Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Prehispán Amerika kultúrái

2011.10.28

Kezdetek: 

  • 30 000 évvel érte el a betelepülők első hulláma a Bernig-szoroson keresztül.
  • A földművelés kialakulása együtt járt az első városok megjelenésével Kr.e. 3000 körül. Az Andokban fekvő Valdiviában, Chile legrégebbi prekolumbiánus településén már cserepeket készítettek, égetett agyagból formáltak alakokat.
  • A letelepült életforma, a városi élet és a kereskedelem egyre fejlődött. Kr.e. 1000 k. a Mexikó-öböl partján az olmékok hozták létre a kp-amerikai civilizációt. Hatalmas méretű, rejtélyes szobrok.

Olmékok: a kaucsuk népe

A Mexikói-öböl partvidékén éltek, ahol a kaucsukfa nőtt. Az aztékok 1325és 1521 között uralkodtak Mexikóban, leigázták a művelt olmékok leszármazottait.

Civilizáció: kr.e. 1000-kr.e. 300 –ig felbomlik, ismeretlen ok.

-          Az alacsonyan fekvő parti földeket művelték

-          Évente 2x aratták a kukoricát

-          Falvakban éltek a 2 vallási kp. (San Lorenzo, La Venta) körül

-          Idővel városokká alakultak lépcsőzetes piramissal, vagy nagy négyszögletes palotákkal, amelyekben termek, udvarok, vallási és politikai célokat szolgáló helyiségek voltak.

-          Papi elit kormányzott, a nemesség támogatásával

-          A nép fa.:

- a bazalttömbök szállítása;

- a kő feldarabolása

- a mezők megművelése

-          A papok cserébe az istenek áldását kérték rájuk és munkálkodásukra.

-          Életüket 3 isten irányította:

-  Jaguáristen

Kukoricaisten

Halálisten

-          Napkalendárium, könyvelési rendszer, egy összefüggő jelképrendszer, amely egyfajta írást alkotott.

-          Bevezették a méltóságviselők körében a hatalmas, tollas fejdíszek, az obszidián fülbevalók, a nyakékek és a súlyos függők viselését.

-          A kecal-madár tollát a főméltóságok viselték fejdíszként, + tisztelet a szépségéért és a szabadságszeretetéért.

-          Kecalkoatl a tollaskígyó isten: „a saját véréből teremtette meg az embert, s a kukoricát adta neki táplálékul. Megtanította a jáde csiszolására, naptárt ajándékozott neki, és kijelölte az imák és az áldozatok napjait”.

-          Tlalok is a főistenek közé tartozott, mint a víz istene, ami létfontosságú volt a városoknak.

 

Teotihuacán:

§ Az Istenek Városa Az 5.sz-ban érte el fénykorát.

§  A Hold piramisa. Innen indul ki a 2 km hosszú holtak útja. Ez az út a fellegvárba vezet. Ez egy nagy épületegyüttes, minden oldala 400 m, és itt áll Kecalkoatl temploma.

§ A legjellemzőbb épület a Nap piramisa, amely 60 m magas és tömbje az egész városon uralkodik.

§ Vallási kp. kb.100 különféle templom állt itt.

§ A templomoktól nem messze emelkedtek a papok lakhelyei.

§ A kereskedők és kézművesek házai a mindig mozgalmas piactér körül álltak

§ A földművesek ablak nélküli egyetlen helyiségből álló házakban éltek, a város peremén.

§ Öntözéses földművelés

§ A városban a vallási vezetők uralkodtak

 

A labdajáték:

-          a játéktér a világegyetemet jelképezi

-          a labda, pedig a Napot

-          a 2 csapat harca azt a kozmikus mozgást idézi fel, amely állandó égi pályán mozgásban tartja a Napot, az élet forrását.

-          Lényege: átjuttatni a labdát az ellenfél térfelére, s közben átdobni az oldalfalakra rögzített gyűrűk egyikén.

-          A játszma végén a vesztes csapatot – valószínűleg- feláldozták. vallási szertartás, nem játék.

 

  • 300. k. a maja kultúra a Yukatán-félszigeten és a teotihuacáni kultúra a mexikói kp.ső fennsíkon- a klasszikus korban értek fejlődésük csúcspontjára. Városaikban hatalmas templomok és paloták emelkedtek
  • 900-tól kezdve a tulai toltékok Mexikóban meghonosították Kecalkoatl isten kultuszát.
  • Megerősödtek az Andok kis államai: ezt bizonyítja a csimu királyság virágzó ötvösművészete. Később a 15.sz-ban az aztékok és az inkák katonai terjeszkedése nagy, kp.osított birodalmak kialakítását eredményezte.

 

 (Az aztékok, maják, inkák, az utolsó prekolumbiánus népek.) a 3. és 16.sz. között 3 nagy civilizáció virágzott.

A maják a Yucatán -félszigetet foglalták el, Guatemalát és a mai Honduras nyugati részét.

Az aztékok Mexikó északi részén uralkodtak.

Az inka birodalom az Egyenlítőtől Chiléig terjedt el, és az Andesek életét irányította.

 

Maják

 

A civilizáció a 3. sz-ban született, s a 7. és a 9.sz. között érte el fejlődése csúcspontját. Független városokba szerveződtek. Minden városállamhoz falvak tartoztak, akik földműveléssel és más gazdasági tevékenységgel foglalkoztak

 

Tikal

-          a maja városállam modellje.

-          3000 épület

-          20-40 000 lakos

-          vallási és kulturális kp.

-          szoros kereskedelmi és politikai kapcsolat a szomszédokkal

-          piramisai pirosra voltak festve. Tetejükön tarajos oromzatú, színes domborművekkel díszített kis templom volt.

-          A főteret a királyt ábrázoló és feliratokkal borított kősztélék szegélyezték. Ezeket egymástól szabályos távolságra állították fel, és segítségükkel el lehetett igazodni a különféle használatban lévő naptárak és dinasztiák között.

 

Tikal, Palenque, és Copán uralkodtak a szerényebb városok felett. A 8.sz-ban össze is csaptak, de egyiküknek sem sikerült úrrá lenni az egész maja birodalmon. A 10.sz-bsn hírtelen eltűnt gazd-i okok.

A maja kultúra azonban tovább élt, azoknak a mexikói megszállóknak a révén, akik a Yucatán –félszigetet népesítették be: először a toltékok jöttek, akik a 10.sz-ban Chichén Itzában telepedtek le és a maja tollaskígyót, Kukalkant tisztelték, azután az icák, akik a 13.sz-ban megalapították Mayapán városát.

 

A városokban cenoték, természetes kutak is voltak. (áldozati is)

 

Társadalom:

Piramistagozódás.

Az uralkodó:

  • a „Nagy Nap” a Mah Klina
  • örökletes
  • közvetít az istenek és a nép között
  • istennek tekintik
  • felelős a világ zökkenőmentes működéséért

A hatalmon lévő dinasztiához közeli magas méltóságok

Harcosok:

  • fegyverviselés
  • gyapottal párnázott vértek
  • ide tartoztak még a nemesek és a papok is.

Kézművesek, kereskedők:

  • Céhekbe tömörültek

Parasztok, teherhordók, rabszolgák:

  • A piramis alján helyezkednek el

 

A maják világegyeteme:

Forrás:

-          Popol Vuh (a maja-kicsék szent könyve)

-          Csilam Balam (a sp. Hódítás után szerkesztik)

A maják világképe 13 föld feletti és 9 föld alatti szintet képzelt el. Az ég szerintük egy kétfejű, nagy kígyó kifeszített teste volt. A Föld pedig kiterjedt síkság. A 4 világtájnál bacabok (istenségek) álltak, 4 ceiba (szent fa) mellett, és hátukon tartották az eget. A világ kp-én állt az 5. ceiba, madár formájú lombsátorát, a Nap koronázta meg. E fa gyökerei a föld alatti világba nyúltak, a holtak hazájába, oda, ahová a Nap is elvonul éjszaka.

A maja istenségek kettős személyiséggel rendelkeztek, együtt élt bennük a jó és a rossz. A maja civilizációt Icamná, az ég ura és a papi rend megalapítója az írás művészetébe beavatott isten alapította.

A kukoricaisten, akit Jum Kaosnak hívtak, és Csak, az esőisten, különös tiszteletnek örvendtek. Egyes rítusok áldozatkészséget követeltek meg, sőt némely esetben a hívőnek készen kellett állnia élete feláldozására is.

 

Képírás

Többféle naptárt használtak.

-          Colkin: szent kör 260 napból állt. Rítusokra és jóslásra használták.

-          Haab: a Nap mozgásán alapult. 365 nap egy év, mely 18 20 napos és egy 5 napos hónapra osztottak. Ez az 5 nap az év végéra került, és gyászos, rossz napok hírében álltak.

Hosszú időszámítás.

Chichén Itza városában csillagászati obszervatóriumából, a Karakolból olyan jól megfigyelték a Vénuszt, hogy szinte napi pontossággal meg tudták állapítani, hogy mennyi idő alatt fordul meg a Nap körül (584 nap).

Könyveiket, kódexeiket hosszú, fakéregből készült, harmonikaszerűen összehajtogatott szalagra írták, és festékkel rajzoltak rájuk. Az írnokok a maja méltóságviselőkhöz tartoztak.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.