Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Prehispán Amerika

2011.10.28

Konkvisztádor: hódító

 

Kolumbusz 2. útja 1493-96. után kézművesekből, kereskedőkből, katonákból álló expedíció kelt útra, hogy birtokba vegye Hispaniolát (Haiti).

-          városokat alapítottak sp. névvel

-          új vetőmag- és állatfajtákat honosítottak meg

-          megindult a földművelés és az állattenyésztés

-          munkaerő: indián aranyban adót fizettek

-          az indiánok az éhínség, járvány, kegyetlen bánásmód miatt majdnem kihaltak

-          gyöngyhalászat: kővel a nyakukban

-          + munkaerő rajtaütések az Antillák szigetein

1501-től néger rabszolgákat hoztak be Afrikából. Ellenállóbbak.

1532 tv. Az indiánok védelméről. Megtiltják a megbélyegzést

 

Amikor Kolumbusz elhajózott Haitiből pár embere maradt a Navidád erődben, amit a helyiek felgyújtottak, az embereket megölték. Az állítólagos tettes a karib indián törzs főnöke Kaonabo volt.

1504 kivégzik

 

A Karib-tenger meghódítása után a mai Venezuela partjai következtek:  elérték a Panama-földszorost, melynek a Castilla del Oro nevet adták.

Cortes Kubából hajózott Mexikó, majd Panama partjaihoz, Pizzaro pedig innen tört az Andok meghódítására.

 

Mexikó:

Cortes 600 emberrel, 11 hajóval, 14 ágyúval indult. 2 év alatt leigázta az országot.

1519-ben Hernán Cortés csellel elfogta Moktezuma azték uralkodót (isten Tocsil; Tollas Kígyó, Kecalkoatl), és meghódította a tavakra épült fővárost, Tenocstitlánt 1521-ben.

Egy 1520-ban rendezett mészárlást követően az aztékok fellázadtak.

1521-ben Guatemozin, az utolsó azték uralkodó is megadta magát.

 

Portugálok Brazíliában:

A portugál Pedro Alvarez Cabral által 1500-ban fölfedezett területek gyarmatosítása lassabban folyt. Az első 30 évben a keleti fűszerkereskedelem jobban lekötötte a portugálok figyelmét, mint a gyarmat. A festéke miatt a „brazil fa” kivitelére lerakatokat hoztak létre. A belső területek felé történő előrenyomulás a cukornádtermesztés, a nemesfémbányászat és a bőrfeldolgozás megindulásakor vette kezdetét; e munkákat indián hadifoglyokkal és afrikai rabszolgákkal végeztették.

16.sz. északon épült városok: Olinda, Salvador Bahia.

 

Inkák

 

1525-ben meghalt Huajna Kapak, a 11. Inka. Birodalma 4ezer km hosszan terült el a tengerparton.

Magába foglalta a mai Perut és a szomszédos országok egy részét. A hatalomért versengett tv-es fia, Huaszkár, és természetes fia, Atahualpa, aki véres belháborúban legyőzte és bebörtönözte Huaszkárt.

Ekkor szállt partra Pizzaro (Amerikába 1532-ben érkezik). Ez volt a 3. expedíciója. 200 emberével elérte Cajamarcát, és elfogta Atahualpát. Váltságdíj sok arany viszálykodás a vezérek között az aranyért. Alvezére, Diego de Almagro is fellázadt Pizzaro ellen 1538-ban kivégzik.

Elfoglalja a fővárost is Cuzcót.

1535 új fővárost alapít Limát, és új Inkát ültetett trónra. II. Manko Kapar, bár a sp-ok bábja volt, hamarosan jelt adott a felkelésre. felkelés 1572-ben tudták csak megfékezni, amikor kivégezték az utolsó Inkát Tupak Amarut.

 

Gyarmati városok:

A latin-amerikai spanyol városok sakktábla alaprajzúak voltak:

- kp-ban a főtér és a templom

- a legfontosabb településeken városháza is felépült, s egy palota a kir. helytartója számára

- széles utak mentén emelkedő házak földszintjén árkádok védték az erős napsütés ellen a járókelőket.

A plaza mayor, a főtér épületei 3 hatalom jelenlétére emlékeztettek:

1. a helytartó palotája a király,

2. a katedrális az egyház,

3. a városháza, pedig a város hatalmát képviselte.

 

A spanyolok a 16.sz. végétől valóságos városhálózatot építettek ki. A portugálok a partvidéken telepedtek meg.

 

Az alkirály, az uralkodó képviselője az Újvilágban. A spanyol birodalom két fővárosát a régi Tenocstitlán romjain épült Mexikóban és Limában rendezték be. A brazil fővárost 1763-ban Salvador de Bahiából Rió de Janeiróba helyezték át.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.