Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beugrók egyetemes történelemből 1000-1450-ig

2013.10.19

 Sorbonne – Az 1156-ban létrejött párizsi egyetem 1222-ben nyerte el teljes függetlenséget. A Szajna-parton kialakult városrészben voltak az egyetemisták lakóhelyei és a kollégiumok, létrejött az universitas. Kezdetben állandó épülettel nem rendelkeztek, ezért Robert de Sorbonne (1201-1274) Szent Lajos király káplánja 1257-ben létrehozta az első állandó kollégiumot, hogy a szegény teológushallgatók lakhelyéül szolgáljon. Később róla nevezték el a párizsi egyetemet.

 Cola di Rienzo – Cola di Rienzo (1313-1354) a pápák avignoni fogsága idején lépett fel Róma város jegyzőjeként. Részt vett a küldöttségben, ami a pápát akarta rábírni a Rómába visszatérésre. 1347 májusában népgyűlést tart, „néptribunussá” választották, korlátlan hatalmat kapott. Rendet teremtett Rómában, mivel egyesíteni akarta egész Itáliát, Firenze és a pápa megbízottai is felléptek ellene. A néphangulat ellene fordult, a bárók elől menekülni kellett 1347 decemberében. IV. Károly kiszolgáltatja a pápának 1352-ben, majd amikor zavargások törnek ki Rómában, visszaküldi rendet teremteni. A zsoldosok élén visszatérő Rienzó rendet tett, és emelte az adókat. A patríciusok és bárók tüntetést szerveztek ellene 1354-ben, sem a zsoldosok, sem a nép nem védte meg, menekülés közben meggyilkolták.

 Common Law – Angliában II. Henrik alatt jött létre a fejlett bírói rendszer, majd I. Edward idején 1292-ben, a korábban csak szóban tárgyalt jogi ügyeket összefoglalják a „Yearbooks”-ban. Kialakult az angol szokásjog, a common law, amely megtörtént jogesetekre építő közjog, ami a mai napig hatással van az angol bírósági gyakorlatra. (Az ítélkezés módja: tárgyalás, a vád, a védelem és az esküdtek közreműködésével.) Ellentéte: statute law.

 csarnoktemplom – Fő jellemzője, hogy a főhajó és az oldalhajók egyenlő magasságban vannak beboltozva.

 danegeld – Anglia. A 12. században az angolok által a vikingeknek fizetett hadisarc volt, amely később, I. Henrik király uralkodása alatt általános állami adóvá alakult át.

 Dictatus papae – VII. Gergely pápa 1075-ben kiadott dekrétumában nyíltan fogalmazta meg a pápaság világi hatalmi törekvéseit. Részletesen foglalkozik a pápai és egyházi hatalom gyakorlásának különböző kérdéseivel. A pápa mint az egyetemes egyház legfőbb vezetője nem csak püspököket tehet le, hanem királyokat is. Az egyetemes pápa cím kizárólagos használatától a mindenek fölött álló ítélkezési jogig mindenre joga van.

 Achaiai Fejedelemség – 1204-ben, Bizánc második elfoglalása után a szétesett Bizánci Birodalom területén különböző államalakulatok jöttek létre, közöttük a görög Achaia (Peloponnészosz) területén az Achaiai fejedelemség, amely latin fejedelemség volt. A török hódításig, 1261-ig állt fenn az állam, a Latin császárság része volt.

 doge – A velencei és genovai köztársaság vezetőjeVelencében 697-től 1797-ig viselték a tisztséget.

 Drang nach Osten – A német feudális uralkodó réteg, a nemesség, majd a német köznép kelet felé terjeszkedni akaró politikája, illetve ennek jelszava. Jelentése: „Törekvés kelet felé”.

 Drinápoly – A Bizánci Császárság városa, 1205-ben a Niakiai Császárság és a Bolgárok megpróbálják megdönteni a Latin Császárságot, a drinápolyi csatában győzelmet arattak, de békét kötöttek a latinokkal. 1363-ben az Európába átjutó oszmán törökök I. Murád szultán vezetésével ostrommal elfoglalták a Bizánci Császárságtól és megvetették a lábukat a Balkánon. 1363-1457 között (Konstantinápoly elfoglalásáig) az Oszmán Birodalom székhelye. 1568-ban I. Miksa osztrák császár és II Szelim szultán békekötésének helyszíne.

 1122 – V. Henrik császár és II. Callixtus pápa megkötötte a wormsi konkordátumot. Ezzel lezárult az invesztitúra-küzdelem első szakasza. A konkordátum az egyházi és világi hatalom egyezménye, különválasztották az egyházi funkciók és a gyakorlásba való beiktatást, amelynek értelmében az egyházi méltóságba való beiktatás (spirituale: a gyűrű és pásztorbot átadása) a pápa joga, a hűbéri birtokot (temporale: jogar átadása jelképezi) viszont a császár adja.

 sénéchal – A királyi birtokokhoz csatolt területek királyi hivatalnoka Franciaországban, a középkorban.

 választófejedelmek – A Német Birodalom fejedelmei közül azok, akik a 13. századtól a császárt választották. A 3 egyházi választófejedelem: a kölni, trieri és mainzi érsek, a 4 világi fejedelem: a brandenburgi, pfalzi, szászországi fejedelem és a cseh király.

 VII. Gergely (1073-1085) pápa uralkodása. Eredetileg szerzetes volt Hildebrand néven. Pápává választásakor a VII. Gergely nevet vette fel, 1075-ben pedig kiadta a Dictatus papae nevű dekrétumát, amelyben megfogalmazza a pápaság világhatalmi törekvéseit. Az invesztitúraharcban szembekerült IV. Henrikkel, aki a wormsi birodalmi gyűlésen letétette a pápát. Erre VII. Gergely kiátkozta, mire Henrik ellen fellázadtak az alattvalói. 1077-ben IV. Henrik Canossában háromnapos vezeklés után feloldozást nyert, majd hadaival vonult Itáliába, a pápa újra kiátkozta, de 1084-ben elfoglalta Rómát. VII. Gergely normann segítséggel visszafoglalta a várost, de azok annyira feldúlták a várost, hogy a pápának a népharag elől menekülnie kellett a normannokhoz, és ott halt meg.

 VIII. Palailogosz Mihály (1258-1282) Bizánci uralkodó. Genovával szövetségben véget vetett a Latin Császárságnak, megpróbálta helyreállítani a birodalmat, teljesen soha nem tér magához. Velence megtartotta a görög szigetvilágot, a latinok a görög szárazföldet. Mihály kapcsolatokat keresett Franciaországgal, az Arany Hordával és a pápasággal is. Az egyház újraegyesítésébe vetett reményeit azonban a lyoni zsinat nem váltja valóra.

 Vlagyimir Monomah (1113-1125) Kezdetén leveri az elődje (Szjatopolk) halálával kitört felkelést, ami az uzsorások ellen irányult. Visszaállítja az uralkodó osztály hatalmát, az uzsorások tevékenységét korlátozza. Hatalma alá tartozik a szeverszki és a szuzdali területek mellett a minszki és a volhiniai fejedelemség is. Megteremtette az egységet, de csak átmenetileg, mert halála után a központi vezetés megszűnik, s az ország önálló fejedelemségekre bomlik szét.

 1113-1125– Perejaszlavi fejedelem.  UA.

 kontinuitás (társadalom-, település-, rom-) – Latinul folytonosság. A korábbi társadalom, település, város, rom továbbélése újjáépítés vagy felújítás útján.

 Azincourt – A százéves háború során (1337-1453) 1415-ben a megosztott burgund és orléans-i politikusok az egymás elleni küzdelemben segítséget kértek az angoloktól. Az angolok ostrom alá vettek egy kikötőt, de mivel a sereget vérhasjárvány támadta meg, visszavonultak, azonban a rájuk támadó (hétszeres túlerőben lévő) francia lovagokat az Azincourt-i csatában tönkreverték.

 Krak de Chevaliers – Jelentése: Lovagvár, a keresztesek egyik erődítménye volt a Szentföldön. Szinte teljes egészében épen maradt.

 legátus – rendszerint bíborosi rangban lévő pápai követ, aki alkalmankénti megbízással képviseli a római pápát valamely komolyabb jelentőségű feladatnak a végrehajtásában.

 Magna Charta (napi dátummal!) – 1215. június 15. Földnélküli János kénytelen kibocsátani a Magna Charta libertatumot, azaz a Nagy Szabadságlevelet. Kötelezi magát, hogy a „régi jogokat” és a bárók jogait írásba foglalja, de általános alapgondolatokat és speciális cikkelyeket is belefoglalnak. A Magna Charta a feudális alkotmány alapokirata. Az uralkodó erőszakkal kényszeríthető a törvények betartására.

 Marsilio Ficino (1433-1499) itáliai orvos, filozófus. Ő fordíttatta le vele Platón műveit. A Medici alapította platoni akadémia tanára volt, filozófiát tanított. Ficino valamiféle esztétikai vallást képvisel. (Isten mint a szépség megtestesítője.)

 Nancy – Francia város Lotharingiában.. A Nancynál 1477-ben s burgundok és a svájciak által vívott csatában esett el Merész Károly burgund herceg.

 Német Aranybulla – 1356-ban IV. Károly császár a megválasztása után kiadja az Aranybullát, amelyben a választófejedelmek bíráskodási és állami felségjogokat kapnak. Ez a birodalmi alaptörvény. A császárválasztásra csak 7 fejedelem (3 egyházi, 4 világi) jogosult. Szabályozza: Többségi szavazattal a Frankfurtban választott és Aachenben megkoronázott uralkodóból lehet német-római császár. A választófejedelmek bíráskodási és állami felségjogokat kapnak. Dinasztikus, örökletes választás biztosítása. A dualista államrend (császár és birodalom) létrehozása. Betiltja a városok szövetkezéseit.

 Occam – (1285-1348) a népfelség elvének (konciliarizmus) korai képviselője. Azt hangoztatta, hogy a pápák és királyok a nép megbízásából uralkodnak, s ha visszaélnek megbízatásukkal, a nép leteheti őket.

 Oxfordi Províziók –(előterjesztések)  III. Henriket (1216-1272) kényszerítették rá 1258-ban az oxfordi províziók néven ismert követelések teljesítésére. Le kellett mondania az önkényes adókivetésről, tanácsadóit el kellett távolítania. Az ügyek intézésére egy főnemesekből álló 15 tagú tanácsot választottak, egy másik 12 tagú bizottságot az ország szükségleteinek számbavételére. A két testületből álló tanácsot itt nevezik először parlamentnek.

 parlament – Országgyűlés, nemzetgyűlés. Az ország királyából, főuraiból, nemeseiből, egyházi méltóságaiból és választott képviselőiből álló törvényhozó testület. A parlamentek és a király jogai és együttműködése országonként eltérő módon valósult meg.

 1346 –   Dusán István IV. Uros (1331-1355) néven (akinek az uralkodása a szerb állam fénykora) 1346-ban a szerbek és görögök cárjává koronáztatta magát.

 peer – pair – A királlyal „egyenlő” főúr Franciaországban. A legmagasabb címet a király adományozta, kezdetben azonban csak 12 egyházi és világi főnemes viselhette ezt a címet.

 Spoleto – Az ugyanilyen nevű járás és érsekség székhelye Perugia olasz tartományban. Az itáliai nemzeti királyságok idején (888-962) a spoletói hercegek a longobárd királyok örököseinek tekintik magukat és kényszerítik, a pápát, hogy császárrá koronázza őket. A tartomány a középkorban a pápai állam laza függésében élt, ezért Barbarossa Frigyes német-római császár, mivel III. Sándor pápa pártján állt, megostromolta és kirabolta. Spoleto város nevezetessége a Sta-Maria-Assunta székesegyház antik oszlopokkal és mozaikkal 13207-ből.

 Jeanne d’Arc – A százéves háború idején (1339-1453) az „orleans-i szűz” néven tevékenykedett Franciaországban. 1429-ben rákényszerítette az angolokat Orleans ostromának félbehagyására és Károlyt Reimsbe vitte, ahol királlyá kenték. Compiegne-nél a burgundok elfogták, majd kiszolgáltatták az angoloknak, akik 1431. május 30-án Rouen-ban máglyán elégették.

 jeruzsálemi assizák – Alkotmány, a feudális jogok és kötelességek rendszerét mutatja be, melyben a feudális urak törvény által biztosított keretek között megőrzik önállóságukat. A Jeruzsálemi királyságban és a többi keleti keresztes fejedelemségben bekövetkező jogi és társadalmi fejlemények visszahatottak az európai feudalizmusra is Angliában, Aragóniában. Magyarországon így foglalja írásba jogait a főnemesség és a köznemesség is. A Jeruzsálemi királyságban, Tripolisi grófságban, Antiochiai fejedelemségben, Edesszai grófságban a legnagyobb uradalma a királynak van, de a többi uralkodó függése tőle csak névleges.

 johanniták – Lovagrend. A jeruzsálemi kórház betegápoló testvéreinek egységéből alakult ki a Szentföldön. II. Paszkál pápa 1113-ban jóváhagyta működését. 1120-tól renddé alakította. Feladata a beteggondozás és a szentföldi zarándokok védelme, a fegyveres szolgálat volt. Fekete köpenyt viseltek fehér kereszttel a bal vállukon, de háborúban vörös köpeny volt az ismertető jelük. 1291-ben (a Szentföld elvesztése után) a lovagrend központját Ciprusra, 1309-ben Rhodoszra, majd 1530-ban Máltára helyezték át. Innen kapta mai nevét: Máltai Lovagrend.

 kápolnakoszorú – Más néven kápolnakör. A Templomok – különösen csúcsíves templomok – félkör alakú apszisát koszorú alakban övező kápolnasor, amelynek egyes kápolnái az apszis központja felé sugaras irányban sorakoznak egymás mellett. Emiatt a kápolnakoszorú egyes kápolnáit sugárkápolnának is hívják. A kápolnakoszorút szervesen a templom alaprajzával csak a gótikus építészet oldotta meg. Jelentősek a francia gótikus katedrálisok kápolnakoszorúi.

 Szent Anzelm (Anselmus) – (1033-1109) canterbury érsek, a középkorban uralkodó szellemi irányzat, a skolasztika megalapítója. A vallásból kiindulva a hit tartalmának megismerésére törekszik (hiszem, hogy megértsem), ontológiai istenbizonyítékokat (az abszolút tökéletes lény eszméje) alkalmaz. Már maga a tökéletes lény eszméje önmagában is Isten létének bizonyítéka. Anzelmtől származik az elégtételadás elmélete, mindig annak a személynek a jogállása szerinti elégtételt kell adni, aki ellen a sérelem elkövettetett, mivel a sértett fél a végtelen hatalmú Isten, aki pedig a sérelmeket elkövette az ember. Művei: Könyv a bolondok számára, Prosigion (Szózat), Monologont. Ebben Isten létét kizárólag észérvekkel bizonyítja.

 egyetemek (min. 5 db.)A kolostori és székesegyházi iskolákban a 12. században az oktatókból, tanárokból és a tanulókból álló közösségek alakultak. (Universitas magistrorum et scholarium). Ezek a nációk (vándorló diákok hazája) és tudományos – egyetemi – fokozataik (baccalaureus, licenciatus, magister később doctor) tagozódtak.

Ősi egyetemek:  Párizs: 1156. Oxford: 1167.  Cambridge: 1209. Bologna: 1088. (jogi),           Salerno: 1173. (orvosi)

 Szent Domonkos – (1170-1221) A nevéhez fűződik a domonkos-rend megalapítása 1216-ban. A domonkos-rend ún. kolduló rend, amely az eretnekek – elsősorban az albigensek – ellen lép fel, térítő munkát végez közöttük. 1231-től a domonkos-rendet bízták meg az inkvizícióval.

 Szent Ferenc – (1182-1226) a ferences-rend alapítója. Reformkísérletet tett, hogy az egész kereszténységet megtöltse az őskeresztény szellemmel. Ez a Szentszék támogató beavatkozása után a ferences vagy minorita rend megalapításával végződik. 1223-ban III. Honorius pápa jóváhagyta a koldulórend működését. Feladatai: a nép jámborságának felébresztése, a tudományos munka, a teljes szegénység követése.

Szkander bég – Valódi nevén Kasztrióta György (1443-1468) albán fejedelem. A szultán udvarába került. 1422-ben egy szandzsák kormányzója lett. 1443-ban albán társaival megszökött a törököktől és csellel elfoglalta Krója várát. Visszatért a keresztény hitre és albán honfitársait szabadságharca szólította fel, ami 1443-48 között tartott. 1444-ben szövetséget kötött I. Ulászló magyar királlyal és legyőzte Ali pasa seregét. 1449-ben II. Murád szultán sem tudta legyőzni. Ennek eredményeként 1461-ben II. Mohamed elismerte Albánia fejedelmének. 1464-ben újra fegyvert fogott és haláláig harcolt a törökök ellen.

 1123 – II. Callixtus (1119-1124) pápa és V. Henrik (1106-1125) német császár 1122-ben Wormsban megkötötte az invesztitúra-küzdelmek első szakaszát lezáró konkordátumot. 1123-ban az I. lateráni egyetemes zsinaton a megegyezés szövegét felolvasták, de nem erősítették meg.

 sheriff – Anglia. Közigazgatás. (latinul vicecomes = alispán). A 11. század elején létrejönnek közigazgatási körzetek: a grófságok (shire) és nagyobb körzetek (earlségek), amelyek vezetői veszélyt jelenthetnek a királyságra, ezért független királyi tisztviselőket (sheriff) neveznek ki, aki az earlt ellenőrzi. A sheriff kötelessége volt a közrend ellenőrzése, a királyi jövedelmek beszedése. A hivatallal nem járt rendes fizetés, senki sem volt köteles négy éven belül kétszer elvállalni, de el nem fogadása a törvény által meghatározott eseteken kívül pénzbüntetéssel járt. Általában nagyobb földbirtokosok viselték a tisztséget. A helyi bíróságok felkeresése révén az évszázadok alatt fokozatosan befolyást szereznek.

 Vidin – A Bulgár birodalom városa metropolita székhelye. A 10-15. században jelentékeny erősség, itt volt a székhelye az utolsó bolgár cárnak, Szracimur Jánosnak. Mivel mint török hűbéres 1396-ban csatlakozott Zsigmond magyar királyhoz, amikor az Nikápoly alá vonult és így elvesztette a trónját. A város török kézre került, a végvárvonal egyik része lett.

 VIII. Bonifác – (1294-1303) pápa. Adómentességet és világi fennhatóságot követelt az egyház számára. A francia jogászok viszont tiltakoztak a „Legkeresztényibb” király, a francia IV. Szép Fülöp (1285-1314) mindenfajta korlátozása ellen. Bonifác az „Unam sanctam” kezdetű bullájában a pápák világhatalmi törekvéseinek a legmerevebb megfogalmazásával válaszolt. Eszerint a legfőbb hatalom a pápáé, uralkodókat is letehet. IV. Fülöp egyetemes zsinatot tervezett a „szimóniákusok és eretnekek” ellen. Nogaret kancellár 1303-ban Anagniban elfogja VIII. Bonifác pápát, majd fogságban tartja, ahol rövidesen meghal. Szép Fülöp 1309-ben a pápákat áttelepíti Avignonba. (Avignoni fogság)

 vikingek – Más néven normannok = északi emberek. A németek és franciák normannoknak, az angolok és írek ostmannoknak hívták, önmagukat „vikingeknek” vagyis harcosoknak nevezték. Skandinávia germán eredetű lakói, szorosabb értelemben véve azonban azokat a kalóz csapatokat értették ezen a néven, akik a skandináviai partokról indulva a 9. század kezdetétől huzamosabb időn át Európa nyugati és déli vidékeit, később a keleti és dél-keleti vidékeit is elárasztották és többször kifosztották. Nagy Károly Frank birodalma idején jelennek meg először, majd Kopasz Károly uralkodása idején Franciaország több területén megvetették a lábukat. (Normandia) Angliát hosszabb időn keresztül csak rabolták, de 1066-ban Hódító Vilmos, Normandia hercege Hastings mellett legyőzte Haraldot és elfoglalta Angliát. A vikingek állandóan kalandoztak, Eljutottak Izlandra, Grönlandra és Amerikába is. A 11. század végén megszerezték Szicíliát és a Nápolyi királyságot is.

 votcsina – Oroszországban a földtulajdon egyik formája. Családi nagybirtokot, uradalmat vagy földbirtokot jelent, amely tulajdon eladható, örökölhető, bérbe adható vagy elzálogosítható volt, tehát tulajdonosa szabadon rendelkezhetett vele. A 15. századtól a votcsina tulajdonosainak megtiltották a szabad utazást, korlátozták szabad rendelkezésében. 1550-ben kiváltságait korlátozták, az opricsna idején a votcsina birtokosait kivégezték.

 kontor – A kereskedelemben a Hanza szövetség külföldi lerakatai Novgorodban, Londonban, Bergenben.

 Giotto – (1266-1337) olasz festő és építész. Főleg Firenzében, de Itália más városaiban is működött. (Assisi, Padova, Rimini, Nápoly) 1334-ban a firenzei székesegyház és a város összes építkezésének főépítőmestere lett. Az építészetnél jelentősebb festő tevékenysége: Assisi templomában megfestette Szent Ferenc legendáját ábrázoló 28 képét, a Szent Péter templomban Szent Péter és társai megmenekülését a viharból. A lateráni palotában VIII. Bonifác pápát ábrázoló freskótöredéke maradt fenn.

 Latin Császárság – A 4. keresztes hadjárat (1202-1204) A keresztesek (latinok) elfoglalják a Bizáncot, de kiűzték őket onnan, ezért 1204-ben másodszor is elfoglalják. 1204-ben Bizánc területének egy részén létrejött a Latin császárság amely 1204-1261 között állt fenn. Uralkodói I. Balduin (1204-15) és II. Balduin (1216-61) voltak. A Latin Császárságot Palailogosz Mihály a görög császárság feje Nikaiából kiindulva, Genovával szövetségben döntötte meg.

 Lorenzo Valla – (1405-1457) V. Miklós (1447-1455) az első humanista pápa titkára. Részt vesz a vatikáni könyvtár létrehozásában.

 Marienburg – Járás a porosz kerületben, székhelye Danzig. A Német Lovagrend területén feküdt. Itt található a rend egyes mestereinek székhelye, amelyet a 14. században építettek. 1410-ben a tannerbergi csatában a lengyel-litván haderő sikertelenül próbálta elfoglalni, de 1457-ben a lengyeleknek sikerült.

 Morgarten –1315. nov. 16-án Uri, Unterwalden és Schwyz csapatai legyőzték az osztrák Lipót csapatait, megőrizve a függetlenséget.

 III. Kázmér – (1333-1370) lengyel király. Az ő nevéhez fűződik Lengyelország helyzetének megszilárdítása. 1335-ben részt vett a visegrádi szerződés megkötésekor, Csehország megkapja Sziléziát, ha lemond Lengyelországról. 1343-ban megkötötte a Kalitzi békét a Német Lovagrenddel, cserébe 1366-ban megkapta Vörösoroszországot (Halics). 1347-ben kodifikálta a lengyel jogot. Az adómentesség fejében a nemesség hozzájárult a Magyarországgal való perszonálunióhoz.

 Navas de Tolosa – A spanyol reconquista (visszahódítás, 1031-1260) idején az alarcosi vereség (1185) után az Ibériai-félsziget valamennyi keresztény állama újra egységet alkot, amely összefogás eredményeképpen 1212-ben a Las Navas de Tolosa melletti csatában megverték a mórokat és az Almohádok 1145-től fennálló birodalma összeomlik.

 Német Lovagrend – A német vagy teuton lovagrendet 1190-ben alapították Akkonban a betegek ápolására. 1198-ban lovagrenddé alakult, jelvénye fehér köpeny bal vállán fekete kereszt. Rövid időre Erdélybe is betelepedtek, de II. András király kiűzte őket. Ekkor Poroszországba tették át a székhelyüket és megalapították a rend államát. A Német Lovagrend ezután folyamatos harcban állt a Balti-tenger vidékének országaival. A 16. században Lengyel hűbérbe kerültek.

 Oroszlánszívű Richárd (1189-1199) angol király. Részt vett a 3. keresztes hadjáratban, ahol II. Fülöp Ágost francia királlyal 1191-ben elfoglalta Akkont. Fegyverszünetet kötött Szaladin szultánnal: megszerzi Tyros és Jaffa közötti parti sávot. Engedélyt kapott a zarándokok Jeruzsálemi látogatására is. Útközben hazafelé néme területen fogságba esett, ahonnan csak váltság ellenében szabadult. Amikor hazatért legyőzte fellázadt testvérét a későbbi Földnélküli Jánost. Chalus vára előtt halt meg, trónját öcse örökli.

 Páduai Marsilius (1293-1343) Bajor Lajos (1314-1347) tanácsadója. A „Defensor pacis”-ban, azaz a Béke védelmezőjében, amelyet 1324-ben írt, teljesen világias elméletet képvisel: népszuverenitás, egyház és állam szétválasztása, a zsinatnak a pápa fölé rendelése.

 Patrimonium Petri – A kifejezés annyit jelent: „Péter öröksége”. A római katolikus egyházban a pápák kezdetben még Péter apostol örököseinek tekintették magukat. III. Ince (1198-1216) pápa idején a pápaság már világhatalom volt, ezért inkább Krisztus helytartójának tartották magukat.

 1347-1378 – IV. Luxemburgi Károly német-római császár uralkodása. Fő gondja családi tartománya Csehország. Fokozódik a birodalom széttagoltsága. 1344-ben a prágai püspökséget érseki rangra emelte és önállósította Mainztól. 1348-ban megalapította a prágai egyetemet. Egyházi és világi építkezéseket folytatott, egyesítette Sziléziát Csehországgal.

 Physiologus – A középkori mondaszerű és vallási szimbólumokkal ellátott állattan összeállításai tartalmazó művecske. Az első változata a 2. századból való, nyugaton különféle feldolgozásai ismertek, a keresztény enciklopédisták ezekből merítettek. Az állatszimbolikának hatása a középkori költészetben, művészetben, a gót és román templomok díszítményeiben is megmutatkozik.

 pomesztyje – A feudális földtulajdon egyik formája a 15-18. század között Oroszországban. Először 1483-ban III. Iván Novgorodnak a Moszkvai fejedelemségbe történt bekebelezése után kb. kétezer nemest és számos herceget a moszkvai területekről a városhoz tartozó birtokon telepített le. Kb. 1 millió gyeszjatyina nagyságú földet osztott szét. A birtokos (pomecsnik), amennyiben szolgálatra alkalmatlanná vált, vagy megvált a szolgálattól, a birtokot vissza kellett adnia az uralkodónak. A pomesztye tehát a hivatali nemességet jelentette.

 1356 –   A százéves háború során (1337-1453) 1356-ban Poitiersnél a „Fekete Herceg”-nek nevezett angol trónörökös megsemmisítő vereséget mért a francia II. Jó János (1350-1364) király seregére. A csatában maga a király és egyik fia is angol fogságba esett

-                  Német Birodalmi Aranybulla. Ez a birodalmi alaptörvény. Szabályozza: Többségi szavazattal a Frankfurtban választott és Aachenben megkoronázott uralkodóból lehet német-római császár. A választófejedelmek bíráskodási és állami felségjogokat kapnak. Dinasztikus, örökletes választás biztosítása. A dualista államrend (császár és birodalom) létrehozása. Betiltja a városok szövetkezéseit.

 Abélard (1079-1142), francia teológus, filozófus. Konceptualizmusával az értelmi belátásnak követelt döntő szerepet a hit kérdésében. Tagadta az általánosnak az egyes dolgoktól független létezését, de hirdette, hogy léteznek az értelemben tapasztalat előtti fogalmak, mint a valóság megismerésének sajátos formái.

 Almohádok – Az Almohádok dinasztiája 1147-1269 között uralkodott Marokkóban és Granadában. Az Almoravidákat követő uralmuk alatt egy időre megszilárdult az arab uralom gazdasági és kulturális téren, ez a 12. századi arab-iszlám „felvilágosodás”, amely bizonyos mértékű politikai megszilárdulást is eredményezett. Az Almohádok birodalmát keresztény és arab támadások pusztítják el. A reconquista (visszahódítás) idején kiszorítják őket Kasztíliából, 1212-ben a Las Navas de Tolosa-i vereség után megszűnik a nagybirodalmuk, elvesztik Cordobát, visszaszorulnak Granadába.

 Almoravidák – Az egész Észak-Afrikát és Dél-Ibériát uraló berber uralkodócsalád 1060-1147 között, központjuk Marabbus volt a mai Marokkó területén.

 Anjou  A középkorban hercegség a Loire-völgyében, 1154-ben az Anjou-Plantagenet-házi II. Henrik révén az angol király hűbérbirtoka lett. A 13. század elején elismeri a francia király uralmát. 1259-ben, a párizsi békében II. Henrik angol király lemond Anjouról. A százéves háborúban többször gazdát cserél a terület, csak 1480-ban egyesül a királysággal. Innen ered a Magyarországon is uralkodó Anjou-ház.

 Antiochiai Őrgrófság – Az 1. keresztes hadjárat (1096-1099) során 1098-ban héthónapi ostrom után árulás következtében elesett Antiochiában és a muszlimoktól elsőként visszahódított területen alapította Tarantói Boemund. Az őrgrófság csaknem két évszázadig volt a Nyugat és a keresztesek bástyája keleten. A latin kelet egyik fő kereskedelmi gócpontja volt, területe északon Kilikiáig, keleten Edessza és Aleppóig, délen Közép-Szíriáig terjedt. Gazdasága a belső viszályok és a muszlim támadások ellenére is virágzott. A bizánci II. János (1118-1143) meghódítja a szomszédos Kis-Örményországot és Antiochiát. 1204-ben Bizánc második elfoglalása és a Latin császárság létrehozása után újra különálló lesz. A kezdetektől folyamatosan keresztény kézen volt, de 1268-ban az egyiptomi mamelukok kezére került, ami a bukását jelentette. A 13. században Antiochia uralkodói Jeruzsálem királyai is lettek.

 1161 – Az északi és a balti kereskedelem a 12. századtól az észak-német kereskedővárosok monopóliuma lett. Lübeck és Hamburg kereskedői 1161-ben szövetségbe tömörültek. Több kereskedőváros csatlakozása után ebből a szövetségből nőtt ki a Hanza-szövetség, amely Novgorodtól Londonig szállítja Európa északi felének áruit. Heringet, gabonát, prémet, épületfát, mézet, viaszt, bort, gyapjút, posztót, luxuscikket szállítottak.

 Aquinói Szent Tamás – (1225-1274) itáliai teológus, domonkosrendi szerzetes, a skolasztika virágkorának kiemelkedő filozófusa. 1323-ban avatták szentté. Egyesíti Arisztotelész filozófiáját az egyház tanításaival és megalkotja a középkor legátfogóbb filozófiai rendszerét. Kijavítja Arisztotelészt az egyházi hagyomány és az ágostoni rendszer alapján. Rendszerének alapjává, kiinduló és végpontjává az istenfogalmat teszi., a természet és természetfeletti (értelem és kinyilatkoztatás) egyetlen nagy, harmonikus rendszerré egyesül.

 Canossa. 1077 a pápa canossai várában tartózkodott, ezért IV. Henrik a vár alatt a királyi öltözékére terített vezeklőruhában három napig vezekelt. Ezután Gergelynek fel kellett oldoznia és vissza kellett fogadnia őt az egyházba. Ez volt a híres „Canossa-járás”.

 Savonarola – (1252-1498) dominikánus szerzetes. 1494-ben Firenzében VIII. Károly francia király megszüntette a Mediciek hatalmát és visszaállította a köztársaságot. Ekkor lépett színre Savonarola, aki a korai kereszténységhez való visszatérést, az erkölcsök helyreállítását, az uzsora elitélését hirdette, prédikációkkal ostromolta a humanizmust és a reneszánsz bálványimádását. 1495-ben Rómában eretnekséggel vádolják, beidézik, de nem jelenik meg a bíróság előtt. 1497-ben kiátkozzák, majd Firenzében máglyán megégették.

 Barbarossa Frigyes – I. Frigyes (1152-1190) német-római császár, egyezséget teremtett a Hohenstaufok és a Welfek között. Itáliában segítséget nyújt Bresciai Arnold és a normannok ellen a pápának, az elfogott Arnoldot kiszolgáltatja a pápának. IV. Adorján császárrá koronázta, ami után továbbra is Itália megszerzésére törekedett. 1159-ben III. Sándor, makacs ellenfele lett a pápa, kitört a ghibellinek és a guelfek háborúja.. A császár békét kötött a pápával és ellenfelét Welf (Oroszlán) Henriket legyőzte, majd kialakította német fejedelemségeket és kialakultak a választófejdelemségek. Ellenfelei feletti győzelmét a Mainzban 1184-ben tartott birodalmi gyűlésen ünnepelte. 1189-ben keresztes hadjáratra indult, melynek során 1190-ben a kilikiai Salef folyóba fulladt.

 disputa – Élőszóval való vitatkozás, tudományos vita. A reformáció idején főként teológiai kérdésekről folyt gyakran a nyilvánosság előtt.

 Wolfram von Eschenbach – (1170-1220) német lovagi költő, legnagyobb és legismertebb munkája a Parsifal című eposz, amelyet francia alapötlet alapján írt.

 Aquitánia – Franciaország része dél-nyugaton, Az 5. században a vizigót, 6. századtól a frank fennhatóság alatt.  A 12. század közepén Poitou-i Eleonóra volt Aquitánia örökösnője, aki VII. Lajos francia király felesége volt, majd válásuk után Henrik normandiai herceghez ment feleségül. Ezzel neki jutott Aquitánia, Poitou, Gascogne és Guyenne. Miután Henriket 1154-ben angol királlyá választják, a terület az angol korona birtokába kerül. Angol-francia háborúk után az 1259-es párizsi békében az angol király kénytelen elismerni IX: Lajos francia király a Guyenne hercegség (Aquitánia) hűbérurának. A százéves háborúban (1339-1453) többször gazdát cserél, majd 1360-ban a brétigny-i békében III. Edward lemond a francia koronáról a Dél-Nyugat-Franciaország feletti uralom fejében.

 Avicenna – (980-1037) perzsa orvos, az iszlám legnagyobb filozófus-tudósa. Fő műve a „Gyógyítás könyve” című természettudományi munka. tanult iszlám jogot, orvostudományt és metafizikát. Foglalkozott logikával, lélektannal is. Az ő nevéhez kapcsolható az orvostudomány szabályzata, amely a leghíresebb orvostudományi könyv Kelten és Nyugaton egyaránt.

 Babenbergek – Osztrák uralkodóház a 10-13. században. I. Babenberg Lipót 976-ban lett Ausztria őrgrófja, de a 12. századig a Babenbergek csak csekély hatalommal rendelkeztek. Ekkor azonban uralkodó szerepre tettek szert az osztrák nemességen belül. III. Konrád császár Bajorországot adományozta IV. Lipótnak, Ausztria őrgrófjának. II. Frigyes herceg 1246-ban bekövetkezett halálával kihalt a Babenbergek férfi ága és a család hatalma gyors hanyatlásnak indult. A Babenberg örökségért folytatott harcban Habsburg Rudolf győzött a 1278-ban a morvamezei csatában IV. László magyar király hathatós segítségével.

 bailli – A középkorban a francia tartományok hadra kelt nemességének hadnagya, hadvezére. Az egységesülő Franciaországban később közigazgatási és bírói tisztviselő.

 banalitás – Földesúri jövedelem. A földesúr kizárólagos joga a malom, szőlőprés, kocsma stb. üzemben tartása és a jobbágyok kötelezettsége ennek megszabott díjért való használata. Egyben a fizetett illeték neve is banalitás.

 bogumilek – Középkori balkáni szekta, a 10. századtól Bizánc-ellenes jelleggel. Eredetileg Bulgáriában keletkezett. Tanításaik szerint a világ rossz Isten teremtménye, különösen az egyház áll szemben a jó Istennel. Bulgárián, Bosznián át terjedt el Dalmáciában és Itáliában. Üldözésük hozzájárult a balkáni népek török előtti meghódolásához, valamint az európai eretnekmozgalmak (katharok) fejlődéséhez.

 Boroszló – Szilézia porosz tartományának a székhelye. A várost lengyelek alapították, a 11. században már püspöki székhely és hercegi vár is áll itt. A lengyelek mellett francia posztószövők telepedtek le a városban. A  13-14. században a város mindinkább német jelleget öltött, utolsó hercege Henrik 1335-ben halt meg. I. Ferdinánd király révén a Habsburg birodalomhoz kerül.

 Bouvines – 1214. IV. Ottó német-római császár és szövetségese Földnélküli János angol király által vezetett német-angol hadsereg súlyos vereséget szenved a bouvines-i csatában II. Fülöp Ágost francia királytól. A csata a császárság és a pápaság közötti harc egyik fontos állomása is volt. Ottó császár kénytelen meghátrálni III. Ince pápa elől, visszavonul Harzburgba, ahol hamarosan meghal. A csata után megkötött Chinon-i békében I. Földnélküli János elveszti a Loire-tól északra fekvő angol birtokokat, azok II. Fülöp Ágost birtokába kerülnek.

 Bölcs Jaroszláv – (1019-1054) kijevi nagyfejedelem. Jaroszláv hadat viselt a lengyelek ellen, 1030-ban megszilárdította hatalmát a Csud-tó nyugati partján, itt alapította Jurnev városát. Elősegítette állama kulturális fejlődését, az ő uralkodása alatt készült a legrégibb orosz törvénygyűjtemény, a Ruszkaja Pravda.

 Bresciai Arnold  Hittudós a 12. században. Brescia városában az 1130-as években lépett fel, szónoklataiban a város püspökének elvilágiasodott életét támadta. Azt követelte, hogy az egyháziak térjenek vissza az őskeresztényi szegénységhez. Meggyőződése, hogy a főpapság gazdagsága és világi hatalma az oka az egyház romlottságának. Rómába megy, ahol prédikáció hatására 1147-ben a polgárok kiragadják a hatalmat III. Jenő pápa kezéből és kikiáltják a köztársaságot. A pápa szövetséget kötött I. Frigyes császárral, aki a város ellen vonul, annak lakói azonban felajánlják, hogy elismerik hatalmát. A pápa erre kiátkozta Róma lakóit, a megrémült tömegek pedig elűzték Arnoldot. A köztársaság leverése után, 1155-ben az elfogott Bresciai Arnoldot kiszolgáltatják a pápának, aki felakasztatja, holttestét elégetteti és a Tiberisbe szóratja.

 bulla –A középkori oklevelek fémből készült függőpecsétje, illetve maga az oklevél. A bulla szó ma az ünnepélyes pápai okiratok kerek ólomból készült pecsétjét jelenti, ebből átvitt értelemben a különböző pápai okleveleket is jelölnek vele. Ezeket az okleveleket a kezdő szavaival szokták idézni.

 champagne-i vásárok – Az árutermelés növekedésével a piaci kapcsolatok is jelentősen bővültek. Az egyes országok bel- és külkereskedelmében komoly szerepet játszottak a vásárok, ahol nagymennyiségben cserélt gazdát a gyapjú, a bőr, a posztó, a lenszövet, a fém és a gabona. A 12-13. század legnagyobb vásárai a franciaországi Champagne grófságban voltak. (Főbb városai: Chalons, Reims, Laon, de itt található Prémontré és Clairvaux is.)

 Andalúzia – Spanyolország egyik része, a legdélibb spanyol tartományokat: Haelva, Cádiz, Sevilla, Malaga, Cordoba, Granada, Almeria provinciákat foglalja magába. (Nagyjából megfelel a római Baetica provincia területének.) A 11. századtól a reconquista (visszahódítás, 1031-1260) során és utána egyre inkább a muzulmán kézben maradt területeket nevezték Andalúziának. Teljes egészében csak a spanyol állam kialakulása körüli küzdelmek során kerül spanyol kézre. 1492-ben foglalják el Kasztíliai Izabella és Aragónia Ferdinánd csapatai Granadát.

 ciszterciták – Szerzetesrend, ciszterciták (Cîteauxról) vagy fehér barátok (csuhájuk alapján). A rendet 1098-ban alapították, nevét a Dijon közelében lévő Cîteaux anyamonostoráról kapta. Rendszabályuk szigorú önmegtartóztatás követelt meg a szerzetesektől, lemondott mindenféle feudális jövedelemről, alapvető életeszménnyé tette a munkát. A ciszetciták alapvető jellegzetességei: 1. egységesség – az összes rendház működése ugyanazon szabályok és szokások szigorú követésén alapul. 2. az egyetemes káptalan – a rendházak apátjai részvételével évenként tartott gyűlés Cîteauxban. 3. vizitáció – az egységes fegyelem betartására felügyelő apátok évenként felkeresték a rendházakat. 1115-ben indult meg a rend fejlődése, összefüggő birtokrendszerük, hatalmas és fegyelmezett ingyenmunkaerejük tette lehetővé, hogy a földesúri gazdaságopkat szorongató problémákat kiküszöböljék, szerteágazó mezőgazdasági tevékenységet folytassanak. Clairvaux-i Szent Bernát (1090-1153) révén a ciszterciták döntő befolyást gyakoroltak egész Nyugat-Európa vallási és politikai ügyeire. Részt vettek a keresztes hadjáratok szervezésében.

 1056-1106 – IV. Henrik (1056-1106) német-római császár uralkodása. Fiatal kora miatt anyja Poitou-i Ágnes, Anno kölni érsek és Brémai Adalbert régensként uralkodik 1065-ig. Henrik átveszi 1065-ben az uralkodást, a fejedelmek elleni harcban az alsó nemességre, a miniszteriálisokra és a feltörekvő birodalmi városok polgárságára támaszkodik. A szász felkelést 1075-ben leveri, akik végleg meghódolnak előtte. A császárság és a pápaság küzdelme IV. Henrik idején bontakozik ki. Az összecsapás a clunyi reformmozgalommal vette kezdetét. Az egyház törekedett a teljes függetlenségének helyreállítására, fellépett a szimónia (egyházi tisztségek megvásárlása) ellen. Ezzel kétségbe vonta az invesztitúra jogát a császárnak, az alapprobléma viszont valójában az volt, hogy kié legyen a keresztény világ feletti tényleges uralom. VII. Gergely 1075-ben kiadott Dictatus Papae iratában kifejezte a pápa hatalmi igényeit. A Lateráni böjti zsinat alkalmával megtiltotta, hogy világi személy gyakorolja az invesztitúrát. Henrik 1076-ban Wormsban birodalmi zsinaton kimondta, hogy nem ismeri el a pápát. VII. Gergely erre kiátkozta. A kitört felkelések miatt a császárnak 1077-ben Canossát kellett járnia. A visszavont kiátkozás után legyőzi ellenfeleit, majd Gergely ellen indult és 1084-ben elfgolata Rómát is. A pápa az Angyalvárba menekült, a segítségül hívott normannok visszafoglalják és feldúlják Rómát, ezért a nép elől a pápának menekülnie kellett. A megválasztott II. Orbán pápa újra Henrik ellen politizált, Clermontban zsinatot tartott, ahol keresztes hadjáratot hirdetett a szentföld visszaszerzésére. Uralkodása végére 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.