Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


18. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG

2012.10.26

 

Az önálló erdélyi állam kialakulása

Az ország két részre szakadása után Szapolyai János csak a török szultán segítségével tudta az ország keleti felét megtartani. Szapolyai elismerte a szultán fennhatóságát, s ezzel az állam keleti része formálisan is elvesztette szuverenitását. Szapolyai János halála után a fiát, János Zsigmondot a szultán megtette Erdély fejedelmének 1541-ben.

A speyeri egyezményben, 1571-ben ezt a tényt az akkori magyar uralkodó, I. Miksa is elismerte. Ezzel Erdély különvált az anyaországtól. A megszületett, új állam Erdély (Transylvania).

Magyar és erdélyi törekvések a két ország egyesítésére 1700 előtt

1544. II. Tordal Gyűlés; 1551. Fráter György; Báthory István és Miksa egyezsége: 1603. Mihály havasalföldi vajdától szabadítják meg Erdélyt; 1606. június 23. Bécsi béke, Bocskai István; 1687. Erdély megszállása Lotharingiai Károly által; 1691. Diploma Leopoldinum

Erdély jogállása a Diploma Leopoldinum szerint

Az ún. Diploma Leopoldinumot I. Lipót adta ki 1691-ben az erdélyi rendek kérésére. A Diploma értelmében Erdély, mint önálló fejedelemség illeszkedett be a Habsburg-birodalomba. I. Lipót, mint a Habsburg-birodalom császára, Erdély fejedelme elismerte Erdély különállását, addigi alkotmányát, központi és vidéki szervezetét.