Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


15. A RENDI KÉPVISELETI MONARCHIA FOGALMA

2012.10.26

 

A rendi-képviseleti állam a XV. sz. derekán jött létre Magyarországon. Létrejön a hatalom megosztásának bizonyos formája a király és a rendek közt. Hunyadi Mátyás tűzte ki célul, hogy a rendi-képviseleti-monarchia keretei között, a bárók háttérbe szorításával, a középbirtokos nemességre, a városokra és a gazdagabb parasztságra támaszkodva fokozatosan megteremtse a centralizált államot, a központosított monarchiát. Mátyásnak ezek a haladó törekvései nem vezethettek teljes és tartós sikerre. Halála után centralizációs kísérlete hamar összeomlott.

A rendi-képviseleti monarchia szervezeti változtatásokkal ugyan, de egészen 1848-ig fennállt.

ABSZOLUTISZTIKUS MONARCHIA SZERVEZETE

Rendinek tekinthető a feudális állam azon formája, melynek irányításában már a király mellett a rendek is szerephez jutottak. Döntő eleme a hatalmi centralizáció. Hazánkban Mátyás király idejében bekövetkezett központosítást egy precentralizáció előzte meg: Károly Róbert megszüntette a magyar hatalmi palettán a tartományuraságok befolyását, a nagybirtokok ligákban voltak kénytelenek tömörülni.

Mátyás központosításának sikere:

·        1 Hunyadi család tekintélye,

·        köznemesség renddé szerveződésének országos politikai kifejlődése,

·         külpolitikai tényezők,

·         általánossá váló társadalmi elégedetlenség a ligaharcok miatt,

·         uralkodói kvalitások.

A centralizáció az az államszervező folyamat, amelyben az uralkodó a rendek hatalmának megtűrésével kialakítja saját hatalmi túlsúlyát, de lényegében érintetlenül hagyja azokat a rendi jogköröket, amelyek a központi hatalom stabilizálásában nem tűnnek fontosnak.

A működő rendi-képviseleti állam alapja a rendi dualizmus: a rendek és a központi hatalom között kialakuló relatív egyensúly. Ebben a helyzetben a rendek tudomásul vették a központi hatalom ténykedését, a királyi hatalom pedig garantálta a rendi intézményeket.

A rendeknek az országgyűlésen keresztül gyakorolt jogai:

·         hitlevél: a király megválasztása fejében szerződéses formában ígérte meg a rendeknek követeléseik teljesítését

·         contractusok: a király és rendek közötti egyezkedés eredményei

·         idegen dinasztiákkal kötött öröklési szerződések: csak rendi hozzájárulással voltak érvényesek

·         diplomáciai követküldés: 15-16. sz-ban a külföldre deputált diplomatákat a király is a rendek

is mint külön jogalanyok hatalmazták fel a tárgyalásokra. Megbízásuk egyik vagy másik

mandátum nélkül nem volt érvényes.

·         adómegajánlási jog: a rendek költségvetést jelöltek meg

A rendi dualizmus legtipikusabb konfliktusai:

·        trónbetöltés

·        hitlevél tartalmának rögzítése

·        sérelmek orvoslásának követelése

·        rendi kormányzati jogok tágításáért folytatott küzdelem

·        nádorválasztás

·        vallásgyakorlás.

A rendekkel szemben a király a hivatalnokszervezetre támaszkodott.