb jellemvonása az egyházzal való összeköttetése. Világi és egyházi hatalom között - a Karoling-királyság óta - szoros volt a kapcsolat. A király:

-          összehívott zsinatokat

-          alapított érsekségeket, püspökségeket, kolostorokat

-          megállapította előbbiek hatáskörét

-          betöltötte a megüresedett székeket.

A királyoknak ez az egyházi ügyekben gyakorolt befolyása felkenésükből, Isten rendelte hivatásukból eredt, amelynél fogva az igazi király a kereszténység védője Ez a hatáskör a király hatalmának fontos alkotórésze. A másik gyökere ennek a hatáskörnek a földesúr és a birtokán lévő egyház viszonyáról alkotott germán felfogás: a magán egyházak gondolata. Akinek a földjén valamely egyház van, az az ő tulajdona. Ez a tulajdonjog magában foglalja a templom felszerelését, a tizedet és a hívők adományait. A templomot eladhatta, örökségbe hagyhatta. Papját a földesúr nevezte ki, s ha úgy tetszett, ő is mozdította el.

Ezzel a felfogással találkozunk nálunk is. A magyar földbirtokos is magáénak tekintette egyházát.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.